Orbán Viktor kinevezte a kormányhivatalok vezetőit

Kinevezte a miniszterelnök a január 1-jén létrejövő fővárosi és 19 megyei kormányhivatal vezetőjét, a kormánymegbízottakat csütörtökön az Országházban. Orbán Viktor beszédében azt mondta a kinevezetteknek, precíz, pontos és barátságos államot kell létrehozniuk. Csongrád megyében a tisztséget B. Nagy László országgyűlési képviselő tölti be.

Budapesten

Pesti Imre

, Bács-Kiskunban

Kerényi János

, Baranyában

Hargitai János

, Békésben

Erdős Norbert

, Borsod-Abaúj-Zemplénben

Demeter Ervin

, Csongrádban

B. Nagy László

, Fejérben

Dorkota Lajos

, Győr-Moson-Sopronban

Széles Sándor

, Hajdú-Biharban

Rácz Róbert

, Hevesben

Horváth László

, Jász-Nagykun-Szolnokban

Lengyel Györgyi

, Komárom-Esztergomban

Czunyiné Bertalan Judit

, Nógrádban

Szabó Sándor

, Pest megyében

Tarnai Richárd

, Somogyban

Juhász Tibor

, Szabolcs-Szatmár-Beregben

Vinnai Győző

, Tolnában

Tóth Ferenc

, Vasban

Harangozó Bertalan

, Veszprémben

Kovács Zoltán

, Zalában pedig

Rigó Csaba Balázs

lett a kormányhivatal vezetője. A kinevezettek többsége fideszes, illetve KDNP-s parlamenti képviselő. Nem tagja az Országgyűlésnek Széles Sándor, aki az idei évtől a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke; Lengyel Györgyi, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány volt igazgatója; Szabó Sándor, aki korábban a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője volt; Juhász Tibor, Kaposvár alpolgármestere; Harangozó Bertalan, aki több ciklusban is tagja volt a szombathelyi közgyűlésnek; valamint Rigó Csaba Balázs, aki 2002 óta Zalaegerszeg közgyűlésében önkormányzati képviselő. A kormánymegbízottakat

Navracsics Tibor

közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára nevezte ki a miniszterelnök. A kinevezési okmányok átadása és az eskütétel előtt elmondott beszédében

Orbán Viktor

hangsúlyozta: precíz, pontos és barátságos államot kell létrehozniuk a kormányhivatalok vezetőinek; egy olyan államigazgatást, amelyet az emberek nem akadálynak tekintenek. "Azért vagyunk itt, hogy megbízást adjunk azoknak a vezetőknek, akiktől azt várjuk, hogy az emberekhez közel, velük együttműködve, őket segítve és ösztönözve szolgálják Magyarország teljes megújulását az államélet újjászervezésén keresztül" - fogalmazott. A miniszterelnök a kinevezetteknek azt mondta, egy évük van arra, hogy rendet tegyenek, hogy minden ballaszttól megszabadítsák a magyar államiságot a közigazgatás középszintjén. Felhívta a kormányhivatal-vezetők figyelmét arra is, hogy miután átveszik a hivatalokat, ne lepődjenek meg akkor sem, ha minden képzeletüket felülmúló zűrzavart, rendezetlenséget és tisztázatlan jogviszonyokat találnak. Az elmúlt évek során ugyanis a magyar államiság elveszítette a tekintélyét, szétcsúszott, alapvető feladatait képtelen ellátni - tette hozzá, megjegyezve, hogy éppen e helyzet megváltoztatásáért küldik a hivatalok élére a kinevezett vezetőket. Orbán Viktor közölte: tapasztalt, kipróbált, saját árnyékuktól meg nem ijedő, az átszervezés intellektust és emberismeretet próbára tevő feladatára alkalmas vezetőket kerestek, és úgy érzi, meg is találták őket. A politika átalakítása után átszervezték a minisztériumok rendszerét, most pedig elérkezett az államélet újjászervezésének következő lépése, a középszintű közigazgatás átalakítása. Ezzel végezve pedig a legalsó szintű államigazgatási rendszer megteremtése is napirendre kerül majd - fejtette ki a kormányfő. "Jó sorrendben láttunk hozzá a munkához, a jó gazda is először a saját háza táján tesz rendet: amíg a magyar állam nem lesz tiszteletre méltó, amíg nem működik tisztességesen, addig sem a gazdasági élettől, sem az oktatástól, sem az egészségügytől nem várhatjuk el, hogy tisztességesen, pontosan és precízen működjön" - mondta Orbán Viktor. Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely alapján január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal. A törvény szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jönnek létre 2011. január 1-jétől a kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része. A Magyar Közlöny szeptember 14-i számában jelent meg az a kormányhatározat, amely felsorolja az érintett hivatalokat. Eszerint a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai. (Később a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkársága közölte: az eredetileg szervezetileg bevonandó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területi szervei kimaradnak a teljes integrációból, és csak a koordinációs-működési integráció körébe kerülnek bele.) A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akik olyan büntetlen előéletű személyek lehetnek, akik az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkeznek. Nem lehet kormánymegbízott azonban helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, kisebbségi önkormányzat elnöke és kisebbségi önkormányzati képviselő.