Közélet

A segítség lehetőségei a bajbajutott EU-tagállamoknak

A segítség lehetőségei a bajbajutott EU-tagállamoknak

2009. január 23., péntek
A segítség lehetőségei a bajbajutott EU-tagállamoknak

Fotó: Gémes Sándor

Uniós tagállam fizetési mérleg válsága esetén vessék be az Európai Központi Bank likviditási eszközét, vagyis az euró bankja segítse ki a bajba jutottat, ne valamely külső pénzügyi intézmény - ezt Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) EP-képviselő, az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának (ECON) egyetlen magyar tagja vetette föl az EKB elnökének. Jean-Claude Trichet erre ugyan megkerülte a választ, de abban egyetértett Becseyvel, hogy egyre rosszabb fényt vet az Európai Unióra a Nemzetközi Valutaalap egyes tagállamokban - így Magyarországon is - játszott "csődgondnok" szerepe.

Becsey Zsolt

az ECON brüsszeli ülésén a frankfurti európai bank elnökének idézte a magyar médiumokat, amelyek szerint az IMF elnöke, Dominique Strauss-Kahn a napokban Budapesten "úgy viselkedett, mintha Magyarország kormányzója vagy miniszterelnöke lenne". Válaszában

Jean-Claude Trichet

elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak nagy a szaktudása, széles és szilárd a szakmai bázisa, de jogosnak tartotta a szegedi képviselő felvetését, miszerint az Európai Uniónak magának kellene a jelenleginél erősebb válságkezelő intézkedéseket hozni, és azokhoz megfelelő saját eszközöket biztosítani.

Ahogyan segíteni lehet

Elvileg ma az Európai Unió kétféle módon segíthetné a megrendült fizetési mérlegű tagállamokat: egyrészt a frankfurti bank kifejezetten válságkezelésre szánt pénzeszközeinek mozgósításával, másrészt a brüsszeli Bizottság által jóváhagyható összesen 25 milliárd eurós alappal. Mindkettő mobilizálását azonban meg kellene könnyíteni a jelenlegi és a várható válságok hatékonyabb uniós kezelése végett - állítja Becsey Zsolt szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtóközleményében.

Védekező mechanizmusok

A magyar euroképviselő az Európai Központi Bank elnökének megismételte már korábban, és számos szakmai fórumon kifejtett véleményét, miszerint fizetési mérleg-válság esetén uniós jogszabállyal kellene megvédeni a súlyosan eladósodott tagállamokat attól, hogy a náluk lévő leányvállalataikból a külföldi cégek kivonják és az anyavállalathoz repatriálják a tőkét. Becsey Zsolt hozzátette: válságkezelő és uniós védekező mechanizmusért lép fel és nem általában a közösségi belső piac alapelveinek számító szabadságok - köztük a tőke szabad áramlása - ellen. A sikeresnek bizonyult szlovák euró-bevezetés kapcsán például kifejtette, reméli: a közösségi pénzhasználat északi szomszédunknál hozzájárul az egész uniós belső piacon a munkaerő és a szolgáltatások végre gyakorlatban is megvalósuló szabad áramlásához.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.