Pusztulnak a kagylók a Holt-Marosban. A víz felszínén, fehér, nyálkás tetemek jelentek meg. Hétfőre teljesen elszaporodtak a döglött kagylók a vízen. A Szegedi Vízmű Zrt. munkatársai csónakból tisztították a vizet. A halak jól laktak az elhullott élőlényekből, ezért nincs kapás. Több száz kagylótetem úszik az újszegedi Holt-Maros Fő fasor és Bérkert utcai szakaszán. A csatorna legszebb szakaszának látványát a partra kisodort és a víz felszínen felfújódott döglött kagylók teteme rontja. A Szegedi Vízmű Zrt. munkatársai csónakból halásszák le az elhalt, házukból kivedlett élőlényeket. Maróti Tibor, a Szegedi Vízmű Zrt. víz- és csatornahálózati üzemvezetője elmondta, rendszeresen ellenőrzik a tavakat, így a Holt-Marost is. A hétvégén észlelték, hogy néhány kagyló felúszott a víz felszínére. „Azonnal vízmintát vettünk, bár az ellenőrzés folyamatos. A víz több komponensét vizsgáltuk: a PH-értéket, az ammónia-, a foszfát- és az oldottoxigén-tartalmat. Az értékek többsége első osztályú, az oldott oxigénben van némi hiány” – mondta az üzemvezető. Hozzátette: mivel a Holt-Maros nem mély, ebben a nagy melegben gyorsan felmelegszik a víz, ami oxigéncsökkenést idézhet elő. Az üzemvezetőtől megtudtuk: fertőzést nem mutattak ki. Más élőlények pusztulásáról nem tudnak. „A Holt-Maros friss víz utánpótlása a Marosból történik. Mivel a többi szakaszon nincs kagylópusztulás, ezért a mai napon arról döntöttünk, hogy levegőztető berendezést helyezünk el a Fő fasori szakaszon” – magyarázta a teendőket Maróti Tibor. Az arra sétálók annyit fognak látni, hogy a víz egy méter átmérőjű csövön negyven-ötven centiméter magasan csobog. Horgász viszont alig ül napok óta a Holt-Maros ezen szakaszának partján. Mindez nem lepte meg Schreiter Tibort, a Herman Ottó Horgász Egyesület titkárát. Azt mondta, a halak belaktak a kagylókból, ezért nincs az a csali, amiért kapkodnának. „Horgászni nem nagyon érdemes, mert nincs kapás. Ezt tapasztaltuk tavaly az algyői csatornán és az atkai holtágon is, ahol tavaly szintén végig söpört a kagylóhullás” – mesélte Schreiter Tibor. Azt beszélik a horgászok, hogy másfajta, fertőzött kagylók a vízforgatással kerültek a holtágakba. Ezt megerősíteni nem tudta Schreiter Tibor, de annyit látott, a Tiszán ugyanúgy, mint tavaly, az idén is döglenek a kagylók. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója, Kardos Sándor kijelentette, környezeti katasztrófáról szó sincs. Két éve vizsgálták már a Holt-Marosba betelepült és elhalt amúri kagylókat. Azt nem tudja, hogyan kerültek a csatornába, de abban bizonyos, hogy az oxigénhiány miatt keletkezhetett a nagymértékű pusztulás. Az igazgató a hírről elsőként a SZEGEDma.hu szerkesztőségétől értesült. „Biztosan jelenteni fogja a Szegedi Vízmű Zrt., hogy mi történt. Mivel nem őshonos magyar fajról van szó, a nyári melegeket ez a kagylófajta nem bírja és a fertőzések ellen sem ellenálló. Az Amúr vidékéről, Szibériából idekerült kagylók más hőmérséklethez szoktak. Ezt a meleget nem igen tudják elviselni. Külön zoológus tanulmányt megérne, hogy milyen fajokkal találkozunk vizsgálataink során, amelynek eddig köze nem volt a magyar faunához” – mondta Kardos Sándor. Hozzátette: ismét elemezni fogják a kialakult helyzetet. De félni nem kell, hiszen az amúri kagylók bomlás közben nem termelnek olyan toxinokat, mint az elpusztult kétnapos osztrigák, amelyek veszélyesek lehetnek az emberre. „Ha toxikusak lennének kagylók, akkor azt a halak is megéreznék” – jelentette ki.
