Zsoldos: felértékelődik a Magyar Nemzeti Tanács szerepe

Azok a szerémségi magyarok is érdeklődnek a kettős állampolgárság iránt, akik egyébként már nem beszélik a nyelvet, de most lángolt fel bennük ismét a magyar érzelem - mondta el portálunknak Zsoldos Ferenc, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a kettős állampolgárságról szóló december 5-ei népszavazás évfordulóján rendezett ünnepségen.

– Végeztek-e felméréseket a Vajdaságban, hányan fogják januártól kérni a magyar állampolgárságot?

– Előzetes becslések vannak csak. Nagyjából ugyanazzal a számmal számolunk, mint ahányan a státustörvény kapcsán kérték a magyarigazolványt, kb. 130 ezren. Ez a szám azért is mondható megközelítőleg pontosnak, mert a választói névjegyzékre is kb. ennyien iratkoztak fel. Talán ez az az aktív, nemzetileg elkötelezett, a magyarságáért kiálló népesség, amely ez esetben is aktivizálódik. Székelyföldhöz hasonlóan nálunk is nagyon nagy az érdeklődés, égnek a telefonvonalak, folyamatosan keresik a szabadkai konzulátus illetékeseit, várakozási listák készülnek. A tájékoztató körutakon rendre elmondják, mindenki legyen türelemmel, hiszen korlátja is van a magyar közigazgatásnak.

– Önök mennyire készültek fel a rohamra?

– Igazából a magyar kormány információját tudom csak közvetíteni. Azt mondták, igen, felkészültek. Van egy bizonyos áteresztő képesség, amit ők sem tudnak megváltoztatni. Gondolom, ezért is intik türelemre az embereket. Újdonságnak számít: azok a szerémségi magyarok is érdeklődnek, akik egyébként már nem beszélik a nyelvet, de most lángolt fel bennük ismét úgymond a magyar érzelem. Ők az elmúlt évtizedekben teljes elzártságban éltek, elveszítették nyelvüket, most kezdenek csak újraalakulni a magyar egyesületek. A magyar gyerekek, de az idősebb korosztály is, tanulja a magyar nyelvet, hiszen az állampolgárság egyik feltétele az anyanyelv ismerete. A szerémségi szórvány esetében ez problémaként fog jelentkezni, ekkora nyelvromlás azonban nem tekinthető általános jelenségnek a Délvidéken.

– A szerb kormány részéről nincsenek olyan üzenetek/felhangok, hogyha már a vajdasági magyarok megkapják a magyar állampolgárságot, miért kell nekik az autonómia is?

– A szerb kormány eddig csak pozitívan nyilatkozott a kettős állampolgárságról. Ez kölcsönös, hiszen a napokban

Orbán Viktor

Belgrádban járt, és olyanokat mondott, ami után maga a szerb miniszterelnök is meghatódott.

– Mit is?

– Orbán Viktor méltatta a szerbség kitartását, összetartozását és ez olyan üzenetként csapódott le, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök is teljesen pozitívan és meglepődve reagált. Ilyen szempontból - úgy látom - nincs probléma. Tudni kell, hogy Szerbia pillanatnyilag az EU-integráció kezdetén áll. Ebből kifolyólag a koppenhágai kritériumok kapcsán a kisebbségi jogokat is teljesítenie kell, és ami nem mellékes, Magyarország lesz a következő fél évben a vezető állam az EU-ban. Az elkövetkező években - véleményem szerint - nem kell számítanunk nagyobb konfliktusokra, ami természetesen nem jelenti azt, hogy tökéletes a délvidéki magyarság helyzete, és nincs mit tenni. Visszatérve az autonómiával kapcsolatos kérdésre, ilyen vélemény a szerb állam részéről nem hangzott el. A szerbség soha nem volt a kettős állampolgárság ellen. Meglehetősen nagy a szerb diaszpóra, ezért ő is hasonló rendszerben gondolkodnak, és a magyar kezdeményezést is elfogadják. Az autonómiáért azonban küzdeni kell, azt nem adják ingyen.

– Az egyik vajdasági magyar párt szerint most is csupán látszatautonómiáról beszélhetünk.

– Ez a rendszer, amit a MNT képvisel, valóban nem teljes kulturális autonómia, hiszen a jogosítványok inkább a soft kategóriába tartoznak. Ennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy hihetetlenül nagy jogosultságokat kapott az MNT. A legaktuálisabb eset: a közigazgatási bíróság megsemmisítette annak az önkormányzatnak a döntését, amely lesöpörte az MNT javaslattételi jogát. A javaslattételi jog tehát igazából nem írható felül. A nemzeti tanács hatásköre ezért sokat jelent, sokat tudunk tenni. Azt a teret, amit most kaptunk, maximálisan be kell tölteni. A balkáni rendszerekben mindig is érdekesen viszonyultak a jogbiztonság kérdéséhez. A törvény által garantált szerepet be kell töltenünk, és azt ki kell küzdenünk - ez a feladatunk.