Kereszténység és munkásmozgalom? Ma a köztudatban - főként a kommunista idők árnyékában - ezek szinte egymást kizáró fogalmak, pedig valaha egy, e két elvre szerveződő mozgalom több mint 50 ezres tagszámot tudhatott magáénak. Pénteken a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében mutatták be Mike Valéria könyvét, mely Mike Jánosnak, a magyar katolikus politikai mozgalom jeles alakjának állít emléket.Mike János a magyar katolikus munkásmozgalom jeles személyisége. Látszólag ellentmondásos jelenség az, hogy katolikus és munkásmozgalom, hiszen az államszocializmus korának történetírása mindig kisajátította magának ezt a fogalmat - magyarázta a könyvbemutatót moderáló Miklós Péter történész. Akkor ugyanis a progresszív, baloldali szociáldemokrata munkásmozgalom számított haladónak; ami keresztény, vagy konzervatív alapon áll, az az uralkodó osztállyal, a Horthy-korszak Magyarországával megalkuvó. "Ennek a képnek tökéletes ellenpontját mutatja be ez a könyv, hiszen Mike János (született Mádl, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök nagybátyja), egyszerű, dunántúli sváb származású család sarjaként egész életét szabómesterként töltötte, a magyarországi Kolping-mozgalomnak, illetve a keresztény szakszervezetek országos szövetségének is befolyásos, vezető személyisége, főtitkára, illetve elnöke volt" - tudtuk meg Miklós Pétertől. 1944-ben a német megszállók, a Gestapo éppúgy üldözni kezdte, mint később a kommunista diktatúra. Úgy látszik, hogy a konzervatív, keresztény alapokon álló munkásvédelem éppúgy nem kívánatos volt a diktatúrákban, mint a katolikus egyház jelenléte - összegzett a történész. Jó férj, jó munkás, jó hazafi
A Kolping-mozgalom a 19. században jött létre, alapítója Adolf Kolping volt, aki cipészsegédként kezdte pályáját, majd később érzett magában hivatást, és így vált katolikus pappá. 1849-ben alapította meg az első katolikus segédegyletét, hét szabó, cipész, illetve a kisiparos szférában dolgozó segédet gyűjtött maga köré. Ez azután a halála után Kolping-mozgalom néven lett híres, és Európában, Észak-Amerikában több százezer taggal működött, Magyarországon például több mint 250 szervezetet és több mint 50 ezer tagot számlált 1948-ban, a feloszlatás évében. Egyszerű munkásemberek, inasok, iparosok voltak a tagok, akik annak ellenére, hogy nagyon sanyarú körülmények között éltek, nem a baloldali munkásmozgalomban, hanem a kereszténység és a katolicizmus társadalmi tanításában vélték felfedezni sorsuk jobbrafordulását. Kolping hármas célt jelölt meg követőinek: legyenek jó férjek és családapák, hiszen a társadalom alapegysége a család; szeressék a hivatásukat, és minél minőségibb munkát végezzenek; harmadrészt pedig a hazájuknak, illetve a társadalomnak legyenek jó szolgái, jó hazafiak, jó emberek, akik minden tőlük telhetőt megtesznek az állam boldogulása érdekében. Mindezt a hármasságot keresztény alapokon szerette volna megvalósítani. "Ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a magyar történelemből a kisgazdapárti 'Isten - haza - család' szlogennek egy, az ipari társadalomra alkalmazott modelljét valósította meg Kolping a 19. században, és szimbolikus, hogy az első egyletét 1849. május 6-án szervezte meg akkor, amikor Marx Kölnben szociáldemokrata szakszervezeti egységet hozott létre" - ismertette a mozgalom hátterét Miklós Péter. Emlék a keresztény szociálpolitikusról
A könyv szerzője, Mike Valéria, Mike János szociálpolitikus lánya, aki bajorországi, illetve egyesült államokbeli emigrációban nevelkedett, most pedig az egyik New York-i egyetem biostatisztika professzoraként dolgozik. Szintetizáló tudományokkal - a társadalom, a bölcselet és a természettudományok összehangoló diszciplínákban jeleskedik. A könyv igazi jelentősége, hogy emléket állít Mike Jánosnak és a katolikus szociálpolitikának, munkás érdekképviseletnek, másrészt pedig Mike János hagyatékából olyan levelezésbe enged bepillantást, amely közgyűjteményben nem lelhető fel. Emellett az Országos Széchenyi Könyvtár két világháború közötti katolikus munkásmozgalomra vonatkozó forrásait, újságait tekintette át a szerző, és ezzel páratlan munkát végzett - méltatta a kötetet Miklós Péter. "A könyv 16 évig készült, és abból indult ki, hogy édesapám Németországban egyik alapítója volt az ottani magyar egyházközségnek és a karitász szolgálatnak. Az ottani főlelkész megkért, hogy írjam le ezt a történetet. Mikor ez a cikk elkészült 1997-ben, édesapám még akkor élő barátai azt mondták, hogy nem szabad abbahagyni, haza kell jönni, meg kell keresni, ami még létezik adat az ő munkálkodásáról, ami a Kolping-mozgalomban játszódott le" - mesélte portálunknak Mike Valéria. "1998-ban jöttem először haza, négyszer voltam itthon, és elkészült a könyv. A végére beleírtam az emigráció történetét is, azért, mert ez a téma sincs feldolgozva. A legfontosabb mégis az a gyönyörű anyag, amit a Széchenyi-könyvtárban találtam a magyar Kolping-mozgalomról" - beszélt munkájának részleteiről a szerző. Gyönyörű múltunk van
"Magyarok, legyünk büszkék arra, amit a katolikus egyház Magyarországon tevékenykedett az első világháború után, amire a Kolping-mozgalom egy kiváló példa volt" - Mike Valéria szerint ez könyve egyik fő üzenete. "Pintér József, aki a Kolping-mozgalom aranykorának építésze volt, harminc éven keresztül tervezett, és példa arra, hogy miként kell ma is építeni a jövőre. Ő vezetőket nevelt a magyar nemzet részére, hosszútávra, és ma is azt kell csinálni. Amit ő leírt, én összegeztem a könyvtári anyagból. Húsz évvel ezelőtt alapították újjá a Kolping-mozgalmat, az ő meghívásukra jöttem. Nekem elejétől kezdve az volt az elképzelésem, hogy nemcsak egy könyvtárnak akarok írni, hanem az országban egy körutat akarok tenni, és elmesélni, hogy milyen gyönyörű múltunk van. Nagy szeretettel fogadnak mindenhol, és ezt az anyagot fel akarják használni arra, hogy a mozgalom nagyobb erővel fejlődhessen tovább" - így a szerző, aki emlékei alapján állította össze a tekintélyes terjedelmű könyvet. Mint mondta, nem történész, ezt a témát a sors a kezébe adta, ő pedig próbálta méltó módon teljesíteni a feladatot.
