Hosszú évek óta hagyomány, hogy a június első vasárnapján ünnepelt Pedagógus Nap alkalmából a Csongrád Megyei Önkormányzat egy ünnepség keretében köszöni meg a fenntartásában működő intézmények pedagógusainak munkáját. Az érintett iskolákban mintegy 640 szakember oktatja, neveli a diákokat. Erre az alkalomra pergő és színvonalas zenés-verses műsorral készültek a szentesi Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola, valamint tagintézménye, a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola tanulói. A megyei önkormányzat nevében Zakar Péter alelnök köszöntötte a tanárokat. "Szeretjük azokat, azokat tanítunk, mindent megteszünk azért, hogy kedvezzünk a gyerekeknek" - beszélt a pálya szépségeiről az alelnök. Hozzátette: a pedagógia művészet, mégpedig a jó felé fordítás művészete. Hárman a megye közoktatásáért
A Pedagógus Nap alkalmából idén is átadták a Csongrád Megye Közoktatásáért Díjakat, három pedagógus munkáját ismerték el a kitüntetéssel. Csongrád Megye Közoktatásáért Díj
Az elismerés annak az egyénnek és közösségnek adományozható, aki az oktatás területéi a megyében vagy a megye érdekében kimagasló eredményt ért el. Díjazhatják azok munkáját is, akik az ifjúság körében kiemelkedő oktató-nevelő munkát végeztek, vagy annak eredményeként tanulói megyei, országos vagy nemzetközi sikereket értek el, esetleg tudományos eredményeikkel hozzájárultak a megye tudományos, gazdasági eredményeinek növeléséhez. Csongrád Megye Közoktatásáért Díjat vehetett át Zakar Pétertől Illyés Gyuláné, a Pápay Endre Gyermekotthon és EGYMI igazgatója. A díjazott 1973 óta dolgozik a Pápay Endre Intézményben, kezdetben mint képesítés nélküli nevelő, majd szaktanító gyógypedagógiai tanár, 1998-2010 között mint igazgató. Az évek során egyéb megbízatásokat is ellátott: volt gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és főiskolai hallgatók gyakorlatvezetője. A Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Szakbizottság szakértője, majd vezetője. Az Országos Szakértői Névjegyzékben 2002-től napjainkig szakértőként szerepel. Szakterülete: fogyatékosok óvodai és iskolai nevelése-oktatása. Igazgatói évei alatt kezdődött el a Pápay Endre Intézményben a művészeti oktatás, megkezdte működését a Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási Tanácsadás, és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé vált az iskola. Azóta már hagyományossá vált az általa kezdeményezett Pápay-napok rendezvénysorozat; és mentálhigiénés konferenciáikat nagy érdeklődés övezi. Szintén Csongrád Megye Közoktatásáért Díjban részesült Szilágyi Sándorné, az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola nyugalmazott tanára. 1986 óta az Erdei Ferenc nevét viselő iskola tanára. Diákjai rendszeresen jó eredményeket értek el az „Emese álma", az „Örökségünk 48", az „Európa 2000" és a „Magyarország az én hazám" versenyeken. A Makó- és térsége történelem-társadalomismeret-filozófia munkaközösség vezetője, az iskolai tanulmányi versenyek szervezéséért felelős csoport vezetője, a magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret iskolai munkacsoportjának vezetője. Az oktatási és publikációs munkássága mellett ellátja a Marosvidék Baráti Társaság országos közhasznú civil szervezet ügyvezető-elnöki feladatait, és főszerkeszti a Marosvidék kulturális folyóiratot. Horváth Ilona - aki betegsége miatt nem tudott személyesen részt venni az ünnepségen -, a Horváth Mihály Gimnázium nyugalmazott tanára szintén a megyei kitüntetésben részesült. A tanárnő 1980-tól a Horváth Mihály Gimnáziumban tanított, és onnan is ment nyugdíjba. Pályaválasztási felelősként sokat tett azért, hogy a gimnáziumból egyre több gyermek kerüljön be a felsőoktatásba. 3-4 év alatt 10-12%-ról 50% fölé nőtt a felsőfokú képzésbe jelentkezők és felvettek száma. 10 osztálynak volt az osztályfőnöke. A Zsoldos Ferenc Szakközépiskolában is tanított, 1972-től a dolgozók középiskolájában, a gimnáziummal párhuzamosan. Csodálatos szakma megbecsülés nélkül
A megyei önkormányzat minden intézményvezetőnek is kedveskedett egy kis ajándékkal. Portálunk Rója Istvánt, a makói József Attila Gimnázium igazgatóját kérdezte, milyennek értékeli a pedagógusok sokat emlegetett magyarországi helyzetét. "Magyar pedagógusnak lenni nem túl jó, ebben az országban ami a pedagógiával kapcsolatos, az majdnem minden rossz. Nincsenek az egyetemen természettudományos szakokon tanárjelöltek. Ki fog majd tanítani néhány év múlva, és milyen szakemberek lesznek azok?" - tette fel a kérdést az igazgató. Mint elmondta, a 2-es, 3-as eredménnyel végzők jelentkeznek óvónőnek, vagy tanítónak. Pedagógusnak ma már nem megy senki. "A vásárlóerőnk nulla - az anyagi oldal miatt sem választják a tanári pályát" - összegzett Rója István. S hogy mégis, mi hozta ezeket a tanárokat annó az iskolákba? "Azért választottam ezt a pályát, hogy fiatalok között lehessek. Ez egy csodálatos szakma, melynek egyik csúcsa a középiskolai tanárság, hiszen ott még lehetne nevelni, és a tudománynak is vannak olyan mélységei, amiért érdemes dolgozni. Csak azóta fordult egyet a világ..." 
