Lázár: minél hamarabb nyilvánosságra kell hozni az 1945 utáni iratokat

Lázár János szerint minél hamarabb nyilvánosságra kell hozni az 1945 utáni összes pártállami dokumentumot, így a Kádár-rendszer iratait is, mert mindenkinek joga van megismerni a múltat.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Hódmezővásárhely polgármestere kedden Budapesten sajtótájékoztatón beszélt erről abból az alkalomból, hogy a

www.szigoruantitkos.hu

internetes oldalon nyilvánosságra hozták a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt) állományáról szóló összeállítást. Közölte: a fiatal generációknak meg kell ismerniük a pártállami diktatúrát, ehhez pedig fontos, hogy azonosíthatók legyenek az szt-tisztek és az ügynökök, s a kartonok mindenki számára elérhetőek legyenek.

Lázár János

hangsúlyozta: a kutatóknak nemcsak a szűk szakmai közönségnek kell publikálni, hanem adattárukkal mindenkihez szólniuk kell. Senki élete, munkája felett nem szeretnének pálcát törni ezzel az adatárral, az ítélkezéshez azonban mindenkinek joga van - folytatta -, hozzátéve: a Kádár-rendszer csak akkor érthető meg, ha minél több információ áll rendelkezésre. Kitért arra, hogy Hódmezővásárhelyen az Emlékpont Központban nem csak a kommunizmus korszakának a felkutatását tartják fontosnak, hiszen ugyanígy foglalkoznak a holokauszttal is. Állandó kiállításuk a környék hétezer diákjának biztosítja az oktatást, és a Szegedi Tudományegyetemmel is kialakítottak szakmai kapcsolatokat. Kérdésre elmondta: véleménye szerint a mágnesszalagokon őrzött, a titkosszolgálatokkal kapcsolatos információkat is közzé kellene tenni.

Ungváry Krisztián

történész, a kutatás egyik résztvevője kiemelte: az szt-tiszti rendszert alig ismeri a közvélemény; ők voltak azok, akik fedőmunkahely mellett - például nemzetközi kapcsolatok osztályainak vezetőiként - a hivatalos munkájukat "önként, ideológiailag megalapozottan végezték". A tisztek munkáját egy 1969-es jogszabály határozta meg. Mint mondta, hivatásos belügyi alkalmazottakból, illetve korábban a Belügyminisztériumban egyáltalán nem dolgozó emberekből is lehettek szt-tisztek. Utóbbiakat civil posztjuknál fogva szervezték be, fizetést kaptak munkájukért. A Kádár-rendszerben az szt-tiszti rendszer folyamatosan fejlődött, ezren a hírszerzés, további maximum 1500-an pedig belső elhárításnál dolgoztak, "de lehet, hogy kevesebben voltak". Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fenti létszám mintegy felét tudták eddig azonosítani, ennek kétharmadát pedig név szerint is meghatározták. Az azonosítási arány tehát sokkal magasabb, mint az ügynökök esetében. Kérdésre válaszolva közölte: az szt-tisztek jelentéseinek java része a személyi iratanyagaikban megsemmisült, ezeket feltehetően csak akkor lehet más ügyek aktáiból megismerni, "ha az iratnyilvánosság pozitív irányban el tud mozdulni". A még élő egykori szt-tiszteket arra kérte, hogy beszéljenek Kádár-rendszerbeli munkájukról, mert "a magyar társadalom inkább megbocsátani akar, semmint bosszút állni".

Fráter Olivér

történész rámutatott: a pártállami rendszer "harmadik lába" volt az szt-tiszti rendszer, a politikai tisztségviselőkön és az ügynökökön túl. A honlapon 669 szt-tiszt adatai találhatók, közülük 122-őt még nem azonosítottak név szerint. A honlapon alfabetikus sorrendben feltüntették az egyes tiszteket. A weblapnak van keresőfunkciója is, a biográfia rovatban pedig más dokumentumok adattartalmával is kiegészítették az egyes emberekről szóló anyagokat; a dokumentum menüpontba a korabeli belügyminisztériumi parancsokat, szabályokat töltötték fel - mondta. Megemlítette, hogy a lapot folyamatosan frissítik majd, és szeretnék, hogy észrevételeiket megtehessék az olvasók, ezeket a szerkesztők igyekeznek megválaszolni. A levéltárban a témában rendelkezésre álló összes iratot nyilvánosságra hozták, de azt nem lehet pontosan tudni, hol lehetnek még korabeli dokumentumok. Elmondta: a feltüntetett tisztek közül ma már nem aktív senki. Az azonban nem volt cél, hogy a mai közszereplőkre külön odafigyeljenek - fűzte hozzá. Arról is szólt, hogy noha az szt-tisztek jelentései nincsenek meg, de a belügyminisztériumi minősítésekből lehet arra következni, hogy milyen munkát végeztek.

Boér Zoltán

történész bemutatott egy konkrét adatlapot,

Császár Béla

szt-tisztét. Utalt arra, hogy a házastárs és a gyermekek neveit senki esetében nem jelenítették meg, ugyanakkor szerepel az anyja neve, születési helye, rendfokozatai, szolgálati helye, esetleges dicséretei vagy fenyítései, sőt térképpel nyilvánosságra hozzák az akkori lakcímeiket is. Ezekből világosan látszik, hogy a 669 szt-tisztből mindössze egy élt Csepelen, túlnyomó többségük pedig Budán vagy a belvárosban lakott. Érdekességként megemlített egy 1992-es bejegyzést, amelyet a szervnél 1968 óta dolgozó

Császár Józsefn

é írt azzal kapcsolatban, hogy egy egykori szt-tisztet a Nemzetbiztonsági Hivatal saját halottjává nyilvánított; a bejegyzés megdicsérte a halott szt-tiszt Kádár-rendszerben folytatott tevékenységét.

Blazovich Péter

, az Emlékpont Központ igazgatója arról beszélt, hogy a honlap célja, hogy ne csak az ügynökök kerüljenek középpontba, hanem azok is, akik önként vállalták az apparátusban való szereplést. Megjegyezte azt is, hogy a történészek a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezték munkájukat. Kiemelte, hogy a mostani kutatás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, a BM III/II. Csoportfőnökség állományába tartozó szt-tisztek iratanyagát dolgozta fel. A kutatás legfontosabb alapanyagát az szt-tiszti, úgynevezett személyi gyűjtők jelentették, amelyek változó összetételben ugyan, de a szolgálati adatlap mellett felvételi javaslatot, minősítést, önéletrajzot, igazolványképet, valamint a szolgálati idő megállapításához szükséges dokumentumokat tartalmaznak.