Évek óta állandó probléma a Tisza áradásakor a folyón megjelenő szemét. Legújabban a Boszorkánysziget és az Árvízi emlékmű között halmozódott fel a rengeteg PET-palack és sörösdoboz. Az Atikövizig igazgatója szerint a Tisza árterén elszaporodtak az illegális szemétlerakók. Ismét elárasztotta a szemét a Tisza egyes partszakaszait. Ez alól Szeged sem kivétel, újabban az Árvízi emlékmű és a Boszorkánysziget közötti részen halmozódik fel a több méter mély uszadék. Ha még csak ez a látvány fogadná a városba érkező turistákat, nem is lenne nagy gond, hiszen a folyó természetes velejárója. Azon persze el lehetne gondolkodni, hogy az árterek miért nincsenek gondozva, miért emelkedett meg több évtizeden keresztül a folyót övező területek magassága. Mindez legjobban az árvízvédelmet nehezíti meg. A szemét viszont az emberi hanyagság szüleménye. Könnyű ráfogni az ukránokra vagy a románokra, hogy onnan érkezik a rengeteg PET-palack, a strandpapucs, a sörösdoboz. És még gyomortól függően, lehetne „csemegézni” a Boszorkány-szigeti látványosságok között. Mint ahogy azt Dobi László, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) igazgatója elmondta, a kezelésükben lévő 322 km-es partszakaszon három kilométerenként illegális szemétlerakókat találunk. Ezek felszámolására az államnak nincs költségvetése. Az adott területen élőknek kellene belátni, hogy milyen károkat okoznak. Elgondolkodtató, hogy a 21. században Magyarországon még mindig téma a szemetelés. Gondoljunk csak bele, ha elmegyünk nyaralni tőlünk délebbre fekvő országba, mennyire felháborodunk, ha szemetet látunk valamely partszakaszon. Talán először a saját házunk táján kellene körülnézni. „Szemléletváltásra van szükség, mert pénzzel külterületi partszakaszok tisztán tartását nem lehet megoldani” – jelentette ki Dobi László. Hozzátette: a belterületen a várossal összefogva akciócsoport takarít, aminek van is eredménye. „Addig, míg a hajózási utat nem veszélyezteti az uszadék és a szemét, valamint a vízminőségben nem következik be változás, nem tudunk mit tenni, mert nincs rá forrásunk. Állandó tárgyalásokat folytatunk az ukrán és a román társszervekkel, hogy a szomszédból érkező szemét mennyiségét csökkentsünk. A románokkal megállapodást is kötöttünk és közösen próbáljuk megakadályozni a PET-palackáradatot” – hangsúlyozta az igazgató.
