Módosítás előtt a felsőoktatási törvény – a professzorok tiltakoznak

Minden tájékoztatás, előzetes egyeztetés nélkül terjesztette az oktatási miniszter a parlament elé a felsőoktatási törvény újabb módosítását, mely rendkívül súlyos veszélyeket és kockázatokat hordoz magában – hívta fel a figyelmet

Dux László.

A tervezet szerint bevezetnék a vállalkozó közintézet fogalmát, amely lehetővé teszi részben vagy egészben az állami egyetemek valamiféle gazdasági társasággá történő átalakítását. E szándék a közalkalmazotti státusz megszüntetésére irányul, másrészt pedig az eddig is szűkös költségvetési források további szűkítését célozza – magyarázta a professzor. A tervezet olyan feltételeket támaszt egyetemi részlegek gazdálkodó egységgé kiszervezésével szemben, ami például a 2008-as márciusi népszavazás döntését is durván felülírja, miután kötelezővé teszi, hogy a gazdálkodó vagy vállalkozó egyetemnek a hallgatói több mint ötven százalékban tandíjfizetők legyenek – mondta Dux László. További aggályokat jelent, hogy kötelezően ötfős vezető testületet ír még a jelenlegi vezetőségi struktúrákon felül is elő ezen egyetemi részlegek számára, amely esetében komolyan felvetődik a gyanú, hogy inkább más cégektől, más szférából menekülni kényszerülő káderek menekülési útvonalát szolgáló státuszokról lehet szó – véli Dux László. Ez a testület olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyek súlyosan károsíthatják az egyetemek saját értékrendjét és döntéshozási mechanizmusát. Ha ez a gazdálkodó egyetemi részleg csődbe jutna, vagy nem tudja teljesíteni a vele szemben támasztott elvárásokat, akkor a közintézmény köteles jótállni annak a veszteségeiért és tartozásaiért. A törvényt 2010. január elsejével kívánja életbe léptetni a kormány.

Veszélyben az egyetemi klinikák

Különösen súlyosan érinti ez a változtatás Szegeden az egyetemi klinikákat és a betegellátó rendszert, melynek részleteiről

Wittmann Tibor

beszélt. Nincs semmiféle különleges procedúra, a szenátusnak kell döntést hoznia – akár a karok és az érintett orvosok megkérdezése nélkül is –, és egyszerűen átalakul egy ötfős közgazdász-csoport vezetésével vállalkozói közintézetté a klinikai központ – magyarázta Wittmann. A vezető testület, amelyet a szenátus hivatott létrehozni, nem felel senkinek, a szenátusnak is csak egyetértési joga van. A „vállalkozó közintézetnek” nevezett vállalkozások pedig tovább vállalkozhatnak az állami vagyonnal, új részvénytársaságokat alapíthatnak, más vállalkozásokba léphetnek be, hiteleket vehetnek fel: más szóval el fog tűnni az állami vagyon az induló fővállalkozáshoz csatlakozó második, harmadik, negyedik vállalkozásban – fogalmazott a professzor.

Mi lesz a városi kórházzal?

Mindez betegellátási veszélyt is jelent: „Ezek a vállalatok profittal fognak működni, tovább fog szűkülni az egészségügyi kassza, el fogunk oda jutni, hogy a betegek ellátatlanul maradnak: a közintézmény nem ad pénzt, ő fogja megmondani, ki gyógyulhat meg, és ki nem, ameddig a pénz tart, addig gyógyítják majd a beteget, vagy rá fogják kényszeríteni a beteget megint, hogy fizessen hozzájárulást” – véli Wittmann. Minőségromlás is prognosztizálható: „Látunk olyan az egészségügyben meginduló vállalkozást, amely tömegével bocsát el orvosokat és nővéreket. Ma az egyetemeken olyan minimális már az ellátó létszám az orvoskaron és klinikákon, amelyekből tovább engedni nem lehet. És mi lesz a városi kórházzal? Mi lesz akkor, ha a beintegrált városi kórház ebben a vállalkozásban el fog tűnni?” – tette fel a kérdést a professzor.

Rossz válasz a valós problémára

A törvénytervezet egy valóságos problémát vet föl, de a lehető legrosszabb választ adja – ezt már

Pál József

mondta. Nem derül ki, hogy melyek azok a nemzetközi szabályoknak megfelelő kritériumok, amelyek teljesítése alapján egy egyetem „kutató egyetem” lehet, tehát privilegizált helyre kerülhet. Most történt meg a doktori iskolák akkreditációja, a társadalomtudományok területén különösen rendkívül jelentős csökkenés figyelhető meg: három év átlagára visszamenően 10-15 százalékkal csökkent a doktori iskolákba felvehetők száma – idézte fel a professzor. A mostani tervezetben viszont nem esik szó a doktori képzésről, ennek fényében is a „kutató egyetem” említése mézesmadzagnak tűnik – mondta Pál József. Egyébiránt pedig a kérdésekben a miniszter a Magyar Felsőoktatási Bizottság véleményétől eltérhet. Ez az anyag további káoszt eredményez, nem jelöli ki a fejlődés útját, nem határozza meg azokat a minőségi paramétereket, amelyeknek a magyar felsőoktatás szétválasztási tendenciájában szerepet kell játszaniuk – összegzett a professzor.