Balesetveszélyessé vált Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, az 1912-13 között mindössze 13 hónap alatt felépült, a Tisza Lajos krt. 20. szám alatt található, Gróf-palota. Szombaton egy 1,5 négyzetméteres vakolat hullott le a 3. emeletről közvetlenül a bejárati ajtó elé, és csak a szerencsének köszönhető, hogy akkor éppen nem járt arra senki. És ez nem először történt. A Lechner-követőnek tekintett Raichl J. Ferenc által tervezett, elegáns, 3 emeletes épületet a századelőn városi főügyészként és kormányfőtanácsosként tevékenykedő Gróf Árpád Márton építtette hivatali képviselők számára. Az alsó szinten ügyvédi irodák, az emeleten lakások voltak. A városképi jelentőségű palotát – 2006-ban műemléki oltalom alá helyezték – az teszi különlegessé, hogy szinte eredeti állapotában maradt fenn a lakóház padlózata, falburkolata, a lépcsőház mívesen megmunkált, kovácsoltvas korlátja, és javarészt a nyílászárók is eredetiek. Az épület műemléki oltalom alá helyezésének célja, hogy külső megjelenésében, szerkezetében eredeti állapotában őrizzék meg. Minden fejújítást, átépítést, homlokzati újrafestést kizárólag a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélyével történhet, ezt a hivatal a műemléki szempontok figyelembevételével adja meg. Hullik a vakolat
A 16 lakásos épület lakói közül mindössze 3-4-en vásárolták meg ingatlanjukat, a többiek bérlik az IKV-tól. Beck Gábor, aki családjával 2003-ban költözött a Gróf-palotába, úgy emlékszik, az ezredforduló táján végezték el az épületen az utolsó felújítást, ekkor a homlokzatot javították meg, mint látjuk, nem a legszakszerűbben. Mindenhonnan hullik a vakolat, az erkélyek alja teljesen csupasz, kilátszanak a vas sínek. „Az egész járda be volt terítve a leomlott faldarabbal” – idézi fel a szombati eseményt Gábor. „Pont a bejárati ajtó előtt landolt a hatalmas törmelék, néhány méterre van csak tőlünk az igencsak forgalmas orvosi rendelő, belegondolni is rossz, mi történhetett volna, ha történetesen éppen arra sétál valaki.” Eddig a felelőtlenül a járdán száguldozó kerékpárosoktól kellett tartaniuk az épületből kilépő lakóknak, most már a jobbra nézz, majd balra nézz után az eget is kémlelniük kell, nehogy a nyakukba kapjanak egy négyzetméternyi vakolatot. Beckék már 2005-ben jelezték az IKV- nak, hogy nemcsak a lakásuk ázik be, hanem a 3. emeleti folyosó is úszik heves esőzésekkor, tenni kellene valamit, mert teljesen tönkremegy a patinás épület állaga. A lakóknak ugyanis nem érdekük, hogy költsenek a bérelt lakásuk felújítására, ha azt nem számolhatják el költségként úgy, ahogy azt korábban a jogszabály engedélyezte. Az itt ragadt kisnyugdíjasok csapdahelyzetbe kerültek: nem lenne szükségük ekkora lakásra, viszont a magas bérleti díjak miatt eladni nem tudják, a rezsit pedig egyre nehezebben fizetik ki. A lakáspiac Szegeden is pang, aki viszont már megvette mondjuk a 122 négyzetméteres lakásának bérleti jogát anno 8 millióért, most igazságtalannak tartja, hogy a tulajdonjog megszerzéséért még 17 milliót kérnek tőle. Úgy érzik, így tulajdonképpen kétszer fizettetik meg velük a lakás árát. Az IKV pénzhiányra hivatkozva nem lép, így bezárul a kör. Beckék 2005-ben kelt levelére, amelyben a beázás megszüntetését sürgetik, az év szeptemberében az a válasz érkezett, az IKV szakemberei több alkalommal javításai munkálatokat végeztek, 2010-re tervezik az ingatlan felújítását. Nos, azóta eltelt több mint 5 év, a beázás megmaradt, a felújítás elmaradt, ami csak azért szomorú, mert miközben különböző látványberuházásokra milliárdok röpködnek, addig Szeged egyik legszebb épületének felújítására – még úgy sem, hogy műemléki oltalom alatt áll – egy fillér sem jut.