Nemzetközi reakciók EU-elnökségünk szőnyegére

Néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki brüsszeli sajtójelentések szerint amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is.

Az EUobserver nevű internetes hírlevél egy osztrák és egy román képviselőt idézett, akik szerint a térkép Nagy-Magyarországra utal, és "nem a legszerencsésebb szimbólum" a magyar elnökséghez. Ugyanebben a cikkben

Hajdú Márton

, a magyar elnökség egyik brüsszeli szóvivője cáfolta, hogy a szőnyeg bármilyen kapcsolatban lenne a jelenlegi politikával. "A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról ..., a térkép pedig 1848-ban mutatja Magyarországot, abban az évben, amikor ... forradalmak zajlottak Európa-szerte" - idézte őt a hírlevél. Csütörtökön megjelent számában a European Voice című brüsszeli hetilap is rámutatott, hogy a térkép olyan időket idéz fel, amikor Ausztria volt a birodalom ura, és Bécs az egyedüli főváros. Az Európai Bizottság egy szóvivője a témáról korábban annyit mondott, hogy a testület nem kíván kommentárt fűzni ahhoz, milyen módon mutatja be magát az uniós elnökséget betöltő tagország. Az MSZP Budapesten kiadott közleményében felszólította a kormányt, "fejezze be végre az ország lejáratását, és legalább a továbbiakban képviselje úgy az országot, hogy azzal se a szomszédos államokban élő magyaroknak, se az Európai Unió szellemiségének ne ártson." Az MSZP szerint az Orbán-kormány eddig "mindent elkövetett" Magyarország jó nemzetközi megítélése lerombolására. "Az uniós hitelmegállapodás apropóján az Európai Bizottsággal, a kettős állampolgárság ügyében a szomszédainkkal, az energiabiztonságról szóló tárgyalások során külföldi partnereinkkel, a médiatörvény kapcsán meg az egész világgal. Ma pedig már egy szőnyeggel sikerült botrányt kavarni" - áll a közleményben. A hagyomány szerint az EU soros elnöki tisztét ellátó ország feladata, hogy feldíszítse az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács -

Justus Lipsius

németalföldi humanista gondolkodóról elnevezett - épületét, ahol a Tanács üléseit szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amelyet 23 darab 75x120 centiméteres szegmensből illesztettek össze a helyszínen. A

Pápai Lívia

textilművész készítette szőnyegen a térkép mellett szerepel még

Szent István, Szent László, Zsigmond, Mátyás, Széchenyi, Liszt

, illetve

Vasarely

mellett a Kempelen-sakkgép, a

Bíró László József

által szabadalmaztatott golyóstoll,

Asbóth

speciális légcsavarja, a Zsigmond-kori csontnyereg, a rovásírásos ábécé, illetve a Zsolnay cég honfoglaláskori motívumokkal ékes kerámiájának képe. A nemzeti szimbólumok is helyet kaptak, így a kokárda, a turul, a Rákóczi-zászló és a Martinovics-fa. Építmények közül a Mátyás-templom, az Esterházy-kastély, a Lánchíd és az Iparművészeti Múzeum került az alkotásra. Női vonatkozású elem a Lórántffy-család címeres oltárkendője és a Sissit lovaglás közben ábrázoló festmény. A magyar dekorációhoz tartozik még a zenélő fotel (amelyből az idei Liszt-év tiszteletére Liszt Ferenc művei csendülnek fel), a Rubik-kocka alakú könyvespolccal és újrakárpitozott antik ülőalkalmatosságokkal berendezett, úgynevezett olvasóliget, ahol magyar szerzők idegen nyelvre lefordított műveit lehet lapozgatni, Victor Vasarely egyik alkotása, fiatal magyar fotóművészek vízi tematikájú felvételei és egy reneszánsz kiállítás is.