Szabó Máté országgyűlési biztos azt javasolta a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy fontolja meg a jogorvoslat lehetőségének megteremtését az elítéltek számára - derül ki az Országgyűlési Biztos Hivatalának az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményéből.
Eszerint
Szabó Máté
megállapította, hogy a Szegedi Fegyházban és Börtönben megsértették egy panaszos személyes szabadsághoz való jogát, miután tévesen határozták meg, hogy mikor lehet feltételesen szabadlábra helyezni. Az ombudsman ezért kezdeményezte az intézet parancsnokánál, hogy módosítsa a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. Álláspontja szerint ugyanakkor a visszásság a törvényi szabályozás hiányára is visszavezethető, hiszen a jogszabályok ilyen alapvető kérdésben nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a bíróság felülbírálja a büntetés-végrehajtási intézet döntését. Szabó Máté ezért javasolta a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy fontolja meg a jogorvoslat lehetőségének megteremtését az elítéltek számára. A közlemény úgy fogalmaz, hogy "tévesen számolt a börtön és hiányos a törvény". A biztos megállapítása szerint ez vezetett oda, hogy nem vizsgálták meg időben, hogy egy elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e vagy sem. A különben életfogytiglani büntetését töltő elítélt Szabó Máté ombudsmanhoz fordult azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapításakor nem vették figyelembe az előzetes letartóztatásban töltött időt. A panaszost az életfogytig tartó szabadságvesztéséből feltételes szabadságra bocsátották, de újabb bűncselekményt követett el. A bíróság az újabb feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját öt évre elhalasztotta. Az országgyűlési biztos megkeresése alapján a Csongrád Megyei Bíróság elnöke úgy foglalt állást, hogy a 2008. január 1-től hatályos Btk. módosítás irányadó a panaszos esetében, vagyis az előzetes letartóztatásban töltött időt be kell számítani az ötéves időtartamba. A Csongrád Megyei Főügyészség eltérő álláspontot képviselt. A közlemény szerint az ombudsman - a Csongrád Megyei Bíróság álláspontjára is tekintettel - úgy foglalt állást, hogy a büntetés-végrehajtási intézetnek a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a Btk.-módosítás figyelembe vételével kell megállapítania. A bíróság ítéletében ugyanis nem időpontot határoz meg, hanem azt az időtartamot, amelynek el kell telnie a feltételes szabadságról szóló döntés meghozataláig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.