A Széll Kálmán Alapítvány közéleti szerepe nagyon megnövekedett az utóbbi hónapokban: a kormányzat kétszer is előttük jelentett be fontos gazdasági intézkedéseket. A szegedi szervezettel is rendelkező alapítványról Sikó Anna kuratóriumi tag beszélt portálunknak.
A Széll Kálmán Alapítvány szegedi csoportja pénteken – szokásos helyszínén – a Móra Ferenc Múzeumban
Heim Péter
közgazdászt látta vendégül. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatója a világgazdaság aktuális helyzetéről, a honi gazdaságpolitikáról, azon belül is a Széll Kálmán-tervről beszélt népes közönség előtt (Heim Péterrel készített interjúnk A hét embere rovatban lesz majd olvasható). Az esten részt vett az alapítvány egyik kuratóriumi tagja,
Sikó Anna
is. Vele beszélgettünk a szervezet múltjáról, jelenéről, célkitűzéseiről.
– Korábban keveset szerepelt a nyilvánosság előtt a Széll Kálmán Alapítvány, mely az elmúlt hónapokban kétszer is a figyelem középpontjába került. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben az alapítvány rendezvényén ismertette a kormány második gazdasági akciótervét, idén március 1-jén pedig Navracsics Tibor igazságügyi és Matolcsy György gazdasági miniszter plénumuk előtt mutatta be a Széll Kálmán-tervet. Honnan datálható a történet, s melyek voltak az alapítói szándékok?
– 2003 novemberében jött létre a Széll Kálmán Alapítvány. Olyanok hívták életre, akik a magyar gazdaságról, annak a világban és az Európai Unióban betöltött helyéről kezdtek közösen gondolkodni, mégpedig egyfajta patrióta filozófia szellemében. Valljuk: mások számára se leszünk fontosak, ha magunknak nem vagyunk azok! Alapítványunk nem valamiféle jótékonykodással, segélyezéssel foglalkozó szervezet, hanem egyfajta fórum. Mi is a közjóhoz kívánunk hozzájárulni, csak valami igazán nagy dologgal: mégpedig azzal, hogy lehetőséget teremtünk az együttgondolkodásra. Az így keletkező eszmecseréből sokféle ötlet, megoldás születhet, de – így a hitvallásunk – amíg nem állunk egymással szóba, nem ütköztetjük nézeteinket, addig nem jutunk előre. Budapesten indultunk, de rögtön az első évben kinyúltunk vidékre is – Szeged volt az egyik első vidéki nagyváros, ahol aktivizálta magát az alapítvány. Jelenleg tíz helyen működünk több mint 600 taggal, s Egerben és Székelyföldön is meg szeretnénk vetni lábunkat.
– Az országos média úgy fogalmaz, a Széll Kálmán Alapítvány meghatározó szerepet játszik a Fidesz holdudvarában. Igaz ez a kijelentés?
– Nyugodtan mondhatjuk, egy a jelenlegi kormányzati erő által is képviselt gazdaságpolitikához, politikai filozófiához valóban sokan közel állnak tagjaink közül, de ettől függetlenül nem vagyunk valamiféle hivatalosan kialakított háttérintézmény. A működésünkről annyit érdemes tudni, hogy Budapesten – ahol több mint 250 tagot számlálunk – nagyobb plenáris és kisebb körös rendezvényeket tartunk, illetve vidéken is meghívott előadók – gazdaság- vagy társadalompolitikai szakemberek – estjeire gyűlünk össze. Ezekhez kötetlen beszélgetések, kérdések és feleletek kapcsolódnak. A Széll Kálmán Alapítvány mint fórum alkalmas arra, hogy ne csak meghallgassuk a kiforrott elképzeléseket, hanem az interaktivitáson keresztül kérdésekkel, észrevételekkel, problémafelvetésekkel befolyásolni is tudjuk a döntéshozókat. A termékeny eszmecsere mellett előrevivő gazdasági kapcsolatok is kialakulhatnak programjainkon a résztvevők között.
– Hogyan válhat valaki – legyen akár gazdasági szakember, cég- vagy intézményvezető, politikus vagy kis-, illetve középvállalkozó – a szervezet tagjává?
– Több meglévő tag ajánlása szükséges, illetve a kuratórium tagjai közül valakinek jót kell állni az illető személyért. Ahogy ön is említette egyébként, korábban nem szerettük volna túlzottan publikussá tenni az alapítvány működését, zártkörű, nem sajtónyilvános rendezvényeket tartottunk. Miután azonban Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya megtisztelt bennünket több fontos bejelentésével, valóban kicsit elhíresültünk. Nyugodtan mondhatom, érezzük a felelősséget. Ebből a szempontból az is jelentőséggel bír, hogy a kormányzat gazdasági csomagja az alapítványhoz hasonlóan a Széll Kálmán nevet kapta. Ehhez egyébként annyi közünk van, hogy egyes tagjaink részt vettek kimunkálásában. Nem mondhatjuk, hogy mindenkinek mindenben egyezik a véleménye a programban foglaltakkal, de mégis: a fórumunk lehetőséget adott arra, hogy ilyen gondolatok kikristályosodjanak.
– Érzik a felelősséget – fogalmaz. Mennyiben változtatja meg az alapítvány munkáját a rivaldafény?
– Sokat gondolkodunk azon, milyen módon tudnának a jövőben még aktívabbá válni. A szervezetnek egyelőre még mindig csak bizonyos rendezvényei publikusak. Ilyen megközelítésből szemlélve más lehet a fővárosi és a vidéki csoportok magatartása. Úgy gondolom, a vidéken működő szervezeteinknek különösen fontos, hogy a helyi társadalomban és gazdasági közösségben hallathassák hangjukat, s valódi fórummá váljanak. Rövid távú célkitűzéseink között szerepel egy honlap elkészítése is. Ezen a – reményeink szerint néhány hónapon belül megszülető – weboldalon bemutatjuk az alapítványt, terveit, összefoglaljuk, milyen fórumokat szervezünk, kikkel és miben működünk együtt.
– Az esten kiemelte, a szegedi szervezet nemcsak az elsők között jött létre a vidékiek sorában, hanem pezsgő rendezvényeivel kiemelkedik közülük.
– Valóban, úgy gondolom, a szegedi az egyik legelismertebb csoportunk. Az alapítvány szegedi folytonosságát olyan személyek fémjelzik, mint
Martonyi János
jelenlegi külügyminiszter és
Dux László
felsőoktatási helyettes államtitkár, a szervezésben, az ügyek vitelében pedig
Csécsei Judit, Lazányi Béla
és
Oláh János
szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ez a szervezet ismert és elismert pezsgő vitákat hozó estjeiről. Fontosnak tartom, hogy sokszor valóban független szakembereket hívnak meg, nem feltétlenül kormányzati pozíciókat betöltőket. Nagyon szimpatikus számomra az is, hogy az itteni programokon részt vevők kifelé tekintenek: saját kisebb gazdasági terükön, közösségükön kívül a nagyobb összefüggésekre is kíváncsiak, azokat is látni akarják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.