A kormányablak szolgáltatásaival ismerkedtek meg, majd a közigazgatásban tervezett változtatásokról, az Új Széchenyi-tervről, továbbá az uniós források felhasználásáról és az EU-ban rejlő egyéb lehetőségekről kaptak tájékoztatást polgármesterek és a települések képviselői pénteken délután a megyeházán. Az önkormányzatok rengeteg változásra számíthatnak a közeljövőben – mondta el portálunknak B. Nagy László kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője. A most meghirdetett Széll Kálmán-terv például a működésüket, gazdálkodásukat is befolyásoló lépéseket is tartalmaz. Például a szociális ellátórendszerben tervezett változások is sok újat hoznak majd számukra. „Ebben az újfajta elképzelésben megtalálható a munkanélküliség kezelése, a nyugdíj- és táppénzrendszer átalakítása. Legfontosabb eleme talán a közmunkaprogramok elindulása lesz az év közepe táján” – részletezte a legfőbb változásokat B. Nagy László. Számos településvezető panaszkodott arra az elmúlt években, hogy egyre több feladat hárul rájuk hozzárendelt forrás nélkül. Ezzel kapcsolatban a kormányhivatal vezetője leszögezte, hogy a következő időszakban nem ez lesz a jellemző. „A feladatok változnak, de némelyek el is kerülhetnek az önkormányzatoktól, leginkább azok, melyek nem speciálisan hozzájuk tartoznak. Ilyenek például az illetékhivatalok állami feladatai” – fogalmazott. A kormánymegbízott szólt az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települések (ÖNHIKI) pályázati rendszeréről is, amit összevontak a működésképtelen önkormányzatok támogatásával. E célra 31 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a költségvetésben, és három turnusban lehet idén benyújtani erre a pályázatokat. A fórumon B. Nagy László ismertette a következő évek legfontosabb közigazgatási változásait. Elsődlegesnek a párhuzamosságok megszüntetését nevezte, szólt arról, hogy jövőre elkezdődik a járási közigazgatási szint kialakítása. A járási hivatalok 2013-ban kezdik meg működésüket. A kormányablakokban folyó ügyintézésről Mezeyné Harangozó Ildikó ügyfélszolgálati osztályvezető tájékoztatta a megjelenteket, majd az Új Széchenyi-tervről először Kiss Imre, a DARFÜ Nonprofit Kft. ügyvezetője, majd Tóth Róbert tervezési projektmenedzser adott tájékoztatást. Hazánknál sehol nem volt az unióban nagyobb távolság az állam és a lakosság között, s ezt a távolságot csökkentik le a kormányablakok Deutsch Tamás szerint. Az európai parlamenti képviselő a pénteki fórumon ezután az elérhető uniós forrásokról tájékoztatta a jelenlévőket. Egy szomorú adattal kezdte, hiszen a tagországok közül Magyarország a legutolsó a közvetlen brüsszeli források felhasználásában. Ez azonban Deutsch szerint a következő két és fél évre több lehetőséget is jelent. „Itt egy kikerülhetetlen pozitív diszkrimináció fogja érni hazánkat, vagyis nagyobb nyitottság és befogadókészség várható a magyar pályázatoknál” – hangsúlyozta. Az önkormányzatoknak azt javasolta, hogy figyeljenek oda a határokon átnyúló uniós pályázatokra is, hiszen a már EU-tag Romániával és a csatlakozni kívánó Szerbiával több közös projektet nyújthatnak be. Utóbbi országnál Deutsch az előcsatlakozási programokat is megemlítette. A Duna-stratégiára is felhívta a jelenlévők figyelmét, mellyel kapcsolatban szólt a létrejövő Szeged Alapról is, mely kimondottan az előcsatlakozási projektekhez nyújt majd támogatást. A települések kivárnak
Az általunk megkérdezett fórumrésztvevők pozitívnak ítélték a kormányablakok megnyitását, az önkormányzatokat érintő jövőbeni változásokkal kapcsolatban pedig egyelőre kivárnak. A pályázatokkal kapcsolatos tájékoztató után többen szót kértek a fórumon, az egyik téma a belvíz volt. Csanytelek polgármestere, Forgó Henrik arról szólt, hogy földutak mentén él náluk a lakosság 30%-a, akik belvizes időszakban jóformán a tanyájukat sem tudják elhagyni. Ezért nem is hiszi, hogy ezeket az embereket meg tudnák győzni arról, hogy önerővel szálljanak be egy csatornaépítésbe. A belvízelvezető csatornákkal kapcsolatban Király László pedig azt tartaná fontosnak, ha kezelésüket az állam venné át. Deszk polgármestere kitért arra is, hogy a járások kialakításával kapcsolatban most ugyan hallott időpontokat, de hasznosnak tartotta volna az érintettekkel való egyeztetést. Ezek kialakítása a kisebb települések sorsát ugyanis szerinte teljesen átírhatja. Csányi László mórahalmi alpolgármester is üdvözölte a kormányablakok megnyitását, s külön kielemként, hogy a jövőben létrejövő járásokban is kialakítják majd ezeket. Így a kisebb településen vagy tanyán élőknek sem kell egy nagyobb városba menniük ügyeik elintézéséhez. Az önkormányzati rendszerben a szerkezeti átalakításokat szükségesnek tartja Molnár Róbert kübekházi polgármester. Mindennek azonban szerinte csak akkor van értelme, ha egyszerűsítik az ügyintézést és hatékonyabbá is teszik. „Azt látom ma Magyarországon, hogy fuldoklik a bürokráciában. Olyan szolgáltatásokat kell, hogy bevezessen a kormányzat, mely elősegíti a lakosság ügyintézését, hogy ne kelljen valami miatt órákat sorban állni, netán többször felkeresni egy hivatalt” – tette hozzá. A mostani közfoglalkoztatási programmal kapcsolatban azonban komoly aggályai vannak a polgármesternek. Mint elmondta, ez egy szociális bomba, falujukban a közmunkaprogramban résztvevők túlnyomó része komolyan vette, hogy dolgozik, de ezt négy órában nem lehet megoldani. „Úgy látom, hogy az ország szegénységpolitikáját most megpróbálják az önkormányzatokkal elvitetni, mert ezek a problémák a polgármesteri hivatalok irodáinál összpontosulnak. Ha ebben nem tudunk valamit lépni, akkor komoly egzisztenciális problémák lesznek” – fogalmazott Molnár Róbert. Az önkormányzatok várakozó állásponton vannak Kakas Béla sándorfalvi polgármester szerint is, hiszen nem lehet tudni, hogy például az ő nyolcezres városukban mi fog változni. A kormányablakok megnyitását pozitívnak értékelte, hiszen nem árt, ha van, ahol segítséget, vagy akár csak információt lehet kérni. Sándorfalván törekednek arra, hogy minél több ügyet helyben is el tudjanak intézni a lakosok, hiszen okmányirodájuk van és építési hatóságuk is. „Biztos vagyok abban, hogy azok a törekvések, melyek itt koncentráltan megjelennek, s majd kijönnek a településre, előnyt fognak jelenteni számunkra” – tette hozzá. Almási István, Hódmezővásárhely alpolgármestere portálunknak elmondta, hogy Vásárhely kistérségi társulás keretében próbálja megoldani a kisebb településekkel közös problémákat. A Székkutas, Mindszent és Mártély településekkel közös társulás óvodákat, iskolákat és szociális intézményeket is működtet, s Almási hangsúlyozta, hogy jó az együttműködésük. A közeljövőben bekövetkező változásokat egyelőre nem lehet ismerni, ezért a korábbi tapasztalatokat értékelve az alpolgármester a kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte értelemszerű, hogy a változásokat találgatások, netán félelmek kísérik, ezért szükséges, hogy minden lakoshoz eljussanak az információk. Almási úgy látja, hogy a szociális ágazatban várható változások fogják a vásárhelyi önkormányzatot és a társulást nagy kihívások elé állítani.
