Elfogadta a Ház a semmisségi törvényt

Semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés vagy tanúvallomás képezte. A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.

A fideszes

Balsai István

indítványát hétfőn 297 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a parlament. A törvényjavaslatról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntöttek. A képviselők a törvény sürgős kihirdetését is kérték az államfőtől. A törvény értelmében az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást. Lehetőség nyílik arra is, hogy a bíróság - az ügyész indítványára, illetve a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy, valamint hozzátartozóik, továbbá a védő kérelmére - semmisnek nyilvánítsa a tömegoszlatással közvetlen összefüggésben, "méltányolható körülmények között elkövetett" más bűncselekmény miatt hozott ítéletet és a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatti megállapítást. A javaslat indoklása szerint ezek közé tartozhatnak a rágalmazó és becsületsértő jellegű cselekmények. Ebben az esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz érdemi határozatot. Az elutasító határozat ellen fellebbezéssel lehet élni. Az elítélést, illetve a megállapítást semmisnek nyilvánító határozatot a törvény szerint a bűnügyi, illetve szabálysértési nyilvántartó szervnek is meg kell küldeni. A nyilvántartó szerv gondoskodik az elítéléssel érintett adatok törléséről azért, hogy a terheltek, illetve a szabálysértési eljárás alá vontak mentesüljenek a semmissé nyilvánított elítélések egyéb jogi és vagyoni hátrányai alól. A törvény - amely a kihirdetése napján lép hatályba - azt is kimondja, hogy a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk. A jogszabály kitér arra: elítélésnek tekintendő az is, ha az ügyész a terhelttel szemben a vádemelést elhalasztotta. Az ügyész e határozatát a törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül küldi meg az illetékes bíróságnak. A rendelkezések közé ugyanakkor a jobbikos

Gaudi-Nagy Tamás

módosító javaslatára az is bekerült, hogy a megismételt eljárásban az ügyben korábban eljáró bíró, illetve bírói tanács nem járhat el. Balsai István a törvény indoklásában azt írta: a 2006. őszi tömegmegmozdulások helyszínén vagy az azokhoz közeli helyeken lévők egy részét az elfogás, előállítás során, gyakran válogatás nélkül, indokolatlanul vagy aránytalanul, brutálisan bántalmazták, emberségükben megalázták, majd 72 órás őrizet után előzetes letartóztatásba helyzeték. Az indoklás szerint számos példa támasztja alá, hogy a gyakran csak "rossz időben, rossz helyen" lévő áldozatok ellen, a rendőrhatósági eljárást utólag igazolandó, hamis, illetve valótlan tartalmú rendőrségi tanúvallomások alapján indult szabálysértési vagy büntetőeljárás. Az ügyekben később eljáró bíróságok pedig sok esetben önmagukban bizonyító erőt tulajdonítottak a rendőrség eljárásában kiállított közokiratnak, különösen akkor, ha egyéb bizonyíték nem állt rendelkezésre - olvasható az indoklásban, amely ugyanakkor megjegyzi: a semmissé nyilvánítás nem alkalmazható az olyan terheltek vagy szabálysértési eljárás alá vont személyek javára, akik a más bizonyítékokra (képfelvételekre, civil tanúk vallomásaira, továbbá beismerő vallomásukra) alapozott tényállás szerint az alapvető szabadságjogok alkotmányos kereteiből erőszakos cselekvésükkel kiléptek. A 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott az indoklásban leszögezi: javaslatának közvetlen célja, hogy erkölcsi és jogi elégtételt nyújtson azoknak, akiknek a 2006. őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban emberi, polgári és politikai jogaik csorbultak. Tágabb értelemben pedig az, hogy visszaadja az igazságszolgáltatás jogszerűségébe vetett társadalmi bizalmat. A fideszes politikus a javaslat általános vitájában azt is mondta: az indítvány elfogadását a rendőrség becsületének helyreállítása is szükségessé teszi.