A vállalkozók körében sikeres a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása

A közfoglalkoztatás átalakításának sikere legjobban a vállalkozók körében bevezetett programon mérhető le - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán a hódmezővásárhelyi közfoglalkoztatási fórumon, ahol a közfoglalkoztatás új rendszerével kapcsolatos tapasztalatokról tartott előadást.

A miniszter ismertette, hogy alig négy hónap alatt már több mint 1100 fő dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon, és több mint 2000-re van benyújtott igény. Kifejtette, hogy míg korábban, ha egy vállalkozó úgy döntött, hogy munkanélkülit alkalmaz, akkor 28 500 forintot kapott támogatásként, azt, amit a munkavállaló kapott juttatásként. Ez a program nem volt túl sikeres, egész évben mintegy 1600 embert tudtak így elhelyezni az elsődleges munkaerőpiacon. Január 1-től éves program keretében maximum 8 hónapig a munkavállaló bruttó bér és járulékainak 70 százalékát kapja meg támogatásként a vállalkozó, cserébe azt várják, hogy négy hónapig tovább foglalkoztassa a munkavállalót. A munkavállalónak emellett lehetősége van Start, Start Plusz, Start Extra kártyák kiváltására, mely további kedvezményeket biztosítanak. A kettőt összeadva, éves szinten a bruttó bér és járulék támogatás mértéke elérheti a 80 százalékot. Ma Magyarországon 68 ezer ember dolgozik a közfoglalkoztatásban. Ebből 43 ezer a négyórás, 10 ezer fölött van a nyolcórás önkormányzati közfoglalkoztatottak száma, és 10 ezer körüli az országos programokban résztvevők száma. Tavaly a közfoglalkoztatásra 52 milliárd forint állt rendelkezésre, annak ellenére, hogy év végére a nyitott rendszerben ténylegesen 150 milliárdot kellett kifizetni. Idén 64 milliárd forintból lehet gazdálkodni, melyből 40 milliárd áll rendelkezésre az önkormányzatok számára. Ebből 28 milliárd a négyórás foglalkoztatásra, melyből 170 ezer fő támogatható, és 12 milliárd a nyolcórásra, melyből mintegy 20 ezer fő számára jut támogatás. Összességében 220 ezer embert lehet bevonni a rendszerbe. A közfoglalkoztatásban a végső cél, hogy ne szociális segélyt, hanem munkát kapjon minél több ember, és munkabérként fizessék ki azokat a jövedelmeket számukra, melyek egy család megélhetéséhez szükségesek - hangsúlyozta

Czomba Sándor

. Hozzátette: ameddig a szociális ellátórendszer és a foglalkoztatás nincsenek megfelelően különválasztva, amíg jobban megéri a szociális segélyt kérni, mint a munkát elvállalni, addig nem lesz rend. Jelen pillanatban fel lehet állítani olyan modellt, hogy egy 4-6 tagú család a szociális ellátórendszer különböző lábaira támaszkodva annyit keres, vagy többet, mintha valamelyik szülő elvállalja az elsődleges munkahelyet, vagy a közfoglalkoztatás keretében a munkát - magyarázta. „A szociális hálónak működnie kell, de azokat kell védenie, akik ténylegesen rászorulnak és akik, egyébként munkára képesek, azokat ösztönözni kell arra, hogy dolgozzanak”- hangsúlyozta Czomba Sándor.