Az államnak több forrásteremtési lehetősége is van, amiből a belvizek és árvizek problémáinak kezelését hatékonyabbá tudja tenni, többek között keményen be fogják szedni a multinacionális cégekre kirótt termékdíjat, amiből éves szinten 100 milliárd forintos bevételhez juthat a tárca – mondta el Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, aki a kormány vízügyi elképzeléseiről beszélt a „Makó és térségének vízgazdálkodási jövőképe” című szakmai konferencián. - A konferencián a makói térséget különösen sújtó belvizek és aszályok hosszú időre visszanyúló problémáiról úgy beszélt, mintha végre látótávolságba kerültek volna a megoldások. - Valóban így van. Kényszerűségből, de mindenképpen mielőbbi megoldásokról kell gondolkodnunk, mert ez a helyzet nem tartható tovább. Mint ismeretes, a Makón és környékén élők számára korábban nem a hagyma, hanem a szőlőtermesztés volt a fő megélhetési forrás, egészen a filoxéra pusztításáig. Akkor a gazdálkodókat ez a külső körülmény kényszerítette, hogy valami másból próbáljanak megélni. Hála Istennek, akkor megtalálták a megoldást a hagyma és fokhagyma termesztésében. Jelenleg ehhez hasonló a helyzet, hiszen ha azt szeretnénk, hogy tovább folytatódjon ezek termelése, akkor mielőbb meg kell oldanunk az aszály és a belvíz okozta gondokat. Erre egyetlen megoldás van: újra ki kell ásni azokat az üzemi árkokat, ki kell tisztítani az eliszapolódott vagy növényzettel benőtt lefolyótereket, melyek szükségesek ahhoz, hogy belvíz esetén elvezessék a felgyülemlő vizeket. Ahol ezt földrajzi, fizikai okok akadályozzák (például domborulatok, mélyebb területek), ott szivattyúzással kell megoldani a problémát. Semmi újat nem kell csinálni, csak azt, ami évtizedekkel ezelőtt működött. Az ehhez szükséges pénzösszeg milliárdos nagyságrendű, hiszen csak a vízi társulások finanszírozása évi 5-6 milliárdot jelent. Az előző kormány döntése értelmében erre az évre nem volt 1 milliárd forintnál több pénz elkülönítve ilyen célokra. Ez tarthatatlan, főként azért, mert így hamar tönkremennek azok a termelők, akiknek a földjén a következő évi munkákat sem lehet elkezdeni. - Honnan teremthető forrás minderre? - Ezekre a célokra a Vidékfejlesztési Minisztérium is több pénzt kell fordítson saját költségvetéséből és ugyanígy szükség van az állami költségvetésben erre elkülönített további összegekre, de ezeken túl külső, például uniós forrásokat is kell találnunk. Még egy komoly forráslehetőség az ún. termékdíj-törvény komolyan vétele és végrehajtatása. Évi 100 milliárd forintos állami bevétel-kiesés
- Ez mit jelent pontosan?- Ez a törvény arra kötelezi a multinacionális és a kisebb-nagyobb külföldi és hazai gyártókat, hogy saját termékeik után – mint például pillepalack, alumíniumdoboz, üveg, elektronikai berendezések stb. – az ún. termékdíjat fizessék be. Eddig ezek a cégek a rájuk kirótt összeget egy kormányrendelet alapján nem voltak kötelesek befizetni, ha a kötelezettségüket átruházták egy koordináló szervezetre, amellyel az eredeti összeg töredékéért licensz-szerződést kötöttek. Emiatt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának jelentése szerint az elmúlt évben 85 milliárd forint nem érkezett meg az állami költségvetésbe, 15 milliárd forint pedig a bekapcsolódó „koordináló szervezetekhez” került. Ez elfogadhatatlan. - Mit tehet a kormány ebben az esetben? - Kijelenthetem, hogy termékdíj továbbra is lesz, bár ennek darabra vagy kilogrammra vetített nagysága csökkenni fog. De ígérhetem azt is, hogy a kirótt összegeket be fogjuk gyűjteni és a törvény megváltoztatásával megakadályozzuk, hogy koordináló szervek kapcsolódjanak be ebbe az ügybe. Egyetlen koordináló szerv lesz, amely állami tulajdonban, állami alkalmazottakkal fog működni. Nem engedhetjük meg, hogy éves szinten 100 milliárd forint kiessen a büdzséből. Ebből az összegből az állami koordináló szerv fogja intézni és finanszírozni többek között a hulladék szelektív begyűjtését és annak újrahasznosítását. Ennek a feladatnak a nagyságrendje 15-25 milliárd forint között mozog, a többi pénzt pedig az árvíz és belvíz megelőzésére, védekezésre, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi tevékenységekre fordítjuk.
