Politikai helyett szakmai vitákat várnak a médiatörvényről

A kormányszóvivő szerint a magyar uniós elnökség programját mindenki elismerte az Európai Parlamentben szerdán. Reméli, hogy a médiatörvény körüli “nagy vihar” a jogszabály körüli vita lecsengése volt egyben. A médiatörvény ügye nagyrészt elsöpörte a magyar miniszterelnök szerdai strasbourgi felszólalásának elsődleges célját, nevezetesen a magyar uniós elnökségi program bemutatását az Európai Parlament képviselőinek. Az uniós elnökségi programunk fogadtatása mégis rendkívül pozitív volt az EP-ben, azt mindenki elismerte és úgy gondolta, hogy egy erős és jó tervvel indul Magyarország; ráadásul úgy látták, hogy képesek is leszünk jól végrehajtani a feladatokat – nyilatkozta Nagy Anna kormányszóvivő a Duna Televízió reggeli műsorában csütörtök reggel.

A médiatörvény körüli vita kapcsán a szóvivő leszögezte: talán most már lassan elérünk oda, hogy lenyugszik ez az ügy, és a tegnapi “nagy vihar” talán már a végkicsengés volt. Ugyanis – így látja a kormányszóvivő – néhány szempontot el kellene választani egymástól. Egyfelől kérdés, hogy mennyiben szabad egy nemzeti belügyet, egy magyar törvényt összekeverni a magyar uniós elnökséggel, másfelől mennyire szabad egy szakmai kérdést összevegyíteni egy sokkal szélesebb politikai kérdéssel.

Politikai vita vége, szakmai vita kezdete?

“Ezek nagyon keveredtek az elmúlt hetekben. És néha annyira nagyon szélsőségesek voltak a vélemények és reakciók, hogy most már bőven ideje van, hogy lassan azokról a szakmai kérdésekről tudjanak beszélni a szakemberek, amiről ennek a vitának már az elejétől szólnia kellett volna” - érvelt a kormányszóvivő. Jelezte-e már az Európai Bizottság, hogy szükség lesz változtatni a magyar médiatörvényen? - kérdezte a Hattól nyolcig riportere.

Nagy Anna

úgy reagált: most előbb a fent említett szakmai munkának kell lefolynia. Sajnos - tette hozzá -, a korábban született értékelésekben – például az EBESZ első közleményében – olyasmikkel vádolták meg a törvényt és Magyarországot, ami praktikusan nincs is benne a médiajogszabályban.

A külföld inkább a kétharmadot nem érti

“Valóban arra van szükség, hogy most már a szakértők, médiajogászok, médiaszakemberek végig tudják nézni ezt a törvényt, és mindenfajta politikai hevület nélkül a törvény betűje szerint megvizsgálják: ott vannak-e azok a borzasztó nagy veszélyek, amikről a kritikusok beszélnek, avagy nincsenek” - jelentette ki a kormányszóvivő, aki szerint a nagyon erős külföldi reakcióknak nem egy esetben a magyar kormánypárt kétharmados parlamenti többsége az oka, nem pedig “az az egy szál médiatörvény”. “Magam is tapasztaltam, hogy külföldi elemzők, politikusok mennyire nem tudják kezelni, hogy egy országban miként lehet kétharmados többség. Egyszerűen nem nagyon látnak ilyet a saját országukban, és nem is nagyon tudják, hogy ezt a helyzetet hogy kezeljék” - érvelt Nagy Anna.

A strukturális reformokról részletesen februárban

Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő azt mondta: a tavasszal várható strukturális reformok mibenlétéről és azok részleteiről – az előzetesen megfogalmazott kritikák ellenére sem - szeretne "ötletelni", mert a kormány elé február közepéig kerülnek a konkrét tervek. Tehát még van egy hónap arra, hogy eldőljön: mi történik a gyógyszerkasszával, a rokkantsági nyugdíjakkal és más, mostanában felemlített területekkel. Annyit általánosságban mégis elmondott a szóvivő: vannak területek – például a nyugdíjrendszer egyes elemei, az egészségügy rendszere, a közösségi közlekedés avagy az oktatás egyes szegmensei – amelyekről mindenki tudja, hogy jelenleg nem jól működnek, illetve nem tarthatók fenn a mostani formában és struktúrában; ezeken a területeken szükség lesz a változtatásra. (Forrás:

Duna Televízió

Pintér Attila, felelős szerkesztő)