Élménypedagógiával a gyermekotthonok lakóiért

Új módszer, pozitív visszajelzések, hihetetlen hatékonyság az állami gondoskodásban felnövő gyerekek nevelésében és a velük foglalkozó pedagógusok képzésében. A tizenkét éve létező ÁGOTA Alapítvány mára az ország minden megyéjében, hetvennyolc gyermekotthonban igyekszik megvalósítani a szülők nélkül felnövő gyermekekre szabott fejlesztő, életre nevelő pedagógiai programot. A módszerről és a friss akkreditációról beszélgettünk Kothencz Jánossal, az civil szervezet kuratóriumi elnökével (képünkön).

- Amikor megérkeztünk, éppen a zongora mellett találtunk.

- Igen, ha van egy kis időm, a zenével szeretek foglalkozni. Ez régi kedves időtöltésem és nagy örömöm, hogy az ÁGOTA önkénteseiből 2005-ben alakult Ösztön zenekar egyre sikeresebb. Büszke vagyok rá, hogy már harmadik albumunk jelenik meg szerzői kiadásban. Zenénket kultúr-rapként határozzuk meg, amellyel értéküzeneteket fogalmazunk meg a közönség felé. Sok fesztiválra készülünk idén, klipjeink megtalálhatók a www.youtube.com oldalán is.

- Nyáron, amikor beszámoltunk a SZEGEDma.hu oldalain az országos ÁGOTA táborról, szóba került, hogy az állami gondoskodásban élő gyerekek neveléséhez egy új pedagógiai programot készítettetek. Úgy hallottuk, ezzel kapcsolatban most ismét nagy lépést tett előre az Alapítvány.

- Valóban, a képzést nemrégiben sikerült akkreditáltatnunk szociális területen. Ez azt jelenti, hogy a segítői munkában dolgozók már kreditpontos továbbképzésként vehetnek részt rajta. Másik jó hírünk, hogy néhány hónapon belül ugyanezt a pedagógiai szakokra is akkreditálják, vagyis bekapcsolódhatunk a tanárképzésbe is ezzel a fontos területtel. Nagy örömünkre már érdeklődtek a képzésünk után az ELTE, a Károli Gáspár Főiskola és a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola részéről is.

- Korábban úgy nyilatkoztál, hogy ezt a pedagógiai programot azért is tartod fontosnak, mert nincs előzménye a különböző szakterületeken.

- Így van. A gyermek- és ifjúságvédelemben eddig nem volt az állami gondoskodásban felnövő gyerekek specifikumait leíró, ezt a speciális társadalmi szeletet megragadó szakmai pedagógia, pszichológia vagy szociológia. Biztos vagyok benne, hogy ez is oka annak, hogy Magyarországon nincs presztízse a családból kiemelt gyermekekkel való foglalkozásnak. Reméljük, azzal, hogy e módszer által több ismerethez jutnak a leendő pedagógusok és szociális segítők, szívesebben csatlakoznak a munkánkhoz!

- Milyen előzményei voltak ennek az új képzési rendszernek?

- Az ÁGOTA Alapítvány (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Országos Közhasznú Alapítvány) már a kezdetektől ún. élménypedagógiai programot dolgozott ki és működtetett. Ennek lényege, hogy az otthonokban élő, s így viszonylag kevés külső ingerhez jutó gyerekeket sport- és szabadidős tevékenységekkel (kirándulásokkal, táborral stb.) gazdagítsuk. Ebből fejlődött ki - immár tizenkét évnyi tapasztalat alapján - az igény erre az új szemléletű pedagógiára. A közvetlen előzménye egy két éven át tartó szakmai állapotracionalizáló kutatás volt, melyet országos szinten bonyolítottunk le. Azt mértük fel, milyen szempontok szerint kell és lehet a családból kiemelt gyerekeket fejleszteni. A kutatás eredményeiből a pedagógiai programhoz hét olyan támpillért fogalmaztunk meg, amelyek a gyerekek érzelmi és életállapotából adódó sajátosságait mutatják. Ezek a következők: bizalom/bizalmatlanság, traumák megélése, interperszonális kapcsolatok és referenciaszemélyek szerepe, önrendelkezés és konfliktuskezelés kérdése, kiszolgáltatottság-érzet kezelése és a társadalomban való beilleszkedés elősegítése, normák és értékek rendszere, illetve a teljesítményhez való viszony.

- Hogyan valósul meg ez a fejlesztő pedagógia a gyakorlatban?

- Az országban már több gyermekotthonban tesztelték, most éppen a Csongrád megyében zajlanak a felmérések. A féléves kísérleti programot egyébként a német püspöki kar Renovabis segélyszervezete támogatásával tudjuk megvalósítani. A képzési program első lépéseként egy előzetes tesztet íratunk a gyerekekkel különböző szempontok szerint (tanulmányi eredmény, szociális helyzet, stb.). A tapasztalatok szerint a gyerekek vágyai nincsenek szinkronban a reális teljesítményükkel. Ezzel a programmal az a célunk, hogy csak az erényeiket fogadják el, de ne nyugodjanak bele a gyengeségeikbe, lustaságukba, hanem igyekezzenek változtatni ezeken. A képzés során folyamatosan mérjük, illetve személyes utánkövetéssel vizsgáljuk, hogy a módszer alapján mely területeken fejlődtek a gyerekek. Az eddigi visszajelzések alapján hihetetlen hatékonyság tapasztalható, úgyhogy már most is állíthatom, elértük azt a célt, amiért ezt a képzési programot kidolgoztuk.

- Mik a módszer jellegzetességei?

- A pedagógiai projekt neve: szenzitív pedagogikoterápiás csoportmódszer. Szenzitív, mert elsősorban érzékelésen, észlelésen alapuló segítségadásról, a gyógyulásban való vezetésről szól. Leghatékonyabbnak a csoportfoglalkozásokat tartjuk, mivel a közösség teljesítménytöbblete megerősíti az egyént a problémái megoldásának vágyában, hamarabb elindítja benne a gyógyulást. A traumák, mint mentális mérföldkövek indirekt (főleg játékos) módon jelennek meg benne, mi nem kommentálunk semmit, csak hagyjuk, hogy az önreflexiók segítsék az egyéneket a fejlődésben.

- Kik vezetik ezeket a programokat?

- A képzés során a napi tevékenységet végző nevelőkkel dolgozunk együtt. Azonban fontosnak tartjuk, hogy minden lehetséges helyen bekapcsoljunk autentikus segítőket, akik a neveltekhez hasonlóan állami gondoskodásban nőttek fel, így saját tapasztalataikból tudják támogatni a szakmailag felkészült intézményi pedagógusokat.

- Milyen eredményt vártok ettől a kezdeményezéstől?

- Szeretnénk elérni, hogy a felelős személyek megértsék: szemléletmód-váltásra van szükség az állami gondoskodásban felnövő fiatalokkal kapcsolatban. Ne csak szlogen-szinten jelenjen meg, hanem tényleg a gyerekek legyenek a középpontban! Az evangélium szellemében azt képviseljük, hogy minden gyereket érdemeitől függetlenül fogadjanak el. Mint volt állami gondozott és mint velük foglalkozó pedagógus azt mondhatom, sokkal többet lehetne adni nekik. Mi ezen dolgozunk.