Becsey: a külső egyensúly javítása a cél (Frissítve)

A külgazdaság-politika legfontosabb prioritása a külső egyensúly javítása, a stabil finanszírozási háttér kialakítása – jelentette ki Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pénteken Szegeden. Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese pedig az adó- és vámhivatal integrációjáról beszélt a tegnap kezdődött Közgazdász-vándorgyűlésen. Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a válságkezelést elemezte.

A külső egyensúly javításához, a stabil finanszírozási háttér kialakításához kapcsolódó feladat az újra befektetett jövedelmek arányának növelése, és a nettó export bővítése – mondta a külgazdaságért felelős államtitkár a 48. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásán. A politikus közölte, ösztönözni kell a Magyarországon befektető multinacionális cégeket, hogy növeljék a hazai vállalkozások arányát beszállítóik között. Ez egyfelől importot vált ki, hazai munkahelyeket teremt, másrészt tapasztalatokat, referenciákat nyújt a magyar vállalkozásoknak. A kormány kiemelt feladatának tekint a munkahelyteremtést, ezért cél további beruházások vonzása a kevésbé fejlett régiókba a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében.

Becsey Zsolt

szerint elsősorban olyan beruházásokra van szükség, amelyek jövedelemhatása pozitív, a betelepülő külföldi cégek nem „tiporják le” a hazai vállalkozásokat. A magyar tulajdonú vállalatok exporttevékenysége nagyon gyenge, ennek javításához állami segítségre van szükség. Ennek fontos eleme lesz a Lánchíd-program, amely a közvetlen exportbővítést kereskedőházak, s a kivitelt segítő tanácsadói hálózat létrehozásával, a klaszterszerveződések támogatásával, a külgazdasági források bővítésével és célirányos felhasználásával segíti. Becsey Zsolt hangsúlyozta, a kivitelben szükség van a földrajzi- és a termékstruktúra diverzifikálására. Az államtitkár a közép-európai régiós együttműködésben, valamint a Nyugat-Balkán területén lát komoly lehetőségeket, emellett erőteljes nyitást szorgalmaz a távol-keleti és dél-amerikai növekedési pólusok felé. A politikus az egészségipart, a környezetvédelemhez kapcsolódó iparágakat, az információ technológiát, a logisztikát, a mezőgazdaságot és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipart, valamint a kreatív iparágakat nevezte meg olyan ágazatként, melyekben az ország kihasználhatja hagyományait és versenyképességi előnyeit.

A jövő év elején indul az adó- és vámhivatal integrációja

Jövő év elején, 2011. január 1-jén indul el az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség integrációja; az új szervezet várhatóan Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven fog működni önálló kormányhivatalként – közölte

Varga Árpád

, az APEH elnökhelyettese pénteken Szegeden. Az összevonás eredményeként egy kézbe kerül a költségvetési bevételek nyilvántartása, beszedése és ellenőrzése – mondta a szakember a 48. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásán. A párhuzamosságok felszámolása költségcsökkentést is eredményez, az egyablakos rendszer kialakítása pedig az adóalanyok számára is egyszerűbbé teszi az ügyintézést – tudatta az elnökhelyettes. 2011. január 1-jével csak a vezetői szintek olvadnak össze, a szakfőosztályok önállóak maradnak, egészen addig míg az egységes folyószámlarendszer nem alakul ki. A szervezet élén elnök áll majd, az ő munkáját a bűnügyi, a vám, az adó, az informatikai és a gazdasági területért felelős elnökhelyettes segíti majd – mondta Varga Árpád. Az integráció nyomán egy intézményrendszerbe kerül az adóhivatal 15 ezer és a vám- és pénzügyőrség 7 ezer alkalmazottja. A szakember szerint azonban nem szabad lebecsülni az eltérő szervezeti kultúrából fakadó nehézségeket, komoly feladat lesz a fegyveres és a civil testület szemléletbeli különbségeinek áthidalása. Az elnökhelyettes úgy látja, az adóhivatal 90 milliárd és a vám- és pénzügyőrség 40 milliárd forintos éves költségvetése fedezni fogja a működési költségeket. Az összeolvadás során szükségszerűen közelíteni kell a két szervezet munkavállalóinak bérezését – tette hozzá. Varga Árpád előadásában kitért arra is, világtendencia a két szervezet összevonása, a szakember példaként Észtországot említette, ahol három esztendő alatt valósult meg az adó- és vámhivatal integrációja.

Domokos László: a tisztánlátás hiány nehezítette a válságkezelést

A 2009-es költségvetés a többszöri módosítás ellenére is irreális feltételezésekre épült, s ez késeltette a magyar gazdaság alkalmazkodását a világgazdasági fejleményekhez, a tisztánlátás hiánya pedig nehezítette a válságkezelést – közölte Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke pénteken, Szegeden. Az ÁSZ a 2009-es költségvetés előkészítése során már 2008 szeptemberében nyilvánvalóvá tette, hogy a válság sokkal érzékenyebben érinti majd a magyar gazdaságot, mint ahogy azt a hivatalos prognózis valószínűsítette – mondta a szakember a 48. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásán. 2009-ben a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban állandósult a bizonytalanság, a legnagyobb kockázatot a foglalkoztatás, s ehhez kapcsolódóan a fogyasztás változása jelentette – közölte az elnök. A válság olyan állapotban érte az országot – részben az uniós csatlakozás után alkalmazott gazdaságpolitika következtében -, hogy a kormány nem tudott eszközöket mozgósítani az anticiklikus gazdaságpolitikához. 2008 harmadik negyedévétől 2009 végéig 115 ezer fővel nőtt a munkanélküliség, s ezzel párhuzamosan mintegy 100 ezer embernek csak a közfoglalkoztatás keretében tudtak munkát biztosítani. Ennek ellenére a válság kellős közepén csökkentek a foglalkoztatási helyzet javítására fordítható források, s a segélyezés irányába tolódott el a rendszer - emelte ki Domokos László. Egy másik példaként arra, hogy egyes problémákra nem született megfelelő kormányzati válasz a számvevőszéki elnök a lakáspiacot említette, ahol a támogatott hitelek arányának csökkenésével párhuzamosan növekedett – az ugyan alacsony kamatozású, de magas kockázatokat rejtő - svájci frank alapú hitelek aránya.