Strasbourgban járt a múlt héten Kalmár Ferenc, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője. A szegedi politikus pártja döntése értelmében képviseli hazánkat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében. Az első tanácskozási napok tapasztalatairól beszélt a SZEGEDma.hu-nak. A strasbourgi székhelyű összeurópai intézmény, az Európa Tanács (ET) – mely nem keverendő össze az Európai Unióval, teljesen más entitásról van szó – az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásán őrködik 47 tagállamában. Magyarország a rendszerváltozást követően csatlakozott. Az Európa Tanács egyik legfőbb szerve a Parlamenti Közgyűlés, melyet a tagországok törvényhozásai által delegált képviselőcsoportok alkotnak, s mely évente négyszer tart ülésszakot, ahol számos, a jelen kor társadalmát és a nemzetközi politika kérdéseit érintő tényleges vagy lehetséges problémával foglalkoznak. A tárgyalási és egyeztető fórum határozatai ajánlás jelleggel bírnak a tagállamok törvényhozásai számára. 318 rendes és 318 póttagja van, hazánkat hét plusz hét politikus képviseli. A nemzeti delegációk összetétele értelemszerűen tükrözi a pártok parlamenti erőviszonyait, így Magyarország esetében az országgyűlési választások nyomán változás történt. Az első rendes tag Szegedről
„Delegációnkat egy szekszárdi fideszes képviselő, Braun Márton vezeti, akit a Parlamenti Közgyűlés alelnökének is megválasztottak. A küldöttségben nyolc fideszes és két KDNP-s politikus található, valamint egy jobbikos és szocialista rendes tag, illetve egy-egy LMP-s és MSZP-s póttag van jelen Strasbourgban. Hatalmas megtiszteltetésnek tartom, hogy a KDNP engem jelölt rendes tagnak, s szegediként képviselhetem országunkat ezen a fórumon” – kezdte Kalmár Ferenc. Ő egyébként az első olyan politikus, aki ilyen minőségben vesz részt a Parlamenti Közgyűlés munkájában, ám póttagok már korábban is akadtak városunkból: Botka László (MSZP, 2002-2003), Kozma József (MSZP, 2004-2010) és Sándor Klára (SZDSZ, 2006-2010). „A múlt héten hétfőtől péntekig tartottak az ülések, a magyar kormánypártiak csak szerdán tudtak bekapcsolódni fontos itthoni parlamenti kötelezettségeik miatt. Az ET parlamentjében képviselőcsoportok vannak, mi az Európai Néppárt frakciójába kerültünk. Az MSZP-sek a szocialista frakcióhoz csatlakoztak, ahogy LMP-s politikustársunk is – mondván, hogy ott igen szervezettek a zöldek –, a jobbikos képviselő pedig a függetlenek között kapott helyet. Rendkívül érdekes volt számomra az egész nemzetközi közeg: az európaiak mellett megfigyelőként Mexikó, az Egyesült Államok, Kanada és Izrael is küldött delegációt. A politikusok névsor szerint kapnak ülőhelyet, nekem a 199-es sorszámú jutott. Mellettem mindkét oldalon egy-egy lengyel, utánuk egy ír és egy finn, mögöttem egy litván és egy francia képviselő ül. A francia politikus egy olyan Párizs környéki városka polgármestere, melynek Tata is testvérvárosa, Tata polgármesterével pedig egy frakcióban és sorban ülünk az Országgyűlésben – milyen kicsi a világ, állapítottuk meg” – folytatta a szegedi honatya. H1N1: pánikhangulatot keltettek a hibás előrejelzések
Az első napok adminisztrációs teendői mellett a magyar küldöttség birtokba vette irodáit: az egyikben Parlamentünk külügyi irodájának munkatársai, a másikban a kormánypártiak, a harmadikban pedig az ellenzékiek dolgozhatnak. A Parlamenti Közgyűlésben izgalmas témák kerültek elő – így Kalmár Ferenc, aki hozzátette: a romák európai helyzetéről szóló vitában maga is szeretett volna felszólalni, előre bejelentkezett, ám sajnos nem tudta megosztani tapasztalatait és javaslatait plénummal, mert ennek az anyagnak a tárgyalása befejeződött szerdára. Ő is megszavazta viszont azt a határozatot, melyben az ET Parlamenti Közgyűlése megkérdőjelezi a H1N1 „sertésinfluenza” világjárvány súlyosságával kapcsolatos előrejelzéseket és a meghozott döntések indokoltságát. Megállapították: az előrejelzések az elhalálozások száma alapján erősen túlzottak voltak, és a média segítségével világméretű pánikhangulatot keltettek. A strasbourgi dokumentum követeli, hogy legyenek átláthatóak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntései, és folytassanak le független vizsgálatot az ügyben. A határozathoz kapcsolódó jelentés szerint erős a gyanú a gyógyszeripari lobbi erőteljes befolyására, s a WHO eltúlzott döntései aláásták a nemzetközi szervezetbe vetett bizalmat. A románok és a Trianon-törvény
Az ülésszakon mások mellett Ivo Josipovic horvát elnököt kérdezhették a képviselők, s tárgyaltak többek között a kirgizisztáni helyzetről, a demokrácia európai állapotáról és a médiában alkalmazott nemi sztereotípiákról is. „A demokrácia kapcsán egy román baloldali politikus, a bukaresti szenátus külügyi bizottságának elnöke éles kirohanást intézett hazánk ellen, mondván: a szélsőjobb bekerült a Parlamentbe, s a kezdeményezésére elfogadott Trianon-törvény destabilizálja a térséget. Megkerestem a képviselőt, s felhívtam a figyelmét tárgyi tévedéseire és inkorrektségére, de később, az őszi ülésszakon feltehetőleg felszólalásban is válaszolok majd neki” – árulta el Kalmár Ferenc. A múlt héten eldőlt: két pécsi képviselő, illetve az Európai Néppárt frakciójának kezdeményezésére Európa kulturális fővárosai, Pécs, Essen és Isztambul közös kiállítással mutatkozik be ősszel vagy a következő év elején az Európa Tanács előcsarnokában. Kalmár Ferenc javasolja: Szegedet és a dél-alföldi régiót is be kellene mutatni. A szegedi politikust egyébként a Parlamenti Közgyűlés fejlesztési és gazdasági bizottságában is vállalt munkát. Havonta egy alkalommal összeurópai gazdasági kérdéseket vitatnak majd meg Párizsban.