Kudarcra ítélt kísérlet - Sonja Licht a brüsszeli meghallgatásról

Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) és Tőkés László (EFA/Zöldek) európai parlamenti képviselők szervezésében közmeghallgatást tartottak az Európai Parlamentben (EP) április 1-jén, amelyen részt vett Sonja Licht, a belgrádi Politikai Kiválóságok Alapítványának elnöke, Szerbia egyik legbefolyásosabb politikusa is. Az eseményről az újvidéki Dnevnik c. szerb nyelvű napilapnak nyilatkozott.

„A vita kizárólag a környező magyar kisebbség helyzetéről folyt, különös hangsúlyt fektetve Vajdaságra" - magyarázta

Sonja Licht

. „

Becsey

és

Tőkés

ezt az ülést azzal a szándékkal hívták össze, hogy beszámoljanak arról, milyen munkát végeztek el négy évvel azután, hogy az EP Dorris Pack által vezetett küldöttsége ellátogatott Szerbiába és a Vajdaságba. A bizottság feladata volt kivizsgálni a 2003-2004. évi etnikai incidenseket és azok hátterét. Noha a témát sokkal szélesebben határozták meg, a meghallgatás célja valójában az volt, hogy ez alatt a négy év alatt mit értek el, és mit nem a vajdasági magyar nemzetiség vonatkozásában. A meghívóban meghirdetettekhez tartva magam, csak a Vajdaságról beszéltem, elmagyaráztam, a tartomány miért egyike az utolsó multietnikus enklávéknak Európában. A kommunista időszaktól mostanáig rámutattam a különböző szakaszokra, nem vitatva azt, ami valóban volt, és ami valóban elítélendő. Kiemeltem, a múlt század 90-es éveiben sok igazságtalanságot követtek el a kisebbségek ellen, különösen a horvát kisebbség ellen, de aláhúztam, volt sok olyan magyar is, aki elhagyta a Vajdaságot, mert nem akart a háborúba menni. Ugyanakkor hozzátettem, egyesek gazdasági okokból hagyták el az országot, mások pedig azért, mert nyomást gyakoroltak rájuk. Hangsúlyoztam, hogy a dolgok 2000. október 5-e után változni kezdtek. Tény azonban, 2003-2004-ben komoly incidensekre került sor, mint ahogy az is, az állam nincs felkészülve azok kezelésére, megakadályozására, noha mindent megtesz a kivizsgálásuk és az eljárások megindítása érdekében." Sonja Licht kiemelte, hogy a belügyminisztérium adatai alapján az utóbbi négy évben jegyzett esetek több mint 50 százalékát felderítették, és átadták az ügyészségnek meg a bíróságnak. „Nem vitatom, még mindig vannak problémák, léteznek falfirkák a kisebbségek ellen" - folytatta az elnökasszony. „Magam is láttam olyanokat, amelyek a magyarok Vajdaságból való távozását követelik, de olyant is, hogy „Minden szerbet a hideg Dunába". Véleményem szerint a multietnikus Vajdaság megőrzésének egyetlen módja az interkulturális viszony elmélyítése, a mielőbb EU-taggá váló Szerbia nagyfokú autonómiával rendelkező belső területének a megőrzése, mert e nélkül a tartomány sem tudja azon lehetőségeit megvalósítani, amelyekkel rendelkezik" - hangsúlyozta Sonja Licht. Nyomatékosította, hogy nemcsak az EP-képviselők, hanem a vajdasági nem kormányzati szervezetek képviselői, Bozóki Antal és Süge Zsolt is teljesen más véleményen voltak, és hangsúlyozták a vajdasági magyar nemzeti kisebbség veszélyeztetettségét, teljesen figyelmen kívül hagyták azt, amit Petar Teofilovity tartományi ombudsman felszólalásában ismertetett. „Szerintük a vajdasági helyzet az előző négy évben egyáltalán nem javult, stagnál, illetve rosszabbodik. Nehezményezték azt is, hogy nincs kellőképpen dokumentálva, felkutatva az, amit ők a II. világháború utáni vajdasági genocídiumnak neveztek. Követelték a szerb államtól, hogy lépjen ez ügyben, továbbá síkra szálltak azért, hogy a magyar kisebbség arányosan képviseltesse magát az állami szervekben. Nem hiszem, hogy a vita szervezői a Vajdaság internacionalizálását kívánták volna, inkább a vajdasági magyar kisebbség helyzetének „nemzetköziesítését", de ez szemmel láthatóan nem sikerült nekik. Ha valóban a Vajdaság érdekelte volna őket, akkor azzal foglalkoznak. Nem láttam ugyanis, hogy bármilyen érdeklődést is mutattak volna a tartomány autonómiájáról, statútumáról, illetékességéről szóló törvény iránt. Ez számukra nem volt lényeges. Ha mégis a vajdasági magyar kisebbség kérdését akarták nemzetközi fórumok elé vinni, a kísérlet gyengén sikerült. A legjobb bizonyíték erre az, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság számos magas rangú, meghívott tisztségviselője nem jelent meg a meghallgatáson. Sőt, a vitában a vajdasági magyarok egyetlen képviselője sem vett részt, vagyis nem volt ott

Pásztor, Ágoston

vagy

Pál

, akik a legjobban tudják, mi is történik a Vajdaságban, a magyaroknak milyen problémáik vannak. Nem jelent meg továbbá

Korhecz Tamás

sem, akit ugyancsak meghívtak. Mindez feljogosít, hogy arra következtessek, mégiscsak a magyar kisebbség problémái internacionalizálásának egyéni kísérletéről van szó, nem pedig azoknak az álláspontjáról, akik ezt a kisebbséget a Vajdaságban hivatalosan képviselik" - szögezte le Sonja Licht.