Csaknem 2 és fél hónappal azt követően, hogy a vajdasági Magyar Szó napilap szerkesztősége véleményezte és a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete elfogadta a főszerkesztői pályázat eredményét, a Magyar Nemzeti Tanács pénteki ülésén hivatalosan is kinevezte Pressburger Csabát a napilap főszerkesztőjének. A döntés augusztus 10-én lépett hatályba. Az új főszerkesztő programjában 3 célkitűzést emelt ki: a szerkesztőségen belüli kommunikáció javítását, a lap példányszámának növelését, valamint a Magyar Szó egykori hírnevének és tekintélyének visszaállítását.- A szerkesztőség augusztus elsején figyelmeztető sztrájkot hirdetett a bérek 15 százalékos csökkentése és kifizetésének másfél hónapos késése okán. Az újságírók bejelentették, hogy 17-én teljes munkabeszüntetés lesz, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni a vállalatvezetéssel és az alapítóval. Mit tud tenni a főszerkesztő a szerkesztőség anyagi helyzetének javítása érdekében? - Az anyagi kérdések rendezése elsősorban az igazgató és az alapító dolga, de nem gondolom, hogy a főszerkesztő semmit se tud lépni e tekintetben. Úgy hiszem, hogy maga a szerkesztőség is hajlandó tenni anyagi boldogulásáért, ha ehhez kellő támogatást kap. Bízom abban, hogy sikerül kompromisszumos megoldásra jutni a vállalatvezetés és a szerkesztőség között a követelések tekintetében. Én mindenesetre vállalom a közvetítői szerepet. De emellett vannak olyan tennivalók is, amelyek sokkal inkább a főszerkesztő feladatkörébe tartoznak, mint az anyagi kérdések rendezése, és amelyek közvetetten szintén hozzájárulnak a dolgozók helyzetének konszolidálásához. A programomban azt írtam, és ehhez tartom is magam, hogy a tartalmi elemek kezelésére, vagyis a témafeldolgozás milyenségének kérdéskörére, valamint a szövegek minőségének javítására kell helyezni a hangsúlyt az első fél évben. Ezzel párhuzamosan fog történni a szerkesztőségi kapacitások felmérése és az operatív munka racionalizálása. Nincsenek illúzióim: nyilván nagyon sokszor megakad majd ez a folyamat, mert lokális tüzek eloltására kell koncentrálni az erőinket, de nem szakadhat félbe. A következő fél évben párhuzamosan kellene munkálkodni a webes felület továbbfejlesztésén, az újságoldalak dinamikus tördelési és szerkesztési stratégiáján. Ugyancsak ekkor válna aktuálissá egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása a regionális mellékletekre vonatkozóan. - A különböző politikai struktúrák mindenkor és mindenhol igyekeznek érvényesíteni a maguk befolyását a médiumokban. Kinek a "szája íze szerint" fog írni a Magyar Szó? - Az alapító Magyar Nemzeti Tanácshoz (a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzata – a szerk. megj.) benyújtott programomban egyetlen feltételt szabtam: ez pedig az, hogy a lapot a szerkesztőbizottság szerkeszti, és mindenféle külső, a szerkesztéspolitikát érintő befolyásolás elfogadhatatlan. Én ehhez fogom tartani magam. Aki pedig követte az elmúlt öt évben belpolitikai újságírói ténykedésemet, az szerintem ezt el is fogja hinni nekem. A Magyar Szót tehát a saját "szájunk íze szerint" fogjuk alakítani, a szakmaiság és az objektivitás kritériumait messzemenőkig tiszteletben tartva. - Egyes internetes fórumok megírták, hogy az új főszerkesztő nem eléggé nemzeti, sőt túlzottan liberális elveket vall. Milyen szerkesztéspolitikát fog érvényesíteni? - Azoknak, akiknek kétségeik vannak a szerkesztéspolitika helyénvalóságát illetően, azt javaslom, hogy olvassák el a főszerkesztői programomat, amely hónapok óta letölthető a honlapomról (www.pressburger.org). Ezúttal csak egyetlen példát említenék, amely megvilágíthatja a szerkesztéspolitika fő csapásvonalát. A vajdasági magyar közösség számára fontos események sokszor elsikkadnak, nem jelenik meg róluk hír a szerb nyelvű sajtóban. Vagy ha meg is jelenik, sokszor nélkülözi az objektivitást, és torz képet fest ezekről az eseményekről. Gondoljunk csak a nemzetek közötti incidensek kérdésére, amelyekről a szerb nyelvű sajtó vagy hallgat, vagy elhallgatja a lényeget, azt, hogy nemzetisége miatt vertek meg valakit. Mármost, ha a Magyar Szó szerb nyelvre fordítaná, hazai hírügynökségeknek is megküldené, illetve a honlapon könnyen elérhetővé tenné azokat a híreit, cikkeit, amelyek exkluzívaknak számítanak, biztos vagyok benne, hogy a másnapi újságokban több hivatkozás volna a Magyar Szóra, mint jelen pillanatban van, és a vajdasági magyar közösségről is objektívebb kép alakulna ki az országban. - Megoldást jelenthet-e a lap privatizációja? Van-e ilyen terv? - A médiaszabályozási rendszer rendkívül kaotikus Szerbiában. Míg az egyik törvény minden médium privatizálását látja elő, addig a másik lehetővé teszi, hogy kisebbségi nyelvű – vagy elektronikus médiumok esetében kisebbségi nyelven is sugárzó – médiumok kvázi állami kézben maradjanak. Jelen pillanatban a Magyar Szó formálisan üzleti vállalkozás, kft., viszont állami támogatásban, havi dotációban is részesül. Az alapítója a már említett MNT (Magyar Nemzeti Tanács), viszont a pénzelője továbbra is a vajdasági adminisztráció. A lap teljes privatizációja és a dotációtól való függetleníthetősége ebben a pillanatban nincs napirenden.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.