Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Megkezdődött a trianoni sebek gyógyulása + FOTÓK

Megkezdődött a trianoni sebek gyógyulása + FOTÓK

2010. június 3., csütörtök
Megkezdődött a trianoni sebek gyógyulása + FOTÓK

Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából

„Mindennek eljön egyszer az ideje, most immár annak, hogy az országok és országhatárok fölött is megvalósuljon az együttérzés, összefogás, együttgondolkodás” – mondta ünnepi beszédében Magyar Anna parlamenti képviselő, a megyei közgyűlés elnöke az újszegedi Rendezvényház előtti kopjafánál a Nemzeti Összetartozás Napja, a trianoni gyászbéke 90. évfordulója alkalmából rendezett, koszorúzással egybekötött megemlékezésen.Az immár hagyományos rendezvényt a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Rendezvényház szervezte. A megyei közgyűlés – amikor csak lehetett – megemlékezett Trianonról, és mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nemzetet összetartó jelképeket, történelmi emlékeket megfelelően ápolja. A kopjafa mindannyiunkat emlékeztet: volt egy nagy Magyarország, egy Trianon, de a nemzetrészek a határokon túlmenően is összekapcsolódnak. Az elnök asszony elmondta, pénteken minden középiskola egy táblát fog kapni a Trianonra vonatkozó történések összefoglalásával, s ezt a diákok minden nap láthatják, hisz a tudatformálás rendkívül fontos, hogy a fiatalok is megismerhessék történelmünket, hagyományainkat. Kiss-Rigó László megyés püspök, Csongrád megye díszpolgára arról szólt, milyen nehéz szavakat találni erre a megemlékezésre. Bizonyos szempontból ünnep, de semmiképpen sem örömünnep, gyász is, de mégsem, hiszen a nemzet nem halt meg. Nagyon súlyos sebet kapott, ez azonban nem halálos. Egy hasonlattal élve a püspök Trianont a begyógyítatlan sebhez hasonlította, amely elfertőződött, s rajta keresztül sok kórokozó bekerült a testbe és súlyos betegséget okozott. Ebben a helyzetben nem az önmarcangolás és mások hibáztatása a feladatunk, szögezte le a szónok, inkább azon kell gondolkodnunk, milyen jót hozhatunk ki ebből a tragikus eseményből. Kettőt emelt ki: az egészséges, józan lelkiismeret-vizsgálatot és azt az eseményt, hogy értelmes összefogással elindulhatott valami, ami egy jobb befejezést eredményezhet.

A hallgatáshoz nincs jogunk

„Amiről nem lehet beszélni, arról inkább hallgassunk” – idézte a filozófus gondolatát Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért alapítvány elnöke, parlamenti képviselő. „Mi most megfordítjuk a jó tanácsot, és azt mondjuk, amiről nem lehet hallgatni, arról inkább beszéljünk.” Hamis beszédek, pótcselekvések, történelemhamisítás, bűnbakkeresés, az igazság eltagadása mind-mind ott vannak a Trianonról szóló tankönyvekben, nyilatkozatokban, történészi és áltörténészi munkákban, s talán még a köztünk zajló beszélgetésekben is. A hallgatáshoz nincs is jogunk, folytatta Balog, ha mi hallgatunk, a kövek fognak kiáltani, erdélyi fejedelmek, magyar királyok országot védő várainak romokban heverő kövei kiáltanak és vádolnak. Vádolnak a zentai, kassai fiatalok, akik saját városuk utcáin nem mernek megszólalni magyarul, mert ütés rá a válasz. Vádolnak, de kiket is? Akik hagyták, hogy úgy legyen, és úgy maradjon. Az európai úgynevezett kisebbségvédőket is vádolta Balog, akik még nem fedezték fel a nemzeti kisebbségek őshonos kollektív jogait, Európa sötét oldalát, a politikai döntéshozókat, akik – amikor a gyógyszer, melyet ők ajánlottak Trianonra, mégsem segített – szemérmesen félrenéznek, vagy éppen a beteget teszik felelőssé, ha újra felkiált és továbbra is gyógyulást keres. A vádakból, persze, saját államunk elvakult, magyarellenes politikusai sem maradhatnak ki, Trianon azonban mégsem a nagyhatalmak asztalán, Brüsszelben, a bukaresti vagy pozsonyi parlamentben dől el, hanem bennünk, közöttünk – otthon, a vacsoraasztalnál, amikor a gyerekeinkkel eldöntjük, miről beszélgetünk: egy szappanoperáról, vagy éppen a magyarok összetartozásáról. A magyar gazdaság erejében vagy gyengeségében, a mindennapi életben, a baráti beszélgetésekben, a csíksomlyói búcsún, a nyári táborokban, a fiatalok között dől el, a kultúrában, az irodalomban. „Ha van város, melynek életét a trianoni békediktátum mégiscsak gazdagította – mily paradoxon –, az éppen Szeged városa, a megmaradásnak, az újrakezdésnek a szimbóluma. A szellem itt otthonra talált. Ha ők felálltak, az akkori névtelen és neves emberek, akkor mi is fel fogunk állni” – fejezte be szónoklatát Balog. Az ünnepségen jelen volt gróf Apponyi Albert unokája, Pálffy István, aki a trianoni történelmi eseményeket és nagyapja szerepét idézte fel. Apponyi már induláskor tisztában volt azzal, hogy lehetetlen feladatra vállalkozik, de mégis elment, mert kötelessége volt. Sajnos az eredményt ismerjük, szomorú, de az emberi butaság néha éppen olyan rossz hatással van, mint a gonoszság. A megemlékezés kulturális részében Kautzky Armand színművész előadásában hallhattuk Juhász Gyula Trianon és Kárpáti Piroska Üzenet Erdélyből című versét, Gál Laura énekművész pedig a közönséggel együtt elénekelte a Himnuszt, később pedig hazafias dalokat hallhattunk a tolmácsolásában. A Piarista Mester tanoda népzenei kamaraműhelye Ivánovics Tünde és Fábri Géza vezetésével dalcsokrot adott elő Mária országa címmel, majd a pártok és a társadalmi szervezetek képviselői koszorúkat és gyertyákat helyeztek el a kopjafa elé.

A megemlékezés után

Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott címmel kerekasztal-beszélgetést rendeztek illusztris közéleti személyek részvételével. Magyar Anna töltötte be a moderátor szerepét, a beszélgetésben pedig részt vett Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Balog Zoltán, a PMA elnöke, Pálffy István, gróf Apponyi unokája, Kiss-Rigó László püspök és Kerényi János parlamenti képviselő, az Alkotmányügyi Bizottság tagja. Balog Zoltán a gazdaság erősödésében látja a nemzet felemelkedésének lehetőségét. Ha a MOL jobban bevásárolta volna magát a szlovák olajipari vállalatba, lehet, meg sem születik a nyelvtörvény. A határok megnyitásával, sajnos, nem oldódott meg a külhoni magyarok helyzete. Ebben a kérdésben felértékelődik az apró munka jelentősége. Toró T. Tibor szerint a 20. század a magyarok számára tulajdonképpen nem sok jót hozott, és nem is ért véget, csak most, miután a Parlament elfogadta az összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló, Trianon sebeinek gyógyítására való törvényt, s ezzel egy új korszakot nyitott. Kerényi János elmondta, 1998 óta képviselő, de ekkora öröm még sohasem érte a Parlamentben, mint most, az említett törvények elfogadása után. Pálffy István a Felvidéken található és egykor a családja tulajdonában lévő várkastélyról beszélt, amelyről az ottani idegenvezető elmondta, mikor épült, kik lakták és hogyan került a Magyarországról odatelepült Pálffyak birtokába. A történelemhamisításnak kellene elejét venni, véli Pálffy, és még több magyar történelemkönyv angol, német, francia fordításával Európa népeit is megismertetni Magyarország történelmével. A megyés püspök a sebek gyógyulásáról beszélt, és kiemelte, legyünk büszkék értékeinkre, s kerüljük a szélsőségeket, amilyen az önsajnálat, a gőg és a nagyképűség.
Fábri Géza nemzeti összetartozás napja Ivánovics Tünde Kautzky Armand Trianon Magyar Anna Toró T. Tibor Balog Zoltán Kerényi János Gál Laura Kiss-Rigó László Pálffy István

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo