Balázs Péter szerint soha nem volt olyan jó a viszony Szerbia és Magyarország között, mint most, s ez arra ösztönöz, hogy a megkezdett munkát folytatni kell.
Az adminisztratív korlátok lebontása után a fizikai akadályok következnek; fontos kérdés, hogy hány darab és milyen áteresztő képességű határátkelőhely üzemel Magyarország és Szerbia között - jelentette ki
Balázs Péter
szombaton a röszkei határátkelőhelyen. Közös szándék a határátlépési kapacitás növelése, az, hogy minél több helyen lehessen átkelni a magyar-szerb határon - mondta a magyar külügyminiszter a szerb állampolgárok vízummentességének bevezetése alkalmából kollégájával,
Vuk Jeremiccsel
folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. A határátkelőhelyek ügyében létrejött szerb-magyar vegyes bizottság sürgősen összeül, és megvizsgál minden praktikus megoldást - közölte Balázs Péter. Kérdésre válaszolva a külügyminiszter kifejtette, a magyar és az osztrák határon korábban volt rá példa, hogy az útlevélvizsgálatot a határátkelőhely egyik oldalán végezték el a két ország hatóságai. A magyar fél segítséget tudna nyújtani abban, hogy a saját oldalán befogadja a szerb útlevélvizsgálókat. Átmeneti megoldás - melyet a magyar-román határon már alkalmaztak - a konténeres átkelőhely kialakítása, ennek előnye, hogy Szerbia majdani schengeni csatlakozását követően a szerkezet újrahasznosítható - tudatta a magyar külügyminiszter. Balázs Péter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország nem csak támogatója, hanem aktív szószólója lesz Szerbia európai integrációjának. Vuk Jeremics közölte, szerb részről megvan a politikai szándék a régi röszkei határátkelőhely újranyitására, ennek csupán pénzügyi akadályai vannak. A két ország együtt keresi a megoldást, hogy ezt a legolcsóbban lehessen megtenni. A külügyminiszter szombaton Szegeden az Esély a Stabilitásra Közalapítvány megalapításának 10. évfordulója alkalmából rendezett konferenciára is ellátogatott, ahol elmondta: Szerbiával nemcsak azért jó a kapcsolat, mert őszinte és gyakori párbeszéd folyik a két ország között, hanem azért is, mert néhány területen példa értékű módon halad a munka. Mint kifejtette, ezek egyike volt a vízumkérdés, a másik a határátkelők számának növelése. A vízum eltörlésével felgyorsul az ügyintézés és több szerb állampolgár jön majd Magyarországra, ezért sürgősen intézkedni kell. "Azt szeretném, ha egy hónapon belül összeülne az a vegyes bizottság, mely a határátkelőkkel foglalkozik majd" - mondta Balázs Péter. Eredmény, hogy a napokban elindult a közvetlen Belgrád-Budapest repülőjárat, és elkezdődött egy folyamat a közös múlt feltárására is - tette hozzá. A külügyminiszter a tíz évvel ezelőtt elindult Szegedi Folyamat - mely a szerb-magyar határon átnyúló együttműködést, a térségi stabilitást célozta meg - fontossága mellett kiemelte a Duna-Körös-Maros-Tisza együttműködést is, amit példaértékűnek nevezett. Hozzátette: ennek mintájára hamarosan leülnek egy magyar-szerb-horvát együttműködés létrehozására. Ugyanis mindhárom ország felelősséget érez a Balkán népeiért és a legfontosabb feladat Bosznia lesz, ahol nagy létszámú szerb lakosság él, és jelentős a horvát közösség is. Mindkét országnak van befolyása az ott élőkre, Magyarországnak viszont számos kapcsolata van Boszniában, illetve Európában, és a NATO-ban is, ezért a közvetítés területén lehet hasznos a munkája.
Vuk Zukic
, a Szerb Köztársaság külügyminiszter-helyettese beszédében kiemelte: a vízummentesség nemcsak az utazást könnyíti meg, de bizonyíték arra is, hogy a Nyugat-Balkán országait szívesen látják az Unióban. A Szerb Köztársaság külpolitikájának célja a gyors integráció az Európai Unióba, illetve a regionális együttműködés erősítése. A teljes tagság elérése során, Szerbiára még sok kihívás vár, de mindent megtesz azért, és továbbra is nyitott a határon túli együttműködésre - tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.