Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Kiszűrik az egészségügyben a potyautasokat

Kiszűrik az egészségügyben a potyautasokat

2011. február 16., szerda
Kiszűrik az egészségügyben a potyautasokat

Akár a végrehajtó is kopogtathat a bliccelőknél

Érdekes esetről számolt be a minap fővárosi ügyvédismerősünk. Egy olyan panaszos kereste fel, akin az adóhatóság visszamenőleg akarja behajtani a havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, kamatos kamattal közel félmillió forintot. Az 1997. évi LXXX. törvény szerint minden belföldi, állandó lakcímmel rendelkező polgárnak kötelessége kifizetnie ezt a járulékot. A jogszabályt eddig kevésbé vették komolyan, de a különböző adatbázisok, hivatalok és intézmények összevonásával egy gombnyomással kiszűrhető, ki fizet, és ki bliccel a rendszerben. Megkerestük Nagy Pétert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság módszertani szakreferensét, világosítson fel, valóban több tíz- vagy 100 ezer ember érintett az ügyben, és tényleg végrehajtási eljárás indulhat a nem fizetőkkel szemben. – Elég régóta él a törvény, amely szabályozza, hogy fizetés nélkül kinek jár, illetve nem jár egészségügyi ellátás. Az ellátásért fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2010-ben 4950 forint volt, 2011-ben pedig 5100 forint havonta. Azon belföldi személyekre vonatkozik a jogszabály, akik legalább 1 éve állandó lakcímmel rendelkeznek. Nézzük sorba, kinek nem kell fizetnie. Először is a biztosítottaknak, akik munkaviszonyban állnak, az egyéni és társas vállalkozóknak, hiszen utánuk a munkaadó megfizeti a járulékot vagy maguk megteszik azt. Vannak olyan személyek, akiket a törvény nem biztosítottként határoz meg, de jár nekik egészségügyi szolgáltatás anélkül, hogy fizetnének érte. Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik a törvényben meghatározott társadalombiztosítási, vagy szociális ellátásban részesülnek, (például nyugdíj, gyes, gyed stb.), a rendszeres szociális járadékosok, az ápolási díjban részesülők. Nem kell fizetniük a közép- vagy felsőfokú tanintézményben tanuló nappali tagozatosoknak sem. Nekik is ingyenes az egészségügyi ellátás. Ide tartoznak, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, de nem nyugdíjasok, jövedelmük pedig kevesebb, mint a minimálbér 30 százaléka. Nem kell fizetniük a szociálisan rászorulóknak, a hajléktalanoknak vagy a kiskorúaknak sem. Aki nem biztosított, és nem tartozik a felsorolt csoport valamelyikébe, annak bizony fizetnie kell. – Eddig miért nem hajtották be ezeket a kintlévőségeket, miért nem tudnak az emberek erről a rendelkezésről? – Régi törvényről van szó, csak az ellenőrzés módszerét az utóbbi években dolgoztuk ki. Szembetűnő jele, ha valaki elmegy az orvoshoz, és ott derül ki a számítógépes nyilvántartásból, hogy a páciens zöld vagy piros lámpás, magyarán van-e biztosítása vagy sem. A piros jelzés arról árulkodik, hogy az egészségügyi szervek birtokában lévő adatok alapján a páciens nem jogosult ellátásra. Ezeket az információkat a Nemzeti Adó– és Vámhivatalnál lévő adatokkal kell szinkronizálni. Így a jelzés alapján jön a megkeresés az adóhatóság részéről. A rendszer összehangolása eltartott egy darabig, de miután az adatok teljes körben rendelkezésre állnak, viszonylag egyszerűen és gyorsan megállapíthatók a mulasztások.
– Gondolom, nem kis problémával járt/jár a törvény alkalmazása. – Eleinte azokkal volt a legtöbb gond, akik külföldre mentek dolgozni, de meghagyták magyarországi lakhelyüket, elfelejtettek kijelentkezni. A vizsgálat során derült ki, hogy sokan 10-15 éve külföldön élnek, ott rendelkeznek biztosítással, csak nem tudták, hogy ezt idehaza is be kell jelenteni. Miután tisztázódott jogviszonyuk, ők Magyarországon ugyanúgy jogosultak az egészségügyi ellátásra, mint a hazai állampolgárok. Ez természetesen az EU országaira vonatkozik, illetve azon országokra, amelyekkel hazánknak szociális egyezménye van. – Hogyan tudnak egyesek több százezer forintot 5 évre visszamenőleg is kifizetni? – Kivételesen valóban összejöhet ennyi, hiszen 5 év az elévülési idő. Akkor jelentkeztek sokan, amikor néhány évvel ezelőtt eltörölték a szabályból azt, hogy a biztosított eltartott hozzátartozóinak nem kellett kifizetniük ezt a járulékot. – Mennyi embert érint ma ez a rendelkezés? – Pontos számadat nem áll rendelkezésre, de becslések szerint országosan több tízezres nagyságrendű is lehet azoknak a tábora, akik eddig nem fizettek, pedig kellett volna. – Ha nem tudnak fizetni, mi következik, végrehajtás? – Igen, mert jellemzően ezeknek az embereknek nincs jövedelmük. Mivel az ebből keletkező tartozás összesen csak ritkább esetben haladja meg az 500 ezer forintot, így ingatlan-végrehajtásra jellemzően nem kerül sor. Ingóságokat viszont végrehajtás alá vonhatnak.
– Ez hasonló probléma, mint a devizahiteleseké, újabb tízezrek várnak majd ismét állami segítséget? – Erre nem tudok válaszolni. Azt viszont tapasztaljuk, hogy egyre többen jelentkeznek be hozzánk, akik értesültek az eljárásról. Igaz, hogy régóta nem fizettek, de most gyorsan bejelentkeznek. – Ha elolvassák ezt a cikket, és holnap eljönnek bejelentkezni, akkor elnézik nekik, hogy mondjuk 5 évig nem fizettek? – Az önként bejelentkezők esetében a bejelentkezés időpontjától íródik elő a kötelezettség, visszamenőlegesen egy esetleges ellenőrzés során állapíthatják meg ezt a kötelezettséget. Más a helyzet, ha az orvosi ellátás során derül ki, hogy az illető nem jogosult egészségügyi ellátásra. Utána kötelezően elindul az eljárás, és ha a felszólítás hatására magánszemély nem igazolja a jogosultságát, vagy nem jelentkezik be, visszamenőlegesen kerül előírásra a járulék. Érdekességként még érdemes megjegyezni, hogy a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozóknak is fizetniük kell az 5100 forintos havi járulékot akkor is, ha semmiféle jövedelmük nincs. Egyedül arra az időszakra mentesülnek ez alól, amíg keresőképtelenek, megbetegszenek, kórházba kerülnek.

Az államtitkár sem tudja

A múlt héten Makóra látogató Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkárát is megkérdeztük, mit tud arról, hogy "beindult a nagyüzem", és terveznek-e valamilyen változást e téren. Az államtitkár elmondta, nem az ő hatáskörébe tartozik a téma, de értesült arról, hogy készülnek különböző koncepciók. Hogy melyik kerül a kormány vagy adott esetben a Parlament elé, az még nem dőlt el.
végrehajtó Nemzeti Adó– és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság Nagy Péter egészségügyi szolgáltatási járulék Czomba Sándor

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo