Az ügyvédek védenceik felmentését indítványozták a Geréb-perben

Védőbeszédekkel folytatódott csütörtökön a Fővárosi Bíróságon Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász és társainak pere; az ügyvédek védenceik felmentését indítványozták.

A Fővárosi Bíróságon 2010. június 8-án kezdődött

Geréb Ágnes

szülész-nőgyógyász és négy társa büntetőpere. A vádhatóság Geréb Ágnes felelősségét három, a másodrendű vádlott

K. Ágnesét

kettő, míg a harmadrendű vádlott

F. Júliáét

, a negyedrendű vádlott

N. Mónikáét

és az ötödrendű vádlott

S. Mónikáét

egy-egy vád tárgyává tett ügyben vetette fel. A bíró a tárgyalás elején bejelentette: a vádlottak kegyelmi kérelemmel fordultak

Schmitt Pál

köztársasági elnökhöz, mivel az otthonszülés szabályai kialakulóban vannak. Az ügyészség négy - 2003-ban, 2006-ban valamint 2007-ben történt - otthonszüléssel kapcsolatban emelt vádat maradandó fogyatékosságot eredményező, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, valamint foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt.

Pelle Andrea

, Geréb Ágnes és az ötödrendű vádlott, S. Mónika ügyvédje a védőbeszédben emlékeztetett: a kormány elfogadta az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól szóló rendeletet, melyet a május 1-ét követő szülésekre kell alkalmazni. Szerinte biztos, hogy amennyiben Geréb Ágnes és a Napvilág Születésház, illetve más, az otthonszüléssel is foglalkozó szervezetek nem hallatják a hangjukat, ha nincs több ezer nő, akik az intézeten kívüli szülést választják, akkor ez a rendelet húsz év után sem születik meg. Mint mondta, Magyarországon idáig nem az otthonszülés volt tilos, hanem az intézeten kívüli szülés jogszabályi háttere hiányzott. Szerinte azon túlmenően, hogy a nemzetközi ajánlások a várandósok megalapozott döntésének tiszteletben tartását írják elő, a szülés kétféle modellje, a kórházi és az úgynevezett bábai modell közötti állami különbségtétel, az előbbi előnyben részesítése sérti az önrendelkezés jogát. Az ügyvéd álláspontja szerint a vádbeli időszakban mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés volt megállapítható, mivel alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoztak, és a szabályozási hiányosságok következtében alkotmányellenes helyzet keletkezett. Geréb Ágnes az utolsó szó jogán azt mondta, mindent elmondhatott a perrel kapcsolatban, amit tudott, ezt köszöni. Hozzátette: a médiában megjelenő "csúsztatásokat" fájdalom nélkül nyugtázza. "Az viszont mélyen érint, amikor lépten-nyomon azzal kommentálják az otthonszülést szabályozó rendelet bevezetését, hogy a rendeletre azért volt szükség, mert a rendezetlenségben anyák és újszülöttek estek áldozatul annak, hogy a bábák nem mertek mentőt hívni. Jól ismerem bábatársaimat. Egészen biztos, hogy ilyesmi nem fordult és soha nem is fordulhat elő, akár van rendelet, akár nincs, egyikünk se helyezte és nem is helyezné önös érdekét az újszülöttek és az anyák biztonsága elé". Geréb Ágnes úgy fogalmazott: "Van egy-két állapot, ahol mindenki egyforma, akármilyen a bőre színe, akármennyi pénze van és akármi a foglalkozása. Az egyik ilyen a szülés, a szülés közeli állapot. Szeretem elkísérni oda az asszonyokat és együtt lenni velük ott, legjobb szakmai tudásommal és teljes jelenlétemmel segíteni nekik, hogy ne zavarja őket semmi, hogy átérezhessék azt a bizonyos egyformaságot, egyenrangúságot, és így tudják fogadni, útnak indítani a kisbabájukat. A békésebb jövőért. A toleránsabb jövőért". A vád szerint 2003. december 24-én, mikor egy ikerszülést Geréb Ágnes vezetett (K. Ágnes, F. Júlia és N. Mónika segédkezett neki) az első baba gond nélkül világra jött, ám a második gyerek esetén komplikáció lépett fel, és a kisfiú az oxigénhiányos állapot következtében helyrehozhatatlan agykárosodást szenvedett. Az agykárosodás következtében kialakult állapotával összefüggő szövődményes légcsőhurut miatt leállt a lélegzése, és 2004. június 6-án meghalt. Az ügyészség emiatt G. Ágnest, K. Ágnest, F. Júliát és N. Mónikát maradandó fogyatékosságot eredményező, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolja. Az ügyvéd erről azt mondta: a szülő nő terhessége során figyelmeztető jelek nem voltak, szövődmény a terhesség alatt nem jelentkezett. A vádlottak rendelkeztek az újraélesztéshez szükséges megfelelő eszközökkel és képzettséggel, K. Ágnesnek újszülött intenzív ellátásban való gyakorlati jártassága is volt. A mentőket a második magzat megszületése és rossz állapotának észlelése után azonnal értesítették. Az ügyvéd szerint ezek alapján nem bizonyítható, hogy a szülés kísérése során Geréb Ágnes szakmai szabályt szegett volna és az sem, hogy tevékenysége vagy annak elmaradása eredményezte volna a kisfiú maradandó fogyatékosságát. Egy másik eset 2007. szeptember 15-én történt. A vádirat szerint Geréb Ágnes úgy vállalkozott a szülés levezetésére, hogy tudta: az anya pajzsmirigybeteg, betöltötte a 35. évét, s így veszélyeztetett terhesnek minősül. A vád szerint a szülés során a magzat válla elakadt az anya szeméremcsontjában, ezt Geréb Ágnes műfogásokkal akarta megoldani, de nem sikerült. Gátmetszést nem alkalmazott. Felszólítására mentőt hívtak. A kiérkező mentők a baba halálát állapították meg, az anyát pedig kórházba szállították, ahol megszülte halott gyermekét. Geréb Ágnes ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emeltek a vádat ez ügyben. Pelle Andrea szerint a váddal ellentétben nem állapítható meg, hogy Geréb Ágnes szakszerűtlen műfogást alkalmazott a magzat vállának kiszabadításánál. A gátmetszés elmaradása sem értékelhető szakmai szabályszegésként, illetve a mentőket kellő időben értesítette. Egy további otthonszülés 2007. október 30-án történt. Ezt a szülést a vád szerint S. Mónika vezette le, majd a szülést követően Geréb Ágnes is közreműködött az anya ellátásában. Miután az anya egészséges gyermeket szült, a szülés után két vérzés is fellépett nála. Az elsőt, amely a szülés során fellépő sérülésből adódott, sikerült elállítani, a másodikat már nem. A vád szerint a mentők kiérkezésekor az anya már kivérzett állapotban volt. S. Mónika és Geréb Ágnes ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat. Az ügyvéd azt mondta: a vádirati tényállásnak azzal a megállapításával nem ért egyet, hogy a szülő nő kivérzett állapotba került. Azzal sem értett egyet, hogy Geréb Ágnes és S. Mónika bármilyen szakmai szabályt megszegett volna, ezzel veszélyeztetve az anya egészségét. Pelle Andrea szerint egyik vádban sem állapítható meg Geréb Ágnes, illetve S. Mónika bűnössége, ezért kérte, hogy a bíróság az ellenük emelt vádak alól mentse fel őket.

Fazekas Tamás

, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott ügyvédje csatlakozott Pelle Andreához az otthonszülés szabályozásának megítéléséről elmondottakat illetően, és szintén védencei felmentését kérte a bíróságtól, mivel szerinte minden esetben szakszerűen jártak el. Az ügyben március 24-én hirdetnek ítéletet.