Csapatjátékos, aki szereti átlátni az egész rendszert

Továbbra is pályázatok révén sokszorozná meg a megyei önkormányzat anyagi erejét, s az intézményfenntartás mellett kiemelt figyelmet ígér a kisebb településeknek és az ott élő lakosoknak. Magyar Anna parlamenti képviselő, a megyei közgyűlés újraválasztott elnöke szerint a Fideszt többek között éppen az különbözteti meg az MSZP-től, hogy törődik a vidék Magyarországával.

–

A választók október 3-án Csongrád megyében is nagy többséggel erősítették meg a Fideszt. Olyan négy esztendő után érkezett ez a pozitív visszajelzés, amikor a szocialista kormányzat szemben állt a polgári vezetésű megyével, s mostohán bánt azzal. Minek köszönhető, hogy mégis sikeres tudott lenni a megyei önkormányzat?

– Kettős oka van ennek. Az első az értékrendünkből fakad: korábbi MSZP-kormány nem tartotta fontosnak, hogy törődjön a vidéki lakosság életével, problémáival, mi viszont éppen ezt állítottuk a középpontba, s igyekeztünk kiszorítani a szükséges forrásokat. Sokszor persze nem is pénzkérdésről szól ez, hanem odafigyelésről, segítségnyújtásról. Ezért foglalkoztunk például a szentesi légibázissal, ahol nem is a megyei 10 millió forint az igazán jelentős, hanem az összefogás, amit mögé tudtunk tenni. De említhetném a civil szervezeteket, illetve a települési önkormányzatok pályázati lehetőségeit támogató alapunk létrehozását is. A másik, amit lényegesnek tartok, az előző ciklus első egy-két évében lehetőségünk nyílt arra, hogy a korábbi működési rendet áttekintve takarékosabb rendszert alakítsunk ki, s meg kell mondjam, elég sok tartalékra is bukkantunk. Nem zártunk be egy intézményt sem, de bizonyos intézkedésekkel mégis pénzeket tudtunk megtakarítani. A végén sajnos ez már nem működött, a racionalitásnak is van határa – összességében 4,3 milliárdot vont el tőlünk az MSZP-s kormány, ami hihetetlenül nagy összeg. Így aztán a megye gazdasági helyzete egyáltalán nem jó. Sajnos az országé sem, ugyanis nemhogy üres klasszát örököltünk, hanem olyat, ami tele van adósságlevéllel. A megye elkötelezettsége a feladatellátás, az intézmények fenntartása és működtetése iránt továbbra is a régi, de sajnos az anyagi helyzet igen nehéz. Most is keressük a lehetőségeket a racionálisabb működésre: ezért örültünk a törvénymódosításnak, mely alapján 40-ről 20-ra csökkent a megyei képviselők száma, s ezért alakítottunk az eddigi 9 helyett 4 bizottságot. Magunkon kezdtük a takarékoskodást.

Minél hatékonyabban szolgálnák a megye lakosságát

–

Milyen egyéb eszközök állnak a megyei önkormányzat rendelkezésére, hogy kijöjjön ebből a nehéz gazdasági-pénzügyi helyzetből a következő évben, években?

– Először is a korábbi gyakorlatot szeretném folytatni, hogy pályázatokon keresztül sokszorozzuk meg anyagi erőnket. Ez eddig is eredményesen működött, hiszen voltak sikeres kisebb pályázataink és nagyobbak is, melyek révén az ópusztaszeri beruházást vagy a kórházak és az iskolák fejlesztését, korszerűsítését, illetve energiaracionalizálását el tudtuk végezni. Itt abban áll a racionalitás, hogy a pályázatok önerejéhez EU-támogatást tudunk szerezni, így áldozatvállalásunkkal jelentősen nagyobb értéket hozunk létre. Bizony ez is komoly áldozatot kíván, mert a pályázati önerőt már csak kötvénykibocsátásból lehetett biztosítani az elmúlt években. Mivel a kötvényforrást a későbbiekben vissza kell fizetni, így a hatékonyság javítására komoly hangsúlyt kell fektetni. Egyensúlyt igyekszünk találni a beruházásoknál az olyan projektek között, melyek által szebb, jobb, hatékonyabb lesz valami, illetőleg költségeket takarítunk meg. Ez utóbbiak közé tartoznak az energetikai programok, a szigetelések, a megújuló energia felhasználása. Természetesen vannak olyan társadalmi kötelezettségeink, melyeket teljesíteni kell akkor is, ha ezekkel nem tudunk költségeket megtakarítani. Ilyenek például a sürgősségi betegellátás javítását szolgáló kórházi fejlesztések Makón vagy Szentesen, valamint az idősotthonokban történő akadálymentesítések. Szentesen például most kerülhet majd sor a helikopterleszálló teljes körű kialakítására is, éjszakai leszállásra is alkalmassá tesszük, kivilágítjuk, jégmentesítjük a pályát. Ettől első lépésben nem lesz olcsóbb a rendszer, de gondoljunk bele, mégis pénzt takarítunk meg a társadalomnak, ha azért dolgozunk, hogy egészségesebbek legyenek az emberek. –

Mint említette, felére csökkent a megyei közgyűlés létszáma, s jóval kevesebb bizottság működik majd a testület mellett. Ez mekkora megtakarítást jelent?

– Az egész költségvetésünkhöz képest nyilván nem olyan kimondottan jelentős, egy háziasszonyéhoz képest viszont annál inkább. Úgy gondolom, a takarékoskodás jelképerővel bír: minél hatékonyabban szeretnénk szolgálni a megye lakosságát. Ezért is igyekszünk megtakarítani azzal, hogy kevesebb képviselőnek fizetünk tiszteletdíjat. Lehet ezt forintosítani, de én inkább az erkölcsi tartalmát emelném ki. Fontos, hogy az önkormányzatok minél hatékonyabban működjenek, s ezzel is segítsék azt az össztársadalmi feladatot, hogy olyan értékteremtő munkahelyek létrehozására koncentrálhasson az ország, melyek az egész lakosságot be tudják kapcsolni a vérkeringésbe. Mint a miniszterelnök hangsúlyozza, 1 millió új munkahelyre van szükség.

Ismeretátadás szolgáltatásjelleggel – nem hagyják magukra a településeket

–

Visszakanyarodva a megyei közgyűléshez, élve az új törvény adta lehetőséggel egy – sokak számára talán kevésbé ismert – külső, illetve két belső alelnököt választottak az alakuló ülésen. Hogyan néz majd ki, illetve hogyan működik az új irányítási rendszer?

– A két főállású alelnök közül az egyik,

Zakar Péter

a megyei fenntartású intézmények felügyeletével foglalkozik, az iskolák, szociális intézmények, kórházak, kulturális intézmények összes ügyes-bajos dolga hozzá tartozik. A gazdasági ügyekben a külsős alelnök,

Vízhányó Ferenc

lesz segítségemre, aki a hivatallal együtt folyamatosan figyelemmel kíséri anyagi helyzetünket, s a pénzügyi jellegű döntések előkészítésébe fog bekapcsolódni alelnöki szinten. A költségvetésre vonatkozó közgyűlési előterjesztések előkészítésében nagyon nagymértékben támaszkodom majd az ő munkájára. A társadalmi alelnök,

Ádók János

, aki régi képviselő már a megyén, a vagyoni gazdálkodási témákkal fog foglalkozni. Tudnivaló, a megyei önkormányzat elég jelentős vagyonnal rendelkezik (ilyen maga a Megyeháza vagy az iskolák, múzeumok, szociális intézmények épületei, melyek egy része a miénk, a másik a településeké, de mi működtetjük). Ezeket a kérdéseket korábban egy egész bizottság, a tulajdonosi tartotta kézben, melyben Ádók János is tagja volt. Nemcsak ezt a bizottságot szüntettük azonban meg, hanem ahogy említettem, több másikat is. Feladataikat részben tanácsnokok vették át: a magyar-magyar és a külügyi kapcsolatokért

Csányi László

, a mezőgazdasági ügyekért

Ozgyin Mihály

felel majd.

– Ha már az intézmények kerültek szóba, az alakuló közgyűlésen egyfajta elnöki programként fogalmazta meg, hogy a megye ne csak és kizárólag az intézményfenntartással törődjön, hanem komoly figyelmet fordítson arra, hogy a településeket, az önkormányzatokat, illetve azokon keresztül a helyi lakosságot segítse. Mire számíthatnak a következő négy évben a Csongrád megyeiek?

– Eddig is igen szoros kapcsolatot ápoltunk a településekkel. Idén decemberben is értekezletre hívom a frissen megválasztott polgármestereket, hogy áttekintsük a gondokat, elmondják, miben tudjuk őket támogatni. Úgy gondolom, hasznos átadni nekik mindazokat az ismereteket, melyek a megyei hivatalban és a közgyűlésben felhalmozódtak. Egyfajta szolgáltatásjelleggel működik tehát az ismeretközvetítés a kisebb településeknek, de a különféle pályázatok megtalálásában is segítjük őket. Hadd említsem meg: rendeztünk két sikeres energetikai konferenciát, melyek előadói például a megújuló energia alkalmazásának új technológiáit mutatták be. Összehoztuk a szakembereket, a szolgáltató szervezeteket a lehetséges felhasználó önkormányzatokkal, akik helyben sokkal nehezebben jutnak hozzá ezekhez az információkhoz. Nem hagyjuk tehát magukra a településeket! Mivel a megyei elnöki tisztség mellett országgyűlési képviselőként is dolgozom – s ezek egymástól nem elválasztható, sőt, egymást segítő funkciók –, minden, a településeken felmerülő problémát tovább tudok vinni a parlamentbe. Így ezekre jobban rá tudjuk irányítani a figyelmet, illetve akár jogszabályi változásra is közvetlenül tehetünk javaslatot például az egészségügyet vagy éppen a családpolitikát érintő kérdésekben.

Időveszteség itt, időnyereség ott!

–

Tavasz óta vezeti országgyűlési képviselőként a megyét. Ez a kettős feladatkör, mondja, szorosan összefügg egymással, hiszen a parlamentben számos pluszlehetőség nyílt meg, illetve első kézből juthat információkhoz a megyét érintő ügyekben, ugyanakkor nyilván mégiscsak nehézzé vált az időbeosztás. Hat hónap tapasztalatai alapján hogyan egyeztethető össze az elnökséggel a képviselőség?

– Természetesen az időbeosztásban valóban módosulást jelentett, hogy a parlament tagja lettem, ugyanakkor a mai világban a telefon, a számítógép és az internet segítségével könnyen meg lehet oldani, hogy távolról is odafigyeljek a legjelentősebb témákra. Másrészt fontos a munkamegosztás is. Csapatjátékos vagyok, amellett persze, hogy szeretem átlátni az egész rendszert, mert a felelősség mégiscsak az enyém. A feladatok ugyanakkor lebonthatóak az alelnökökre, a főjegyzőn keresztül a hivatalra, így a munkamegosztásra és az összefogásra kell a továbbiakban is koncentrálni. Emellett, ahogy ön is utalt rá, a parlamentben sokkal hamarabb hozzájutok egyes információkhoz, illetve akár a folyosón megtárgyalhatok egy államtitkárral egy-egy megyei felvetést, s tájékozódhatok arról, tudunk-e mögé adott esetben törvényjavaslatot tenni. Ez hatékonyabbá teszi a munkát, így ami időveszteség a mérleg egyik serpenyőjében, az időnyereség a másikban!

Átalakuló közigazgatás: megye vs. kormányhivatal

–

A parlament a közeljövőben tárgyal majd a közigazgatás átalakításáról. A tervek szerint 2011. január 1-jétől felállnak a megyei kormányhivatalok, ami egyesek szerint a megyék szerepének csökkenését vonja maga után. Ugyanakkor egyik másik álláspont szerint éppen hogy növekedni fog a súlyuk, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke egy tanulmányában például azt javasolta, a helyi önkormányzatok költségvetésének egy részét a megyéken keresztül folyassák át. Ön hogyan látja, miként változik majd a megyék szerepe ebben a kormányzati ciklusban?

– Nem kristályosodtak még ki teljesen az ezzel kapcsolatos elképzelések. Én nem ott húznám föl a határvonalat, hogy kormányhivatal és megye, hanem azt emelném ki: a magyar rendszertől életidegen régiós elv alapvetően alapvetően háttérbe szorult. Tudni kell, hogy az unióban a régió a választott középszint. Ennek idehaza a megye felel meg, Magyarországon a megye a régió. Felesleges nagyobb egységeket alkotni! Statisztikai szempontból persze lehetséges, de élővé csak az ezeréves, hagyományos megyét megyerendszer tehető. Úgy gondolom, a megye mint olyan most megerősíttetett. Az unióban egyébként vannak a mi megyéinknél kisebb és nagyobb régiók is. Az EU eddig olyan hivatkozási alapot jelentett, mellyel a szocialisták mint szósszal igyekeztek leönteni minden olyan kormányzati törekvést, amit le akartak nyomni a torkunkon. –

Lásd oktatás! A szakértők szerint a Bologna-folyamatot is túl gyorsan és kellő körültekintés nélkül vezették be hazánkban, most pedig recseg-ropog a rendszer, nem győzzük toldozni-foldozni...

– Így van! Számos dologban persze alkalmazkodni kell az uniós szabályokhoz, de éppen a sokszínűség miatt elég nagy a rugalmasság, komoly mozgásterük van az egyes országok elképzeléseinek. Az MSZP és az SZDSZ azt állították, az unió erőltette így ránk a bolognai folyamatot, de ez nem volt igaz! Vagy említhetném az élelmiszer-biztonságot: a csatlakozás kapcsán úgy megszigorították a szabványokat, hogy azok semmilyen uniós direktívából nem következtek, a másik oldalon viszont nem éltek olyan lehetőségekkel, melyekkel a polgári kormányzat most igen. Bevezették például annak idején, hogy az élelmiszer-minőséget a termelőnek kell garantálnia. De nem tiltotta semmi, hogy értékesítésnél további ellenőrzés történjen. Több helyütt megvalósították ezt, nálunk nem, ezért ellenőrizetlenül zúdult ránk a sokszor rossz minőségű külföldi élelmiszer. Éppen ezért mi nemrég olyan intézkedést hoztunk, ami alapján a veszélyesnek minősülő élelmiszer száz százalékát ellenőrizni kell az áruházláncoknál. Ez húzóerőt is jelent a jó magyar terméknek, melyek éppen azért drágábbak, mert jó technológiákkal és megfelelő alapanyagokból készülnek. –

Az előbb a megyék megerősítéséről szólt, hadd térjek vissza a közigazgatással kapcsolatos törvénykezésre. Sokan latolgatják, milyen lesz majd a megyei kormányhivatalok és a megyei önkormányzatok, illetve ezek vezetőinek viszonyrendszere, együttműködése...

– Együttműködés – ez itt a kulcsszó! Az önkormányzati rendszer a választásokon alapul, a nép által választva mi a népet képviseljük feladataink ellátásával. A kormányhivatalokon keresztül az állam szolgáltat a lakosság részére. A létrehozásuk hátterében az áll, hogy az állampolgár kapja meg közvetlenül és zökkenőmentesen az adott szolgáltatást. Azokkal a problémáival, melyekkel eddig a nyugdíjintézethez, az OEP-hez, a földhivatalhoz vagy ide-oda fordult, hamarosan közvetlenül a kormányhivatalt keresheti. Az pedig már nem érinti az embereket, hogy az ablak háta mögött a hivatalrendszer hogyan kezeli és oldja meg az ügyeket. Ami a megyei önkormányzatot illeti, mi eddig is remekül együtt tudtunk működni a megyei közigazgatási hivatallal és más intézményekkel, így lesz ez az új megyei kormányhivatallal is. Hozzáteszem, az új rendszerről még nehéz még pontosat mondani, hiszen a szakemberek dolgoznak még ezen. Január 1-jével valóban életbe lép az új szisztéma, de hosszabb folyamat lesz, mire minden letisztul.