Nagy tervekkel teli, de támogatásra vár a szegedi cigány önkormányzat

A januárban benyújtott 2011-es programtervezetükről és munkatervükről, a szegedi romák jelenlegi problémáiról, a rövid idő alatt máris felmutatható eredményeikről, valamint az anyagi és erkölcsi támogatás fontosságáról (és hiányáról) beszéltek lapunknak az októberben a Lungo Drom színeiben megválasztott városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetői.

„Az elmúlt három hónapban sok olyan visszajelzés érkezett hozzánk a szegedi romáktól, hogy elfogadták az új kisebbségi testületet. Mi igyekszünk ezt a bizalmat azzal is meghálálni, hogy minél több személyes találkozáson gyűjtjük össze a megoldandó problémákat” - mondta el

Nagy Mihály

elnök. Ennek jegyében terveznek például idén több közmeghallgatást, ahol a cigányságot érintő legfontosabb kérdésekről segíteni tudó szakemberekkel beszélhetnek az érintettek. A február végére tervezett alkalomra munkaügyi és szociális előadókat kérnek fel tájékoztatók megtartására, de szeretnének egyeztetni a Cserepes sori ingatlanok felszámolásáról az IKV és az önkormányzat illetékes munkatársaival is. Nagy Mihály örömmel számolt be első nagyobb akciójuk sikeréről is: a karácsony előtt szervezett tartós élelmiszer-gyűjtés során közel 1 millió forint értékben tudtak csomagokat készíteni és házhoz szállítani a rászoruló roma családoknak. Az elnök hálásan sorolta támogatóikat: az önkormányzat Szociális Irodájának vezetője, az Egyesített Szociális Intézmények főigazgatója, a Vöröskereszt megyei elnöke, az Esélyegyenlőségi Iroda vezetője, a kiskundorozsmai művelődési ház igazgatója,

Király Endréné

(Szeged Kistérség Többcélú Társulás szakmai vezetője),

Mihálka Mária

(az Alsóvárosi Családsegítő igazgatója). A csaknem 600 csomag összeállításához hozzájárult

Nógrádi Zoltán

országgyűlési,

Gyimesi László, Hüvös László, Nógrádi Tibor, Mihálffy Béla

és

Kosik Dénes

önkormányzati képviselők is.

Gazdag programterv, szegényes pénzügyi háttér

A helyi önkormányzathoz benyújtott 2011-es programtervezet vezérgondolatának a cigányság kultúrájának megismertetése és elfogadtatása szerepel, mind a többségi társadalom tagjai, mind a hagyományaikat lassan elveszítő romák felé. A tervekben ennek megfelelően szerepel többek között ún. tolerancia napok szervezése, a városi rendezvényekhez kapcsolódó roma majális, év végén pedig kisebbségi nap, ahol szintén a cigány kultúra értékeit mutathatnák be az érdeklődőknek. Szeged Napján a Szárma Fesztivál keretében egy hagyományos cigány ételt szeretnének megismertetni a vendégekkel, de készülnek megkoszorúzni

Dankó Pista

szobrát a híres prímás születésnapja alkalmából. Nyáron az ország más részeire hagyományőrző táborba, illetve Szegeden és környékén tanulmányi kirándulásra vinnék a gyerekeket. A felzárkóztatás jegyében ősszel a dorozsmai és a Cserepes sori szegregátumok lakói körében környezettisztasági versenyt hirdetnek, de igyekeznek számukra megszervezni egészségügyi szűrővizsgálatokat is, mivel a romák gyakran nem törődnek eléggé az ezeken való részvétellel. „Mindehhez ugyanakkor nagyon kevés a kisebbségi önkormányzatnak megítélt állami költségkeret, támogatókra és pályázati pénzekre lenne szükségünk” - mondta el Nagy Mihály. Azt is hozzátette, hogy mivel a legtöbb esetben önállóan nem, csak a városi önkormányzattal együtt tudnak pályázni, tervezik, hogy kérvényben fordulnak a városvezetéshez, hogy a közgyűlés különítsen el a szegedi költségvetésben az ilyen pályázatokhoz szükséges önrészt. Az elnök ugyanakkor arról is beszámolt, hogy

a korábbi cikkünkben említett

, az előző kisebbségi vezetőktől „örökölt” csaknem 1,5 millió forintos tartozás kétharmad részét az elmúlt három hónap alatt máris sikerült rendezniük: kifizették a másfél évnyi elmaradt rezsit és meg tudtak egyezni az Egészségbiztosítási Pénztárral, a mobiltelefon-díjtartozások kapcsán pedig a jelenleg még folyó tárgyalások kimenetele is biztatónak tűnik.

Hazai és európai problémakörben

Rácz László

alelnök hangsúlyozta, a 4-5 ezer főnyi szegedi cigányság valóban hatékony képviseletéhez elengedhetetlen lenne, hogy főállásban foglalkozzon valaki ezzel a feladattal, hiszen enélkül és az anyagi támogatás nélkül számítaniuk kell az eredmények elmaradására. Nemzetközi tapasztalatokra utalva hozzátette, hogy a kontinensünkön élő 10 milliónál is több roma integrációját az Európai Unió folyamatosan jelentős összegekkel támogatja, de ezek elosztása – sajnos, hazánkban is – komoly akadályokba ütközik, illetve visszaélésekre ad alkalmat. „Ezen támogatási összegek úgy jutnának el valóban a megfelelő helyekre, ha a városvezetés az egyes problémák feltérképezése és megoldási terve kapcsán jobban alapozna a kisebbségi önkormányzatok munkájára és ismereteire” - fogalmazott Rácz László. „Igaz, hogy szűk réteget jelent, de azért a cigányságon és a magyarságon belül is vannak olyanok Magyarországon, akik nem az önös érdekek alapján, hanem valóban a közösségekért szeretnének tenni valamit. Őket kellene megbecsülni, támogatni” - mondta. Nagy Mihály szerint a rendszerváltás óta számtalan különféle elképzelés jelent meg a romák felzárkóztatásáról, ezek jó részéből készült cselekvési program is, de sajnos egyáltalán nem látszik, hogy ezekből sikerült volna bármit is megvalósítani. „A támogatási pénzek különböző szinteken eltűnnek, a valódi célt pedig ezekkel a kezdeményezésekkel nem tudják elérni. A cigányság felemeléséhez egy tudatos oktatási programra lenne szükség, mellyel elérhetnénk, hogy 20-25 év alatt kineveljünk egy értelmiségi réteget, ami egy középosztály kialakulásához elengedhetetlen lenne.”

Milyen képzés ér el eredményt?

Az előző városvezetés által büszkén emlegetett felzárkóztatási program valódi eredményéről az elnök szomorúan mondta el, hogy a közelmúltban egy cigány diákok számára kiírt ösztöndíj-pályázaton, ahol a hátrányos helyzet igazolása mellett csak 4-es tanulmányi átlagot kellett felmutatniuk, az egész városból mindössze 5 tanuló tudott érvényes pályázatot benyújtani. A szintén korábbi írásunkban részletezett tanodai program kapcsán Nagy Mihálynak a választás óta már sikerült is egy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakemberrel konzultálnia, aki megerősítette az iskolán kívüli képzés létjogosultságát és fontosságát. Ehhez kapcsolódóan azt is szeretnék elérni, hogy minél több roma származású dajka, oktató vagy szociális segítő alkalmazásával könnyítsék meg a cigány gyerekek óvodai-iskolai beilleszkedését, közösségi helyzetét.

„Adjanak munkát a helyi cigányságnak is!”

Rácz László azt is hangsúlyozta, komoly segítséget jelentene a szegedi cigányságnak a helyi roma vállalkozások munkához juttatása, bevonása a városban zajló beruházásokba. „De ne csak az alvállalkozói lánc legutolsó elemeként számítsanak rájuk, hiszen sokan közülük igen jó referenciákat tudnak felmutatni korábban tisztességesen elvégzett munkáikról! Ha egy vállalkozó a máshonnan ideutaztatott fizikai munkások helyett 10 helyi romát fel tud venni, azzal közel 50 emberen segít Szegeden, és ezek a cigányok ezután már nem lopni járnának, hanem tisztes adófizető polgárokként élnének városunkban.” A gondolatot továbbvíve, az alelnök kitért arra, hogy a munkába álló, megbecsült és megfizetett cigányok idővel könnyebben kikerülhetnek a szegregátumokból, lakásokba és albérletekbe költözhetnek, s ezzel megkezdődne a valódi felzárkóztatásuk – és nem mellékesen: a közbiztonság is javulna egyes városrészekben. Rácz szerint a romák többsége azért ragaszkodik a szegregátumokhoz, mert ott nincs gáz, víz, villany, amiért fizetni kellene, így jóval kevesebb pénzből meg tudnak élni, ha éppen nincs még alkalmi munkájuk sem. „Ezek az emberek igenis dolgoznának, ha lenne munkalehetőségük!” A korábbi években némi segítséget jelentett a cigány családok számára a közcélú munkákra történő alkalmazás. „De mivel már a többségi társadalom tagjai is egyre nehezebben találnak állást, a romák lassan kiszorulnak ebből a lehetőségből is” - vázolta Nagy Mihály. Az elnök úgy véli, segítene a munka nélkül lévőknek az is, ha szaktudás nélkül végezhető, nagyobb munkaerő-igényű feladatoknál a város részéről számítanának a cigányokra is. Példaként a belvíz elleni védekezést és a lézerközpont helyeként kijelölt volt szovjet laktanya bontását említette.

„Együttműködünk azzal, aki valóban segíteni akar”

A kisebbségi önkormányzat vezetői egyetértettek abban, hogy a városvezetés részéről pártoktól függetlenül számítanak a támogatásra, hiszen – ahogyan fogalmaztak: – a cigányság felzárkóztatása minden képviselőnek egyformán fontos kellene legyen. Szorgalmaznák az együttműködést

a megyei cigány kisebbségi választást megnyerő MCF képviselőivel is

, „ha azt látjuk, hogy tényleg szeretnének dolgozni a romákért”. A megyei elnök,

Kolompár László

szavaival egyetértve Nagy Mihály és Rácz László egyaránt támogatja a korábbi sérelmek és pártviszályok mielőbbi félretételét és sürgetik az összefogást a megyében és Szegeden élő cigányok érdekeinek hatékonyabb képviseletéért.