Megkezdődött a Zuschlag-ügy fellebbviteli tárgyalása (FRISSÍTVE)

Az elsőfokú ítélet ismertetésével megkezdődött a Zuschlag-ügy másodfokú tárgyalása kedden a szegedi ítélőtáblán. Horányi Miklós, a vádat képviselő fellebbviteli főügyész a büntetések súlyosítását kérte a vádlottakkal szembeni perbeszédében.

Zuschlag Jánost

első fokon - folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt - 2010. március 31-én nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. Az indoklás szerint az egykori szocialista politikus és társai részben fiktív civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul költöttek el több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a pénzt a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki az elsőfokú bíróság, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek. A táblabíróság dísztermében kedden kezdődött pert élénk sajtóérdeklődés kíséri. A tárgyalást szerkesztőségenként egy előzetesen akkreditált újságíró követheti nyomon a helyszínen, a terem korlátozott befogadóképessége miatt vádlottanként egy családtag lehet jelen. A perről 29 újság, internetes hírportál, rádió, televízió és hírügynökség tudósít. A tárgyalás elején

Maráz Vilmosné

tanácsvezető bíró kiküldte a teremből a fotósokat és operatőröket, hogy zavartalanul folyhasson a per.

Zuschlag János

, illetve

Krausz Csaba

ötödrendű és

Marsovszky Balázs

hatodrendű vádlott a vele szemben vagyonelkobzással érintett ingatlanok és pénz törvényes eredetéről okiratokat terjesztett be a bíróságnak, ezért a tanácsvezető bíró bizonyítást rendelt el. A tárgyaláson ismertetett dokumentumok szerint a Zuschlag Jánossal szemben indított adóhatósági ellenőrzés nem talált eltérést a bevallásokhoz képest. A beterjesztett bizonyítékok szerint Zuschlag János felesége gödöllői családi házuk építését bankkölcsönből fedezte. A benyújtott okiratok szerint Krausz Csaba, illetve Marsovszky Balázs és családtagjai az elmúlt években több ingatlant és gépkocsit értékesítettek. A kilencedrendű vádlott,

Prácser László

védője szerint a bűnszervezetekkel kapcsolatos jogegységi döntés alkotmányellenes, mert az előreláthatóság elvébe ütközik, és sérti a bűnfelelősség elvét. Ezért ügyvéd az eljárás felfüggesztését kérte az Alkotmánybíróság döntéséig. A vádat képviselő

Horányi Miklós

fellebbviteli főügyész az ügyvédi felvetéssel kapcsolatban kifejtette, más perekben született hasonló indítványokat jogerős ítéletekben már elutasították. A táblabíróság sem adott helyt az indítványnak.

Földes Gábor

tizennegyedrendű vádlott egy másik büntetőügyben született nem jogerős döntés alapján paranoid személyiségzavara miatt nem tudja gyakorolni jogait a tárgyalás során. A táblabíróság ezért a férfi ügyét elkülönítette.

A büntetések súlyosbítását kérte az ügyész

A büntetések súlyosítását kérte a vádlottakkal szembeni perbeszédében Horányi Miklós, a vádat képviselő fellebbviteli főügyész. A cselekmények tárgyi súlya, a vádlottak személyének társadalomra veszélyessége és a súlyosító körülmények nyomatéka miatt az ügyész azt indítványozta: a táblabíróság hosszabb tartamú büntetést szabjon ki, és a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban kelljen letölteniük.

Horányi Miklós

kérte azt is, hogy a bűnszervezetben történt elkövetést a bíróság az ítélet rendelkező részében tüntesse föl. Az első fokon eljárt bíróság Zuschlag János egykori szocialista politikust folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki, három embert felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett. Horányi Miklós keddi perbeszédében kifejtette, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szerteágazó ügy egészét részletesen felderítette a 85 tárgyalási napon. Néhány apró pontatlanságot és elírást leszámítva az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás helytálló. A főügyész szerint a védői fellebbezések többsége a bíróság mérlegelését támadja, erre azonban a másodfokú eljárás során nincs lehetőség. Mint fogalmazott, a vádlottak "komoly, értelmes emberek, és már gyerekkorukban megtanították nekik, lopni, csalni, hazudni nem lehet, vagyis lehet, de akkor viselni kell a következményeket". Arra a védői felvetésre, amely szerint a vádlottak nem bűnszervezetben követték el tettüket, kifejtette, ennek megvannak a törvényi feltételei, s az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ezek meglétét. A főügyész kitért arra is, hogy

Lusztig Péter

- aki 2007-ben a rendőrséget is felügyelő önkormányzati minisztériumban

Lamperth Mónika

akkori miniszter kabinetirodáján dolgozott - jogellenesen tagadta meg a vallomástételt az elsőfokú bíróság előtt. Az egykori Baranya megyei rendőr-főkapitány arra hivatkozott, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta, s az ott elhangzottak államtitkot képeznek. A fellebbviteli főügyészség szerint azonban Lusztig Péter vallomásának hiánya nem befolyásolta érdemben az ügy elbírálását. Az ügyészi perbeszéd előtt Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró közölte a védőkkel, hogy néhányuk már az első tárgyalási napon megtarthatja perbeszédét.

Kovács M. Gábor

, Zuschlag János védője közölte, mivel a táblabíróság az ügyben hét tárgyalási napot tűzött ki, nem számított arra, hogy perbeszédet kell mondania.

Bánáti János

, a hatodrendű vádlott, Marsovszky Balázs védője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke védőtársai nevében is kérte az ügyvédi perbeszédek elhalasztását. A bíróság a kérésnek helyt adott, így az ügyvédek előreláthatólag szerdán és csütörtökön mondják el perbeszédüket.