Az az önkormányzat, mely hitelállományát az egekig emeli, vagyonát pedig feléli, nem fejlődésre, hanem halálra van ítélve – hangzott el péntek reggel azon a sajtótájékoztatón, melyet a szegedi I-es kórház eladásának tervével kapcsolatban tartottak ellenzéki politikusok. Nógrádi Zoltán, Bodó Imre és Kalmár Ferenc szerint súlyos veszélyeket rejt magában, hogy a szegedi városvezetés nem a betegek, hanem magánbefektetői körök érdekének figyelembevételével hozza meg a helyi egészségügyi ellátást érintő döntéseit.
Az I-es kórház Kossuth Lajos sugárúti épülete előtt tartottak ma reggel közös sajtótájékoztatót a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség választókerületi elnökei:
Nógrádi Zoltán
(Fidesz)
(alsó képünkön balra)
országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere,
Bodó Imre
(Fidesz)
(alsó képünkön jobbra)
országgyűlési képviselő, Tiszasziget polgármestere, valamint
Kalmár Ferenc
(alsó képünkön középen)
szegedi önkormányzati képviselő, a KDNP frakcióvezetője.
Az „Üzleti kontra betegérdek: kit képvisel a szegedi városvezetés?” című tájékoztatóra – mint azt Kalmár Ferenc, Rókus képviselője megfogalmazta – annak kapcsán került sor, hogy a szegedi közgyűlés MSZP-SZDSZ-es többsége június 27-én úgy döntött, pályázatot ír ki az I-es kórház épületére, azaz értékesíti az ingatlant. Kalmár azt mondta: 200 évvel ezelőtt
Pozsonyi Ignác
közkórház céljából ajándékozta a városnak az épületet, s nem véletlenül Rókus városrészben tette ezt, hanem az itteni lakosok rosszabb anyagi körülményeit figyelembe véve. Kétszáz év elteltével pedig jött egy fiatalember, a neoliberalizmust képviselő szegedi polgármester, aki nem tisztel múltat és hagyományt, csak a pénz és a párt számít neki, ezért eladásra ítéli a közkórházat. „Kit képvisel
Botka László
? Vajon ettől jobb lesz a szegedi egészségügy?” – tette fel a költői kérdéseket a politikus, majd választ is adott: a kevesebb épületben összpontosuló több beteg aligha garantálja a színvonalemelkedést. Jelenleg ott tart a városi egészségügy – ábrázolta személyes példáján keresztül –, hogy édesanyja ezen a héten november 10-i időpontot kapott ultrahangos vizsgálatra. Kalmár szerint egyébként az önkormányzat baloldali többsége már 2004 óta tervezi az épület eladását, s mint az a terület szabályozási rendeletének módosításából kiderül: szálloda funkciót szánnak az épületnek. A városvezetés tehát nem a köz, hanem a meggazdagodni akaró magánbefektetői körök érdekeit képviseli.
Nógrádi Zoltán arról beszélt, hogy ami Magyarországon a rendszerváltást követően a közvagyon kiárusítása területén történt, történik, európai szinten is kuriózumnak számít. Teljes mértékben felborult ugyanis a közvagyon és a magántulajdon egészséges aránya, pedig az államnak közfunkciói ellátásához tulajdonra lenne szüksége. A 2002 óta hatalmon lévő baloldal az állami vagyont már megcsapolta, a következő lépésben az önkormányzati tulajdon átjátszását kívánja megvalósítani – fogalmazott a képviselő. Ebben véleménye szerint komoly szerepet játszott az SZDSZ, a
Horváth Ágnes
korábbi egészségügyi miniszter nevéhez fűződő reformcsomag: a kapacitás- és a kórháztörvény az értékes, egészségügyi célú, általában belvárosi ingatlanok értékesítéséhez nyitott utat az egészségügyi kapacitások visszavonásával, csökkentésével. Nógrádi azt mondta, a sikeres népszavazás megakadályozta ugyan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár privatizációját, az ingatlanok magánkézbe játszása viszont folyamatban van: jó példa erre a szegedi I-es kórház esete.
Bodó Imre szerint miközben Botka László és az MSZP szóróanyagai öntik el a szegedi polgárok postaládáját, Szeged valójában nem a jövő, az összefogás, hanem a lenullázódás felé tart. A városvezetés Biopoliszt, ipari parkot, repülőtérfejlesztést, 2000 ágyas új klinikai tömböt ígért, a valóságban viszont folyamatos a leépülés, a városi vagyon felélése. Az önkormányzati hitelállomány ezzel párhuzamosan növekszik, azaz Szeged – ha ezen az úton halad tovább – halálra van ítélve. Ezért valódi összefogásra, az emberek szemének felnyitására van szükség – fejtette ki a politikus.
Emlékezetes, hogy az ominózus, június 27-i közgyűlésen Botka László polgármester a három ellenzéki választókerületi elnöknek a kecskeméti Mercedes-beruházás kapcsán tartott korábbi sajtótájékoztatójára úgy reagált: furcsa, hogy falusi polgármesterek szólnak bele Szeged város jövőképébe. A SZEGEDma.hu megkérdezte Nógrádi Zoltán, hogyan vélekedik Botka kijelentéséről, illetve Mórahalom város polgármestereként miért érzi fontosnak a szegedi egészségügyi helyzettel való törődést. „Ha falusi polgármester lennék, akkor sem lenne szégyellnivalóm, büszkén vállalom vidéki mivoltomat. Attól, hogy nem vagyok Szeged nagyváros polgármestere, még nagyon is komolyan a közügyekben való felelősségemet. Másodrészt a térség országgyűlési képviselőjeként tett esküm kötelez arra, hogy az itteni emberek számára veszélyes, károkat okozó körülményekre felhívjam a figyelmet, s a hasznos programokban pedig segédkezet nyújtsak” – mondta. Nógrádi azt is kifejette: súlyos az a politikai magatartás, mely Szeged megyei jogú város polgármesteri székéből nem a régiót összekötő dolgokat keresné, hanem különböző megbélyegzések és kategóriák mentén szétválasztja a területet városiakra és falusiakra, gazdagokra és szegényekre, szocialistákra és fideszesekre. „Egy város polgármesterének pedig legitimitása miatt minden egyes polgárát ugyanúgy szolgálnia kellene. Ezeket a kategóriákat tehát messzemenőkig visszautasítom! S hadd jegyezzem meg, Szeged város egészségügye körötte lévő térség egészségügye is. Mi nem kapunk kivételezett költségvetési támogatásokat, nincsenek komoly iparűzésiadó-bevételeink, nagyvállalataink, Szegednek ezek éppen azért állnak rendelkezésére, hogy a kisebb, környező települések ellátásáért is felelősséget vállaljon. Ha ezzel nem kíván élni, talán le kellene mondania ezekről a bevételekről vagy a megyei jogú városi pozícióról, s átadni valaki másnak, aki hűséggel tudná ezt kamatoztatni...” – fogalmazott a politikus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.