B. Nagy: Szeretet, összetartozás, tisztességes munka

A Fidesz szegedi polgármesterjelöltje B. Nagy László országgyűlési képviselő. Az 52 esztendős pénzügyi-gazdasági szakember boldog, harmonikus családban él Szőregen.

– Gyökerei szorosan kötik Szeged városához, Csongrád megyéhez. Melyek voltak ifjúkorának meghatározó, szemléletformáló élményei?

– Szegeden születtem, ifjúságom első 14 évét Zsombón töltöttem, ott végeztem el az általános iskolát. Tanulmányaimat később a szegedi Radnóti-gimnáziumban, majd a Debreceni Agrártudományi Egyetemen folytattam. Gyönyörű gyermekkorom volt, annak ellenére is, hogy családom megszenvedte a kommunista diktatúra csapásait. Rákosiék elkobozták a família vagyonát, édesapám két felsőfokú végzettséggel „a nép ellenségének” számított, gyümölcstermesztéssel foglalkozott, édesanyám női szabóként dolgozott. Nem tudok elég hálás lenni azért, amit tőlük kaptam. Szüleimtől tanultam meg, hogy az életben nincs fontosabb a szeretetnél, az összetartozásnál, a becsületnél és a tisztességes munkánál.

– Gyermekként segített szüleinek a mezőgazdaságban vagy a ház körüli munkában?

– Már 5-6 éves koromtól kezdve megszoktam, hogy reggel korán kell kelni, segíteni, dolgozni kell. Talán ennek is köszönhetem, hogy a mai napig nem ismerem a munkaidő fogalmát. Alapelvem, hogy a munka addig tart, míg el nem végeztük a feladatot. A ház körüli munkától sem szakadtam el: otthon, Szőregen ma is én nyírom a füvet, locsolok, metszek, permetezek, fát vágok, ültetek.

– 2010-ben lett Szeged parlamenti képviselője és a város fideszes polgármesterjelöltje. Milyen állomásokon keresztül ívelt idáig szakmai pályafutása?

– A Debreceni Agrártudományi Egyetem elvégzését követően először a Szegedi Gabonakutató Intézetben dolgoztam közel tíz évig, majd a pénzügyi szektorban helyezkedtem el: vezettem a Hypo Bank szegedi fiókját, s az Inter-Európa Bank területi igazgatója is lehetettem. Banktisztviselő azaz alkalmazott voltam, nem pedig bankár, ahogyan ezt egyesek gondolják. Közben a kilencvenes években Angliában, Londonban tettem szert pénzügyi és gazdasági tudásra és végzettségre: a Brunel University, Buckinghamshire College Open Business Schoolban Diploma of Management Studies (DMS), majd Master of Business Administration (MBA) diplomát szereztem. Őszintén bevallom, a befektetés és a tanácsadás jelentette számomra a legkedvesebb feladatot, hiszen az ügyfelekkel együtt örülhettünk egy-egy sikeres üzlet esetén.

– 52 esztendősen vállalt közéleti szerepet. Hogyan tekint arra a kihívásra, melyet egy közel 170 ezres város irányítása jelenthet?

– Számomra a polgármesteri pozíció nem rang, hanem feladat! Elfogadhatatlannak tartom, hogy a város vezetése nem támogatja a helyi vállalkozókat, s a fiatalok elmennek innen. Csapatommal arra készülünk, hogy racionális gazdálkodást vezetünk be, ennek révén a még meglévő vállalkozóknak és cégeknek lehetőséget tudunk majd biztosítani, és komolyabb befektetőket csábíthatunk ide. Célunk, hogy munkahelyeket teremtsünk, s felpörgessük a gazdaságot. Legalább ilyen fontos az is, hogy kiszámítható, rendezett, nyugodt körülmények között élhessenek a szegedi családok, nőhessenek föl a gyermekek. Kiemelt feladatunk, hogy emeljük a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát. Ennek révén az édesanyák munkába állását is segíteni tudjuk. Törekvéseimben maximálisan élvezem a polgári kormány támogatását.

– Kik azok, akiknek segítségére még minden körülmények között számíthat?

– A családom nélkül nem tartanék ott, ahová eljutottam. Fantasztikus feleségemmel 29 éve élünk harmonikus házasságban. Ennek gyümölcseként két gyönyörű gyermekünk született, egy fiú és egy leány, mindketten diplomások már. Nemrégiben pedig nagyapa lettem, hiszen lányomnak is megszületett az első gyermeke. Azóta az unokám a szemem fénye, az ő mosolya aranyozza be a mindennapjaimat.