Ismét megjelent a Nagy Magyarország szlovákokról szóló száma

A legújabb kutatások eredményeivel jelent meg ismét a Nagy Magyarország című konzervatív történelmi folyóirat szlovákokról szóló száma - jelentette be Szakács Árpád lapigazgató budapesti sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az első kiadás - amely 10 ezer példányban jelent meg - elfogyott, ezért volt szükség A szlovákok története című lapszám második megjelentetésre még egyszer ugyanennyi példányban – adja hírül az MTI és a Felvidék Ma.

A második kiadásban azonban cikkcsere is történt, az időközben meghaladottá vált, az első számban szereplő,

Ľudovít Štúr

szlovák nemzetiségi politikusról szóló publikációt egy újabb, szintén az ő pályafutását taglaló cikkel helyettesítették.

Szakács Árpád

megemlítette: már 14 nyugat-európai egyetem kéri rendszeresen a 2009 óta kéthavonta, százoldalas terjedelemben megjelenő lapot, ezért tervezik az angol nyelvű megjelentetést is. Ennek pusztán anyagi feltételei vannak, ugyanis eddig egyáltalán nem kaptak semmiféle állami vagy önkormányzati támogatást - hívta fel a figyelmet. A szlovákok történetét átfogó lapszám igyekszik rávilágítani a történelem során többször bekövetkezett magyar-szlovák konfliktusok okaira, s ezáltal a mostani szlovák politizálást is meg lehet érteni. Ezt a számot a jelenlegi politikusok, diplomaták is haszonnal forgathatják - tette hozzá. Utalt arra: a történelmi tényeket feldolgozó írások olyan, eddig tabuként kezelt témákkal is foglalkoznak, mint például a Nagy Morávia-elmélet.

Popély Gyula

, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, a lap egyik szerzője rámutatott: szakítani kell azzal a mostani felfogással, mely szerint nem szabad úgy történelmet írni, hogy ne sértsék más népek önérzetét. Véleménye szerint úgy kell történelmet írni, hogy "ne sérüljön az igazságosság", és tények alapján kell a múltat interpretálni. A történész hangsúlyozta,

Eduard Benes

későbbi csehszlovák köztársasági elnök 1919-ben a trianoni béketárgyalásokon azzal érvelt - meglátása szerint helytelenül -, hogy a korábban a magyarok honfoglalásakor szétvert szlovák államot kell visszaállítani az első világháború után. Ezen a téves tényen alapult többek között a trianoni békediktátum, ezért annak "erkölcsi alapja megdőlt" - fogalmazott. Az az állítás sem igaz, hogy

Tisza István

miniszterelnök szorgalmazta Magyarország háborúba lépését, s az sem, hogy a magyarok a kereszténységet csak a szlovákok segítségével tudták elterjeszteni a nép körében - említette meg.

Bodonyi Ilona

történész, a lap egyik szerzője kiemelte: ez az újság segíthet abban, hogy a fiatalok tisztában legyenek a múlttal, s hozzájárulhat ahhoz is, hogy a nemzetek egymással szembeni előítélete megszűnjön. A politika a szlovák-magyar együttélés történetének feldolgozására is hatott, így a Nagy Morávia-elméletre hivatkozva indították el a reszlovakizációt - emlékeztetett. Anakronizmusnak nevezte, amikor a szlovák politikusok a béketárgyalásokon például arra hivatkoztak, hogy nem egy új államot kell létrehozni, hanem a régi Szlovákiát kell újra megalapítani - azt, amely szerintük még a magyar honfoglalás előtt létezett. A túlzott nacionalizmusra épülő történetírás mára meghaladottá vált a legtöbb Magyarországgal szomszédos államban - hangoztatta.