Origo: az elmúlt húsz év legjelentősebb lépése a vízügyben az egységes irányítás

Az egyik első fontos feladat az adatok, adatbázisok összehangolása, folyamatos karbantartása, hogy a vízkészletekkel rugalmasabban tudjanak gazdálkodni - mondta az Origónak adott, szerdán megjelent interjúban az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára azzal kapcsolatban, hogy augusztus elejétől további feladatokkal bővült az energiaügyi tárca hatásköre.
 

Az internetes lapnak V. Németh Zsolt egyebek mellett azt mondta, hogy a vízzel kapcsolatos jogszabályi környezet három jelentős miniszteri felelősségi kört rögzít, ezek a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatok mellett a vízgazdálkodás és a vízvédelem, utóbbiak a Belügyminisztériumtól átkerültek az Energiaügyi Minisztériumhoz.
    

 - fogalmazott az államtitkár.

Úgy folytatta, hogy elsődleges feladatuk a lakossági fogyasztók és a gazdaság ivóvízzel való ellátása, ezért fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet álljon rendelkezésre.

Az ehhez kapcsolódó vízbázisok védelme is fontos, amiken keresztül a szolgáltató elvezeti a vizet a fogyasztókhoz. A fogyasztó által már egyszer használt víz ismételt hasznosítása szintén a szolgáltatók feladata - tette hozzá, azzal együtt, hogy a tisztított vizeket a felszíni vizekbe vezetik vissza, hogy utána a víz körforgása révén újra a vízkészleteinket gyarapíthassa.

 - közölte.
    

 - mondta V. Németh Zsolt.Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a vízkárelhárítás mellett a fenntartható készletgazdálkodás is kiemelt figyelmet kapjon. "Eddig az volt a fókuszban, hogy védjük meg a lakosságot, a vagyonunkat az árvíztől. Ebben a tekintetben hihetetlen fejlődés történt az elmúlt években, ugyanis nagyságrendileg 450 milliárd forintot fordított az állam hazai és uniós forrásból arra, hogy ezt a fajta képességet erősítse" - közölte.

Úgy értékelte, hogy nagyszerű eredményeket értek el: árvízvédelmi rendszerünk soha nem látott mértékben fejlődött, gondoljunk csak a hét Tisza-menti árvízcsúcs csökkentő tározóra, vagy a Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerére, és nemcsak a nagyobb folyóink árvizeire kell felkészülnünk, a mellékfolyóinkon való védekezés, a klímaváltozás következtében, szintén évről évre egyre nagyobb kihívást jelent, szerencsére védelmi képességünk itt is sokat fejlődött.

Szerinte jó példa erre a szentgotthárdi árapasztó vápa, illetve egy mederszelvény bővítés, amivel el lehetett érni azt, hogy az emberek a piacon veszélyérzet nélkül vásárolnak, miközben a fejük felett folyik el a megduzzadt Rába, ez is elképesztő technikai fejlesztéseket igényel, de megéri.
    

 - fogalmazott.

Kifejtette, hogy a magyar vízügyi szakemberek felkészültek, naprakész gyakorlati tudással rendelkeznek, mellyel az elmúlt évek embert és szakmát próbáló vészhelyzeteit kezelni tudták.
    

 - mondta.