Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Dobra veri az önkormányzat a belvárosi üzleteket?

Dobra veri az önkormányzat a belvárosi üzleteket?

2010. február 2., kedd
Dobra veri az önkormányzat a belvárosi üzleteket?
„Aranytojást tojó tyúktól szabadulna a szegedi városvezetés” – véli Kohári Nándor fideszes képviselő. Egy tavaly novemberi tulajdonosi bizottsági döntés ugyanis lehetővé teszi a Tisza folyó és a Tisza Lajos körút között határolt területen az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek eladását, melyek bérleti díja sokat hoz a város konyhájára. Abban a kérdésben, hogy a Tisza Lajos körúton belüli üzlethelyiségeket nem adja el az önkormányzat, folyamatos politikai konszenzus volt hosszú éveken keresztül – mondta el portálunknak Kohári Nándor fideszes önkormányzati képviselő. A város tulajdonában lévő bérlakásokat sem adták el ezen a területen, ám ezt a tilalmat néhány éve oldották fel. Ez volt az első lépcső Kohári szerint, most következik az üzletek eladása, vagyis a városi vagyon eltüntetése. „Kétféle bérlemény van” – így Soós Ferenc, az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó (IKV) Zrt. kezelési igazgatója. Vannak üres bérlemények, ezeket lehet pályáztatni bérbeadásra, vagy akár tulajdonba is adni. „Itt nem egy tilalom feloldásáról van szó, hanem arról, hogy a tulajdonos el akarja-e adni a helyiségét, vagy nem” – válaszolta kérdésünkre, mely a bizottság határozatának megváltoztatására vonatkozott. Mint elmondta, eddig is érkeztek kérelmek, és az IKV által elvégzett számítások után kerültek az illetékes bizottságokhoz, és eddig olyan döntések születtek, hogy nem kívánják eladni az üzlethelyiségeket, hiszen ez „alapvetően ez egy bértermelő ágazat” – magyarázta Soós.

Bonyolult értékbecslés – elherdált vagyon?

Az adott üzlethelyiség árát, illetve azt, hogy érdemes-e eladni, egy bonyolultnak tűnő, több dologra kiterjedő számítássorozat útján határozzák meg. Első lépésként az IKV készít egy értékbecslést, majd megvizsgálják, hogy 17 év alatt jelen értéken számolva mennyi bérleti díj folyna be a városnak. Kiszámítják tovább azt is, hogy 17 esztendő alatt többet hozna-e a bérleti díjnál, ha a vételárat állampapírba fektetné a város. „Azért 17 évvel számolnak, mert ha egy cég vásárol egy ingatlant, akkor ennyi idő alatt tudja leírni költségként” – magyarázza Kohári Nándor. A fideszes képviselő szerint semmiképpen nem lehet jó üzlet a városnak eladni a belváros értékes üzlethelyiségeit, hiszen azok bérleti díjából az említett 17 év után is rendszeres bevétele lenne a Szegednek. „Ellentmond a hosszú távú közgazdasági logikának, hogy el akarják adni az aranytojást tojó tyúkot” – tette hozzá. A fideszes politikus úgy véli, ez a lépés az értékes önkormányzati vagyon elherdálása.

Mennyit hoznak a konyhára?

Az IKV tavalyi I-III. negyedéves beszámolója szerint a társaság kezelésében 1508 darab iroda, üzlet, műhely, raktár és garázs volt. „Ezek bérleti díjából több mint 1 milliárd forint bevétel realizálódott a harmadik negyedév végéig” – hívta fel a figyelmet Kohári. A zrt. 2008-as beszámolójából pedig kiderül, hogy több mint másfél milliárd forint folyt be a város kasszájába ezen helyiségek bérbeadásából két évvel ezelőtt, bár fontos megjegyezni, hogy például a műhelyek és garázsok bérleti díját is ide sorolják. Soós Ferenc elmondta, hogy ennek a számadatnak 75 százaléka biztosan az üzletek bérleti díjából tevődik össze, „hiszen ezek a legmagasabb fokozatú bérlemények”. A kezelési igazgatótól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kiskörúton belül található a legtöbb városi tulajdonú üzlet. A bérleti díjak azonban eléggé változóak, hiszen a helyiségek pontos helye, állapota, mérete is meghatározza ezt. „A kiskörúton belül is van olyan pincehelyiség, ahol 1800 forintos négyzetméterárat fizetnek a bérlők, míg a Tisza Lajos körúton kívül is találunk olyat, melynek bérleti díja 3800 forint” – mondott példát a különbségekre. A bérleti díj két dologból tevődik össze, nem pusztán az alapterületet veszik alapul, az üzlettér és a kiszolgálóhelyiségek, mint például raktár bérleti díja különböző. Soós Ferenc elmondta, hogy ha például a bérleti szerződésben 3800 forint a fő tevékenységhez szükséges részre vonatkozó díj, a kiszolgáló helyiségekért ennek az összegnek a felét fizeti a bérlő. Emiatt sem mindegy, hogy az adott üzleten belül milyenek az arányok. Átlagos bérleti díjat ezért sem lehet könnyen meghatározni.

Vitás esetek az önkormányzati bérlemények körül

Mint portálunk is beszámolt róla, az önkormányzati tulajdonú belvárosi bérlemények körül eddig sem volt minden rendben, sőt a Debreceni Városi Ügyészség zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A feljelentést Szopkó Anna, a Pagoda étterem tulajdonosa tette Óvári Judit, az IKV Zrt. jogi képviselője ellen, mert véleménye szerint az ügyvéd az úgynevezett rendes felmondással akarta rábírni arra, hogy fogadja el a bérleti díjának drasztikus felemelését. Streittmann Lászlót pedig a Platánból „rakták ki” 2007-ben. Az IKV még 2004-ben mondta fel bérleti szerződését, Streittmann szerint azért, mert a büféje fölött lakó meg akarta vásárolni a helyiséget, mely egykor a férfi családjáé volt.
Óvári Judit IKV Zrt. Kohári Nándor önkormányzati tulajdon IKV-s ingatlanok Streittmann László önkormányzati bérlemények Szopkó Anna szegedi önkormányzat

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo