Közélet

Keresztúri többmilliárdos károkozással vádol a vízmű ügyében

Keresztúri többmilliárdos károkozással vádol a vízmű ügyében

2011. március 30., szerda
Keresztúri többmilliárdos károkozással vádol a vízmű ügyében

Hamis indokok alapján előnytelen szerződéshosszabbításról döntött a szegedi közgyűlés 2006. december 8-án a vízmű ügyében - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Keresztúri Farkas Csaba. A Jobbik önkormányzati képviselője szerint ez alapján több milliárd forint kár érte a várost azért, mert akkor az önkormányzat és a francia szakmai befektető közötti, a vízműcéget érintő szerződést 2015 helyett 2024-ig tolták ki. A politikus arról tájékoztatott: az ügyben az EU közel félmilliárdos büntetést szabott ki hazánkra, melyet Szegednek kell állnia. Keresztúri feljelentést fontolgat azok ellen, akik akkor igennel szavaztak Botka László (MSZP) polgármester előterjesztésére.

Portálunkon korábban már közöltük

Ádám Attila

, a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány igazgatója, Európa-jogi szakjogász a Magyar Nemzetben

megjelent írását

, melyből kiderült: 2006 decemberében

Botka László

előterjesztésére a szocialista többségű önkormányzati közgyűlés úgy döntött, a polgármester írja alá a vízszolgáltatást végző cég francia társbefektetőjével azt a megállapodást, mely 2024. december 31-ig hosszabbítja meg a külföldi partnerrel fennálló közmű-működtetési szerződés amúgy 2015. december 31-én lejáró határidejét. Az ügy rendkívül káros Szeged városa számára, több szempontból is - mondta szerdán

Keresztúri Farkas Csaba

. A Jobbik politikusa kifejtette: a polgármester 2006-ban arra hivatkozva kérte a víz-csatorna beruházási együttműködési keretmegállapodás meghosszabbítását a közgyűléstől, hogy ha az akkori nyertes, 33 millió euró értékű ISPA-pályázathoz kötődően nem elhúzva érvényesítik a különböző szennyvíz-, csatornaeszközök amortizációját, akkor komoly (42 százalékos) fogyasztói díjnövekedéssel kellene számolni. Keresztúri szerint azonban a valódi indok az volt, hogy az Országgyűlés négy nappal később törvényt módosított, melynek értelmében már nem lett volna hosszabbítható a vízműben 49 százalékos tulajdoni hányaddal bíró francia befektető és az önkormányzat közötti szerződés. (Attól kezdve már csak százszázalékos önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv végezheti a városi vízi közművek üzemeltetését, és az addig létrejött szerződések időtartamát sem lehet időben kitolni.) A képviselő kijelentette: mivel az önkormányzat pályázott az uniós támogatásra, az ő könyveiben szerepel az amortizáció, az amortizációs kulcsot is ő határozza meg, ahhoz semmi köze a vízműnek, így hamis volt Botka László érvelése.

A szerződésmódosítás - folytatta - rendkívül előnytelennek bizonyult a városra nézve, több, akár 3-4 milliárd forintnyi kárt okozott és okoz jelenleg is Szegednek (a pontos összeget szakértők jelenleg is számolják). Egyrészt figyelembe kell venni a kisebbségi partner következő hét évre szóló osztalékátlagát, másrészt a francia befektető joga a fogyasztói ár megállapítása, amit a közgyűlés köteles elfogadni, s míg 2006 és 2010 között 24 százalékos infláció érintette a lakosokat, addig a díjtétel 42 százalékkal emelkedett. Harmadrészt a szerződéshosszabbítás körülményei (nem kérték ki az EU illetékes bizottságának állásfoglalását) és bizonyos közbeszerzési eljárások elmulasztása miatt az unió nemrégiben mintegy 466 millió forint büntetést szabott ki az ügyben a magyar kormányra, ezt pedig majd valamilyen forrásból Szegednek kell állnia - ismertette. A várost - emelte ki - az sem mentesíti, hogy az akkori magyar kormány tudatosan vagy tudattalanul nem vette észre az ügyben rejlő problémákat. Keresztúri Farkas Csaba szerint súlyos felelősség terheli azokat a politikusokat, akik akkor a közgyűlésben igennel szavaztak (úgy tudja, 24 szocialista, illetve szabad demokrata képviselő döntött így). Ellenük feljelentéssel vagy bejelentéssel fog élni a közeljövőben, kérve a büntetőjogi felelősség megállapítását. Hozzátette: ha bizonyosságot nyer, hogy valótlan indok alapján született meg a közgyűlési döntés, illetve a szerződéshosszabbítás, akkor érvénytelenség miatt kezdeményezi a kontraktus megsemmisítését is. A politikus arról is tájékoztatta a sajtó képviselőit: a jogi bizottság elnökeként a városházán március 21-én iratokat, tárgyalási dokumentumokat kért ki, illetve tájékoztatást kért, miben szolgálta Szeged érdekeit a szerződés hosszabbítása. Választ a mai napig nem kapott, miközben a közgyűlési SZMSZ szerint ennek határideje 3 nap...

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.