Közélet

Kumin Ferenc: fontos hatáskörré vált a politikai vétó

Kumin Ferenc: fontos hatáskörré vált a politikai vétó

2009. december 9., szerda
Kumin Ferenc: fontos hatáskörré vált a politikai vétó

Sólyom László köztársasági elnöki tevékenysége alatt fontos hatáskörré vált a politikai vétó lehetősége - jelentette ki Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője kedden Szegeden.

"A politikai vétó hatásköre igazi tartalommal telt meg a mostani gyakorlatban" - mondta a KEH Stratégiai Elemző Főosztályát vezető szakember a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium rendezvényén. Az Európai Unió köztársaságai közül tizenötben van politikai vétójoga a köztársasági elnöknek, mellyel máshol is élnek az államfők. Ahol rendelkezik ilyen jogosítvánnyal az elnök hét országban változatlan többséggel fogadhatja el újból a törvényt a parlament, hat államban viszont már abszolút többség szükséges ehhez - közölte a politológus.

Göncz Árpád

első ciklusában nem élt a politikai vétó lehetőségével, és második elnöki periódusa alatt is csupán kétszer, Mádl Ferenc hat alkalommal küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek,

Sólyom László

viszont eddig hússzor - ismertette

Kumin Ferenc

. (Legutóbb a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra Sólyom László.) Az államfő akkor élt a politikai vétó lehetőségével, ha a jogszabály színvonalát nem tartotta megfelelőnek vagy szakmai kifogása volt a törvénnyel kapcsolatban. A döntés előkészítésére az elnöknek rendkívül kevés ideje - sürgős kihirdetés esetén öt, egyéb esetben tizenöt napja - van. Komoly szakmai stáb dolgozik a döntés előkészítésén, a KEH munkatársai szakértőkkel konzultálnak és jelentős kutatómunkát is végeznek - mondta a főosztályvezető. Bár a politikai vétó semmire nem kötelezi az országgyűlést a parlament az esetek többségében figyelembe vette az államfő kifogásait, bár volt olyan eset is, amikor a törvényt a korábbival azonos szöveggel fogadták el a képviselők - közölte a politológus. A köztársasági elnök jelölési gyakorlatával kapcsolatban Kumin Ferenc kifejtette, hat pozícióra - az országgyűlési biztosok mellett a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész személyére - tehet kizárólagosan javaslatot az államfő. A korábbi elnökök gyakran nem vállalták annak kockázatát, hogy az országgyűlés leszavazza jelöltjüket. Alapvető érdek azonban, hogy az intézmények élén a pártoktól független személy álljon, ennek alkotmányos garanciája, hogy a jelölteket a köztársasági elnök választhatja ki kizárólag alkalmassági és szakmai szempontok alapján - fogalmazott Kumin Ferenc.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.