Két Mars téri kereskedőt jelentett fel a három szegedi alpolgármester még 2009-ben, mert egy sajtótájékoztatón szerintük megsértették a városvezetők jó hírnevét. A bíróság nemrég úgy döntött, nem történt becsületsértés, a kereskedők szerint ez akár precedensértékű ítélet is lehet, hiszen korábban maga a jegyző tett közzé egy nyilatkozatot, miszerint minden vádaskodóval szemben a bírósághoz fordul a város.
A jelenleg képviselőként dolgozó
Szentgyörgyi Pál
és
Nagy Sándor
, illetve a továbbra is alpolgármesterként tevékenykedő
Solymos László
jelentette fel
Németh Jánost
és kereskedőtársát, mert
egy 2009-es januári sajtótájékoztatón
nagy nyilvánosság előtt jelentették be, hogy meglátásuk szerint a Mars téri piac tulajdonosi jogköreit igénylő írásbeli dokumentumokat (a bontásra felszólító leveleket)
Botka László
helyett több alkalommal jegyeztek aláírásukkal az alpolgármesterek. Erre pedig közgyűlési felhatalmazás nélkül szerintük nem volt joga a helyetteseknek. Ezért a két kereskedő bejelentette, hogy egy harmadik társuk ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen hivatali visszaélés gyanújával.
Miután több sajtóorgánum is beszámolt a feljelentésről, a három alpolgármester bírósághoz fordult, mert ők meg úgy vélték, hogy a kereskedők azt sugallták sajtótájékoztatójukon, hogy bűncselekményt követtek el az alpolgármesterek, és ezzel megsértették a jó hírnévhez való jogukat. A megyei bíróság határozott az ügyben és megállapította, hogy a kereskedők a bűncselekmények elkövetésének gyanúját fogalmazták meg, tényállítást közöltek, nem tüntették fel a tényeket hamis színben, a sajtótájékoztatón nem hangzott el burkolt célzás, utalás arra vonatkozóan, hogy Szentgyörgyiék bűncselekményt követtek volna el, ezért nem is sértették meg az alpolgármesterek jó hírnevéhez való jogát Némethék.
E folyamat előzménye, hogy 2008-2009. között számos ügyben fordultak bírósághoz a civilek, mert úgy érezték, hogy a városvezetés hatalmi arroganciájának áldozatai. Miután négy esetben – köztük a fent említett Mars téri ügyben is – bűncselekmény hiányában megszüntette a rendőrség a nyomozást,
Mózes Ervin,
a város címzetes főjegyzője a helyi napilapban nyílt levelet tett közzé. Lényegében arra figyelmeztette a „túlbuzgó” civileket, hogy ezen túl, aki valótlan váddal illeti az önkormányzatot, s annak vezetőit, azt becsületsértésért feljelenthetik. „Ez az ítélet lehet akár precedens értékű is, hiszen azt mondja ki, hogy minden állampolgárnak demokratikus joga bírósághoz fordulni, ha fennáll a gyanúja, hogy bűncselekmény történt, és joga van ezt sajtóban is közzé tenni, ezt pedig nem korlátozhatja sem városvezető, sem bíró, sem rendőr, így működik a demokrácia...” – mondta el portálunknak Németh János.
Az ítélet idézi a 36/1994-es (VI. 24.) alkotmánybírósági határozatot, mely kifejti, hogy a kritika megengedhetőségének határai tágabbak a kormányzat és a közhivatalnokok, politikusok és valamennyi közszereplő esetében, mint a magánszemélyek tekintetében. A közszereplést vállaló személynek számolnia kell azzal, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat, cselekedetüket így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. A határozat egyébként arra a következtetésre jutott, hogy a véleménynyilvánítási szabadság csak kisebb mértékben korlátozható a közhatalom gyakorlóinak védelmében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.