Orbán: a félidőbe ért magyar elnökség elérte a kitűzött célok többségét

Mandátumának félidejéhez érve a magyar EU-elnökségnek sikerült elérnie az időarányosan kitűzött célok többségét - hangsúlyozta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben.

A miniszterelnök az EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: előre tudta, hogy ez a csúcs nagyon nehéz lesz, és három héttel ezelőtt még nagyon jelentősek voltak az eltérések egyes tagországok között annak a hat uniós jogszabálytervezetnek a szövegét illetően, amelyek a közös gazdasági kormányzás megteremtését szolgálják. E hat jogszabály ügyében most teljes egyetértés született - állapította meg

Orbán

. Áprilisban meg lehet kezdeni a tagállamok által most elfogadott szövegről az érdemi egyeztetést az Európai Parlamenttel, és bár nagyon sok módosító indítvány született eddig is, az EU soros elnökségét ellátó Magyarország miniszterelnöke szerint reális esély van arra, hogy a júniusi csúcstalálkozóra - vagyis még a magyar mandátum lejárta előtt - megszülessenek ezek a fontos jogszabályok. Orbán kitért arra, hogy a 27-eknek ez a leendő hat közös jogszabálya az, ami valójában tartalmilag a versenyképességet szolgáló előírásrendszerként fogható fel. Az euróövezet 17 állama és a hozzájuk csatlakozó 6 másik EU-tagállam által közösen vállalandó "euró plusz" kötelezettségek a magyar miniszterelnök szerint ténylegesen az euró védelmét szolgálják. Annak legtöbb pontjával Magyarország egyet is ért, ám a konszolidált társasági adórendszer megteremtését célzó törekvéssel nem - mondta Orbán. A tervezett adóharmonizációt Magyarország számára elfogadhatatlan, rossz iránynak nevezte, és olyan uniós számítási adatokra hivatkozott, miszerint annak bevezetése 0,4-0,9 százalékos növekedéscsökkenésre vezetne. Mint hozzátette, 2020 előtt nincs reális lehetősége Magyarországnak az euróövezethez való csatlakozásra, így nagyjából 2018-ig nem időszerű annak végiggondolása, hogy egy esetleges euróövezeti csatlakozás esetén érdemes-e vállalni az adóharmonizációs kötelezettségeket. Orbán Viktor a magyar elnökség által eddig elért eredmények közül - a mostani csúcson megszületett gazdasági-pénzügyi megállapodást mellett - kiemelte az európai szabadalom ügyét, a nemek közti egyenlőség kérdését, az észak-déli infrastruktúra-összeköttetésekről született megállapodást, az energiastratégiát. Amiben rosszabbul állunk - mondta a kormányfő -, az a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet kibővítése Romániával és Bulgáriával. E tekintetben "vékonyka" annak az esélye, hogy a kérdést sikerülhet a magyar elnökség vége előtt lezárni - fogalmazott. A horvát EU-csatlakozásról azt mondta: "pengeélen táncol", hogy a csatlakozási tárgyalásokat még a magyar félév alatt le lehet-e zárni. Orbán Viktor közölte azt is: Európában új gazdasági-társadalmi modell alakul ki, a válság után nem a régi viszonyok állnak helyre. A miniszterelnök - a tanácskozáson közösen elfogadott dokumentum tartalmát ismertetve - felhívta a figyelmet az EU által célként kitűzött modellváltás több tartalmi elemére - arra, hogy a munkát vonzóbbá kell tenni, a munkanélkülieket munkához kell juttatni, a szociális biztonságot össze kell kapcsolni a rugalmassággal, a nyugdíjrendszereket meg kell reformálni, a tőke számára vonzó környezetet kell biztosítani, több forrást kell kutatásra és fejlesztésre fordítani, költséghatékony hozzáférést kell biztosítani az energiához. Európa szakít néhány tabuval - mondta Orbán. Hangsúlyozta a foglalkoztatás növelésének kiemelkedő fontosságát. Úgy vélekedett, hogy Európa - ahol mintegy 65 százalékos a foglalkoztatási arány - nem lehet tartósan versenyképes a 75 százalékos foglalkoztatási arányt mutató Egyesült Államokkal, illetve a 85 százalékos foglalkoztatási arányt felmutató Kínával. Külön megjegyezte, hogy Magyarország az európai átlagtól is jelentősen elmarad, 55 százalékos foglalkoztatási aránnyal. A miniszterelnök szerint Európa olyan irányba mozdul, amilyen irányba kilenc hónappal ezelőtt Magyarországot elmozdították. E tekintetben - mondta - előnyt jelent Magyarország számára a stabil, kétharmados kormánytöbbség, mert az döntésképességet, hatékonyságot eredményez. Magyarország - mondta Orbán Viktor - nem fogad el külföldről olyan recepteket, amelyek kárt okoznak az országnak. A válsághelyzetből való kilábalás során az ország alkalmaz a hagyományosan bevett módszerek mellett újszerű eszközöket is - tette hozzá, és példaként megjegyezte, hogy ma már több ország alkalmazza a válságadókat.