Továbbra is pályázatok révén sokszorozná meg a megyei önkormányzat anyagi erejét, s az intézményfenntartás mellett kiemelt figyelmet ígér a kisebb településeknek és az ott élő lakosoknak. Magyar Anna parlamenti képviselő, a megyei közgyűlés újraválasztott elnöke szerint a Fideszt többek között éppen az különbözteti meg az MSZP-től, hogy törődik a vidék Magyarországával.
–
A választók október 3-án Csongrád megyében is nagy többséggel erősítették meg a Fideszt. Olyan négy esztendő után érkezett ez a pozitív visszajelzés, amikor a szocialista kormányzat szemben állt a polgári vezetésű megyével, s mostohán bánt azzal. Minek köszönhető, hogy mégis sikeres tudott lenni a megyei önkormányzat?
– Kettős oka van ennek. Az első az értékrendünkből fakad: korábbi MSZP-kormány nem tartotta fontosnak, hogy törődjön a vidéki lakosság életével, problémáival, mi viszont éppen ezt állítottuk a középpontba, s igyekeztünk kiszorítani a szükséges forrásokat. Sokszor persze nem is pénzkérdésről szól ez, hanem odafigyelésről, segítségnyújtásról. Ezért foglalkoztunk például a szentesi légibázissal, ahol nem is a megyei 10 millió forint az igazán jelentős, hanem az összefogás, amit mögé tudtunk tenni. De említhetném a civil szervezeteket, illetve a települési önkormányzatok pályázati lehetőségeit támogató alapunk létrehozását is. A másik, amit lényegesnek tartok, az előző ciklus első egy-két évében lehetőségünk nyílt arra, hogy a korábbi működési rendet áttekintve takarékosabb rendszert alakítsunk ki, s meg kell mondjam, elég sok tartalékra is bukkantunk. Nem zártunk be egy intézményt sem, de bizonyos intézkedésekkel mégis pénzeket tudtunk megtakarítani. A végén sajnos ez már nem működött, a racionalitásnak is van határa – összességében 4,3 milliárdot vont el tőlünk az MSZP-s kormány, ami hihetetlenül nagy összeg. Így aztán a megye gazdasági helyzete egyáltalán nem jó. Sajnos az országé sem, ugyanis nemhogy üres klasszát örököltünk, hanem olyat, ami tele van adósságlevéllel. A megye elkötelezettsége a feladatellátás, az intézmények fenntartása és működtetése iránt továbbra is a régi, de sajnos az anyagi helyzet igen nehéz. Most is keressük a lehetőségeket a racionálisabb működésre: ezért örültünk a törvénymódosításnak, mely alapján 40-ről 20-ra csökkent a megyei képviselők száma, s ezért alakítottunk az eddigi 9 helyett 4 bizottságot. Magunkon kezdtük a takarékoskodást.
–
Milyen egyéb eszközök állnak a megyei önkormányzat rendelkezésére, hogy kijöjjön ebből a nehéz gazdasági-pénzügyi helyzetből a következő évben, években?
– Először is a korábbi gyakorlatot szeretném folytatni, hogy pályázatokon keresztül sokszorozzuk meg anyagi erőnket. Ez eddig is eredményesen működött, hiszen voltak sikeres kisebb pályázataink és nagyobbak is, melyek révén az ópusztaszeri beruházást vagy a kórházak és az iskolák fejlesztését, korszerűsítését, illetve energiaracionalizálását el tudtuk végezni. Itt abban áll a racionalitás, hogy a pályázatok önerejéhez EU-támogatást tudunk szerezni, így áldozatvállalásunkkal jelentősen nagyobb értéket hozunk létre. Bizony ez is komoly áldozatot kíván, mert a pályázati önerőt már csak kötvénykibocsátásból lehetett biztosítani az elmúlt években. Mivel a kötvényforrást a későbbiekben vissza kell fizetni, így a hatékonyság javítására komoly hangsúlyt kell fektetni. Egyensúlyt igyekszünk találni a beruházásoknál az olyan projektek között, melyek által szebb, jobb, hatékonyabb lesz valami, illetőleg költségeket takarítunk meg. Ez utóbbiak közé tartoznak az energetikai programok, a szigetelések, a megújuló energia felhasználása. Természetesen vannak olyan társadalmi kötelezettségeink, melyeket teljesíteni kell akkor is, ha ezekkel nem tudunk költségeket megtakarítani. Ilyenek például a sürgősségi betegellátás javítását szolgáló kórházi fejlesztések Makón vagy Szentesen, valamint az idősotthonokban történő akadálymentesítések. Szentesen például most kerülhet majd sor a helikopterleszálló teljes körű kialakítására is, éjszakai leszállásra is alkalmassá tesszük, kivilágítjuk, jégmentesítjük a pályát. Ettől első lépésben nem lesz olcsóbb a rendszer, de gondoljunk bele, mégis pénzt takarítunk meg a társadalomnak, ha azért dolgozunk, hogy egészségesebbek legyenek az emberek. –
Mint említette, felére csökkent a megyei közgyűlés létszáma, s jóval kevesebb bizottság működik majd a testület mellett. Ez mekkora megtakarítást jelent?
– Az egész költségvetésünkhöz képest nyilván nem olyan kimondottan jelentős, egy háziasszonyéhoz képest viszont annál inkább. Úgy gondolom, a takarékoskodás jelképerővel bír: minél hatékonyabban szeretnénk szolgálni a megye lakosságát. Ezért is igyekszünk megtakarítani azzal, hogy kevesebb képviselőnek fizetünk tiszteletdíjat. Lehet ezt forintosítani, de én inkább az erkölcsi tartalmát emelném ki. Fontos, hogy az önkormányzatok minél hatékonyabban működjenek, s ezzel is segítsék azt az össztársadalmi feladatot, hogy olyan értékteremtő munkahelyek létrehozására koncentrálhasson az ország, melyek az egész lakosságot be tudják kapcsolni a vérkeringésbe. Mint a miniszterelnök hangsúlyozza, 1 millió új munkahelyre van szükség.
–
Visszakanyarodva a megyei közgyűléshez, élve az új törvény adta lehetőséggel egy – sokak számára talán kevésbé ismert – külső, illetve két belső alelnököt választottak az alakuló ülésen. Hogyan néz majd ki, illetve hogyan működik az új irányítási rendszer?
– A két főállású alelnök közül az egyik,
Zakar Péter
a megyei fenntartású intézmények felügyeletével foglalkozik, az iskolák, szociális intézmények, kórházak, kulturális intézmények összes ügyes-bajos dolga hozzá tartozik. A gazdasági ügyekben a külsős alelnök,
Vízhányó Ferenc
lesz segítségemre, aki a hivatallal együtt folyamatosan figyelemmel kíséri anyagi helyzetünket, s a pénzügyi jellegű döntések előkészítésébe fog bekapcsolódni alelnöki szinten. A költségvetésre vonatkozó közgyűlési előterjesztések előkészítésében nagyon nagymértékben támaszkodom majd az ő munkájára. A társadalmi alelnök,
Ádók János
, aki régi képviselő már a megyén, a vagyoni gazdálkodási témákkal fog foglalkozni. Tudnivaló, a megyei önkormányzat elég jelentős vagyonnal rendelkezik (ilyen maga a Megyeháza vagy az iskolák, múzeumok, szociális intézmények épületei, melyek egy része a miénk, a másik a településeké, de mi működtetjük). Ezeket a kérdéseket korábban egy egész bizottság, a tulajdonosi tartotta kézben, melyben Ádók János is tagja volt. Nemcsak ezt a bizottságot szüntettük azonban meg, hanem ahogy említettem, több másikat is. Feladataikat részben tanácsnokok vették át: a magyar-magyar és a külügyi kapcsolatokért
Csányi László
, a mezőgazdasági ügyekért
Ozgyin Mihály
felel majd.
– Ha már az intézmények kerültek szóba, az alakuló közgyűlésen egyfajta elnöki programként fogalmazta meg, hogy a megye ne csak és kizárólag az intézményfenntartással törődjön, hanem komoly figyelmet fordítson arra, hogy a településeket, az önkormányzatokat, illetve azokon keresztül a helyi lakosságot segítse. Mire számíthatnak a következő négy évben a Csongrád megyeiek?
– Eddig is igen szoros kapcsolatot ápoltunk a településekkel. Idén decemberben is értekezletre hívom a frissen megválasztott polgármestereket, hogy áttekintsük a gondokat, elmondják, miben tudjuk őket támogatni. Úgy gondolom, hasznos átadni nekik mindazokat az ismereteket, melyek a megyei hivatalban és a közgyűlésben felhalmozódtak. Egyfajta szolgáltatásjelleggel működik tehát az ismeretközvetítés a kisebb településeknek, de a különféle pályázatok megtalálásában is segítjük őket. Hadd említsem meg: rendeztünk két sikeres energetikai konferenciát, melyek előadói például a megújuló energia alkalmazásának új technológiáit mutatták be. Összehoztuk a szakembereket, a szolgáltató szervezeteket a lehetséges felhasználó önkormányzatokkal, akik helyben sokkal nehezebben jutnak hozzá ezekhez az információkhoz. Nem hagyjuk tehát magukra a településeket! Mivel a megyei elnöki tisztség mellett országgyűlési képviselőként is dolgozom – s ezek egymástól nem elválasztható, sőt, egymást segítő funkciók –, minden, a településeken felmerülő problémát tovább tudok vinni a parlamentbe. Így ezekre jobban rá tudjuk irányítani a figyelmet, illetve akár jogszabályi változásra is közvetlenül tehetünk javaslatot például az egészségügyet vagy éppen a családpolitikát érintő kérdésekben.
–
Tavasz óta vezeti országgyűlési képviselőként a megyét. Ez a kettős feladatkör, mondja, szorosan összefügg egymással, hiszen a parlamentben számos pluszlehetőség nyílt meg, illetve első kézből juthat információkhoz a megyét érintő ügyekben, ugyanakkor nyilván mégiscsak nehézzé vált az időbeosztás. Hat hónap tapasztalatai alapján hogyan egyeztethető össze az elnökséggel a képviselőség?
– Természetesen az időbeosztásban valóban módosulást jelentett, hogy a parlament tagja lettem, ugyanakkor a mai világban a telefon, a számítógép és az internet segítségével könnyen meg lehet oldani, hogy távolról is odafigyeljek a legjelentősebb témákra. Másrészt fontos a munkamegosztás is. Csapatjátékos vagyok, amellett persze, hogy szeretem átlátni az egész rendszert, mert a felelősség mégiscsak az enyém. A feladatok ugyanakkor lebonthatóak az alelnökökre, a főjegyzőn keresztül a hivatalra, így a munkamegosztásra és az összefogásra kell a továbbiakban is koncentrálni. Emellett, ahogy ön is utalt rá, a parlamentben sokkal hamarabb hozzájutok egyes információkhoz, illetve akár a folyosón megtárgyalhatok egy államtitkárral egy-egy megyei felvetést, s tájékozódhatok arról, tudunk-e mögé adott esetben törvényjavaslatot tenni. Ez hatékonyabbá teszi a munkát, így ami időveszteség a mérleg egyik serpenyőjében, az időnyereség a másikban!
–
A parlament a közeljövőben tárgyal majd a közigazgatás átalakításáról. A tervek szerint 2011. január 1-jétől felállnak a megyei kormányhivatalok, ami egyesek szerint a megyék szerepének csökkenését vonja maga után. Ugyanakkor egyik másik álláspont szerint éppen hogy növekedni fog a súlyuk, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke egy tanulmányában például azt javasolta, a helyi önkormányzatok költségvetésének egy részét a megyéken keresztül folyassák át. Ön hogyan látja, miként változik majd a megyék szerepe ebben a kormányzati ciklusban?
– Nem kristályosodtak még ki teljesen az ezzel kapcsolatos elképzelések. Én nem ott húznám föl a határvonalat, hogy kormányhivatal és megye, hanem azt emelném ki: a magyar rendszertől életidegen régiós elv alapvetően alapvetően háttérbe szorult. Tudni kell, hogy az unióban a régió a választott középszint. Ennek idehaza a megye felel meg, Magyarországon a megye a régió. Felesleges nagyobb egységeket alkotni! Statisztikai szempontból persze lehetséges, de élővé csak az ezeréves, hagyományos megyét megyerendszer tehető. Úgy gondolom, a megye mint olyan most megerősíttetett. Az unióban egyébként vannak a mi megyéinknél kisebb és nagyobb régiók is. Az EU eddig olyan hivatkozási alapot jelentett, mellyel a szocialisták mint szósszal igyekeztek leönteni minden olyan kormányzati törekvést, amit le akartak nyomni a torkunkon. –
Lásd oktatás! A szakértők szerint a Bologna-folyamatot is túl gyorsan és kellő körültekintés nélkül vezették be hazánkban, most pedig recseg-ropog a rendszer, nem győzzük toldozni-foldozni...
– Így van! Számos dologban persze alkalmazkodni kell az uniós szabályokhoz, de éppen a sokszínűség miatt elég nagy a rugalmasság, komoly mozgásterük van az egyes országok elképzeléseinek. Az MSZP és az SZDSZ azt állították, az unió erőltette így ránk a bolognai folyamatot, de ez nem volt igaz! Vagy említhetném az élelmiszer-biztonságot: a csatlakozás kapcsán úgy megszigorították a szabványokat, hogy azok semmilyen uniós direktívából nem következtek, a másik oldalon viszont nem éltek olyan lehetőségekkel, melyekkel a polgári kormányzat most igen. Bevezették például annak idején, hogy az élelmiszer-minőséget a termelőnek kell garantálnia. De nem tiltotta semmi, hogy értékesítésnél további ellenőrzés történjen. Több helyütt megvalósították ezt, nálunk nem, ezért ellenőrizetlenül zúdult ránk a sokszor rossz minőségű külföldi élelmiszer. Éppen ezért mi nemrég olyan intézkedést hoztunk, ami alapján a veszélyesnek minősülő élelmiszer száz százalékát ellenőrizni kell az áruházláncoknál. Ez húzóerőt is jelent a jó magyar terméknek, melyek éppen azért drágábbak, mert jó technológiákkal és megfelelő alapanyagokból készülnek. –
Az előbb a megyék megerősítéséről szólt, hadd térjek vissza a közigazgatással kapcsolatos törvénykezésre. Sokan latolgatják, milyen lesz majd a megyei kormányhivatalok és a megyei önkormányzatok, illetve ezek vezetőinek viszonyrendszere, együttműködése...
– Együttműködés – ez itt a kulcsszó! Az önkormányzati rendszer a választásokon alapul, a nép által választva mi a népet képviseljük feladataink ellátásával. A kormányhivatalokon keresztül az állam szolgáltat a lakosság részére. A létrehozásuk hátterében az áll, hogy az állampolgár kapja meg közvetlenül és zökkenőmentesen az adott szolgáltatást. Azokkal a problémáival, melyekkel eddig a nyugdíjintézethez, az OEP-hez, a földhivatalhoz vagy ide-oda fordult, hamarosan közvetlenül a kormányhivatalt keresheti. Az pedig már nem érinti az embereket, hogy az ablak háta mögött a hivatalrendszer hogyan kezeli és oldja meg az ügyeket. Ami a megyei önkormányzatot illeti, mi eddig is remekül együtt tudtunk működni a megyei közigazgatási hivatallal és más intézményekkel, így lesz ez az új megyei kormányhivatallal is. Hozzáteszem, az új rendszerről még nehéz még pontosat mondani, hiszen a szakemberek dolgoznak még ezen. Január 1-jével valóban életbe lép az új szisztéma, de hosszabb folyamat lesz, mire minden letisztul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.