Emelkedő lakossági tartozások, átláthatatlan közszolgáltatók?

Az LMP Csongrád megyei területi szervezete nyílt levélben fordul a dél-alföldi közszolgáltatókhoz és a sajtóhoz, melyben kifogásolják a régió közszolgáltatásairól kapható hiányos képet és a cégek gazdálkodásának átláthatatlanságát. A közlemény alább olvasható.

„Mi, a Lehet Más a Politika (LMP) Csongrád megyei területi szervezetének tagjai értetlenkedéssel olvastuk a Délmagyarország című napilap 2011. 02. 02-i számában megjelent „Milliárdokkal tartozunk a közszolgáltatóknak” című írást, amely egyes Csongrád megyei és szegedi közmű-szolgáltató cégek vezetőinek véleményét ismerteti az utóbbi idők közszolgáltatásokat érintő társadalmi folyamataival kapcsolatban. Miként az a cikkből kiderül, az utóbbi évben drasztikusan megemelkedett a lakossági tartozások összege, amely probléma leghatékonyabb kezelését a megkérdezett gazdasági vezetők a befizetéseikkel elmaradók szigorúbb szankcionálásában és az alapvető szolgáltatások (villany, ivóvíz, fűtés) megvonásában látják. Mindezt ráadásul megkönnyíti a törvényi szabályozás számukra kedvező változása. Mi azt gondoljuk, hogy a cikk által bemutatott probléma lényegesen bonyolultabb annál, mint ahogyan azt a közszolgáltatással foglalkozó cégek vezetőivel történt konzultáció alapján az említett cikk bemutatja. A ténylegesen elszomorító helyzet kialakulásának oka elsősorban a széles társadalmi rétegek elszegényedése, amelyben pontosan a megkérdezett cégeknek is felelősségük lehet, különösen, hogy a térségben/régióban/városban gyakorlatilag monopolhelyzetben vannak. Sajnos e felelősség mértékét pontosan megállapítani nem tudjuk, lévén a cégek gazdálkodása saját fogyasztóik számára is teljességgel átláthatatlan. Az említett cikkben leírt, lakossági tartozásokra vonatkozó statisztikai adatok is csak akkor lennének értékelhetőek, ha a közvélemény tisztában lenne e cégek gazdálkodásának más fontos adataival is. Az áramszolgáltató DÉMÁSZ, mint ahogyan azt tudjuk, a magyar jog szerint magántulajdonú cégnek számít. Ugyanakkor kiváltságos gazdasági helyzetét jórészt a magyar állammal kötött szerződéseknek köszönheti. Emellett tevékenysége gyakorlatilag minden egyes embert, családot érint a régióban. Ezért úgy gondoljuk, hogy az emberek anyagi helyzetét nagyban meghatározó közszolgáltatóként olyan társadalmi hatása van, hogy „magántulajdonú” jogi státusza ellenére, morális értelemben jogos a helyi közösség igénye az átlátható működésre. Ezúton megkérjük tehát a vállalat helyi vezetőit, hogy az átláthatóság és a régió pontos tájékoztatása érdekében válaszoljanak az alábbi kérdésekre: 1. Évente mekkora profitot „realizál” a cég, ebből mennyit „repatriál”, azaz fizet ki a külföldi befektetőknek? 2. Évente mekkora összegeket fizet ki „anyaországi” cégeknek különböző szolgáltatásokért? 3. Évente mekkora összeget számláznak ki a megyében a különböző települési önkormányzatok által fenntartott közintézményeknek? 4. Évente mekkora bevétele van a cégnek Csongrád megyében az ún. „visszakapcsolási díj”-ból? A cikkben megkérdezett két másik érintett vállalat (Szegedi Hőszolgáltató Kft. és Szegedi Vízmű Zrt.) többségi tulajdonosa Szeged városa, ezért a város polgárainak, mint a tulajdonos (Szeged MJV Önkormányzata) megbízóinak joguk lenne ahhoz, hogy hasonló adatokat megismerjenek. Így a Szegedi Vízmű Zrt. vezetőit arra kérjük, hogy válaszoljanak a DÉMÁSZ-nak is feltett első két kérdésünkre, azaz: 1. Évente mekkora profitot „realizál” a cég, ebből mennyit „repatriál”, azaz küld haza? 2. Évente mekkora összegeket fizet ki „anyaországi” cégeknek különböző szolgáltatásokért? A Szegedi Hőszolgáltató Kft. vezetőit pedig arra kérjük, hogy az átláthatóság és a lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében az alábbi kérdéseket válaszolják meg: 1. Pontosan mekkora a cég adósságállománya? Kinek, kiknek tartozik a cég, miért volt szükség a hitelek felvételére? 2. Évente mekkora összeget fizet a cég a Dalkia Energia Zrt.-nek gázmotorok bérléséért? 3. Miként érintheti a céget a kötelező átvételi rendszer (KÁT) szűkítése, mekkora áremeléssel számolhatnak a fogyasztók akkor, ha ez a támogatási forma megszűnik? 4. Mekkora áremelés várható akkor, ha tavasszal megszűnik a távhőár-támogatási rendszer? 5. Évente mekkora összeget számláznak ki a városi fenntartású közintézményeknek? 6. Terveznek-e más, alternatív, fenntarthatóbb fűtési módokra (például geotermia) való áttérést? Meggyőződésünk, hogy ha Szeged, illetve a dél-alföldi régió közvéleménye választ kap a fenti kérdésekre, akkor egy fontos lépést tehetünk annak érdekében, hogy a régió közszolgáltatásairól a mostaninál lényegesen tisztább képet alkothassunk. Fontos kezdő lépés lenne ez egy regionális közszolgáltatási stratégia kialakításához is, ennek ugyanis nélkülözhetetlen eleme az, hogy az érintettek tisztán lássanak az aktuális helyzetet illetően. Szintén meggyőződésünk, hogy a Délmagyarország, mint a régió (de legalábbis Szeged és környéke) vezető sajtóorgánuma, kiváló terep e kérdések megválaszolására – természetesen a többi helyi, illetve regionális sajtóorgánummal kiegészítve. Így a kérdésekre adott válaszok a lehető legtöbb helyi lakoshoz, családhoz eljutnak, ami nagyban segíti a közszolgáltatásokkal kapcsolatos tisztánlátást, és bizonyítja a Délmagyarország elköteleződését az érdemi tájékoztatás és a valós sajtószabadság mellett” - szól az LMP közleménye.