Virágzik a sajtószabadság: a kormányváltás óta közel kétszeresére nőtt az ellenzéki lapok száma
A Magyarországon működő kormánykritikus sajtótermékek nemcsak több emberhez jutnak el, mint a kormánybarát médiumok, hanem az elmúlt 14 évben folyamatosan növekszik is a számuk. Bár a magyarországi sajtószabadságot folyamatosan olyan bírálatok érik, miszerint az ellenzéki médiumok működése ellehetetlenül, ennek éppen ellenkezője az igaz: míg a hazai médiapiacon 2010-ben még csak 36 kormánykritikus médium működött, addig 2024-re 61-re emelkedett a számuk.
A magyar plurális médiavilág egyik fontos jellemzője, hogy a megengedő törvényi szabályozásnak köszönhetően könnyű és gyors új médiumot alapítani, így a magyar médiapiacon rendszeresen jelennek meg új sajtótermékek - írja elemzésében a Nézőpont Intézet. Mint írják, talán ennek is köszönhető az a figyelemreméltó jelenség, hogy 2010-et követően, mikor az Orbán Viktor-vezette Fidesz-KDNP koalíció került kormányra, folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma: míg 2010-ben még 36 politikailag releváns ilyen felület működött Magyarországon, addig számuk 2024-re 61-re növekedett. A szerkesztőségek fenntarthatóságát mutatja, hogy tíz év alatt 34 kormánykritikus felület kezdte meg működését.
Rendszeres hírfogyasztók a magyarok
A magyar felnőtt lakosság elsöprő többsége, 99,9 százaléka rendszeres médiafogyasztó, ez több mint 7,9 millió felhasználót jelent . A korábbi trendeknek megfelelően a legtöbben a televíziót részesítik előnyben (78 százalék, 6,2 millió fő), de szinte ugyanilyen arányban tájékozódnak az internetről (77 százalék, 6,1 millió). Rádiót már csak a lakosság közel 40 százaléka hallgat (38 százalék, 3 millió), míg legkevesebben a nyomtatott sajtót követik (11 százalék, 0,9 millió). Mindemellett privát- vagy közéleti információforrásként a közösségi média használata is elterjedt, hiszen a 18 év feletti lakosság 68 százaléka napi rendszerességgel látogatja a Facebook, 38 százaléka a YouTube, 29 százaléka a TikTok és 25 százaléka az Instagram felületeit. Ezen adatok alapját az elektronikus szolgáltatásokhoz való széleskörű hozzáférés, valamint a lakosság eszközellátottsága biztosítja. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban a háztartások 92,7 százaléka rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, több mint 3,5 millió háztartás pedig televízió-előfizetéssel, ami háztartásonként az átlagos lakók számával (2,34 ) számolva azt jelenti, hogy Magyarországon 8 milliónál is többen napi szinten el tudják érni a különböző tévécsatornákat. A KSH kimutatása szerint a médiumokhoz való mobil hozzáférést Magyarországon a lakosságszámot messze meghaladóan 14 milliónál is több mobilelőfizetés biztosította 2023-ban, amelynek jelentőségét nem csupán az egyre erősödő internet-központú tájékozódási igény (lásd fent) adja, hanem az is, hogy a televízió-előfizetések a nagyobb szolgáltatóknál már mobilapplikáción keresztül is elérhetőek, így a valós idejű televíziózás helyhez kötöttsége is megszűnni látszik. A szolgáltatók alapcsomagjaiban, köztük az ingyenesen mindenki számára elérhető Mindig TV csomagban a közszolgálati adók mellett a nagyobb kereskedelmi, kormánybarát (TV2) és kormánykritikus (RTL) csatornák is elérhetőek. Végül a leghagyományosabb médiafajtához, azaz a nyomtatott lapokhoz országosan szintén bárki hozzáférhet, a nyomtatott hetilapok értékesítésével az országos hálózattal rendelkező Magyar Posta is foglalkozik, míg az egyéb nyomtatott kiadványok, így a napilapok terjesztését is a kiadók saját hatáskörben biztosítják.
Többen olvassák a kormánykritikus lapokat
15 nyomtatott (7 kormánykritikus és 8 kormánybarát), 33 elektronikus (12 kormánykritikus és 21 kormánybarát) és 53 online (37 kormánykritikus és 16 kormánybarát, beleértve YouTube- és podcast-csatornákat) médium, valamint további 35 közszolgálati médiafelület és műsor adatai alapján elmondható: a sokszínű magyar médiapiac kormányról kritikusan és barátságosan tudósító felületei nemcsak elérnek szinte mindenkihez, de szinte mindenki használja is őket információszerzés céljából.
Akár kormánykritikus, akár kormánybarát, akár közszolgálati médiafelületekről összesen a felnőtt magyarok 85,2 százaléka (6,7 millió fő), míg mind a három típusból párhuzamosan 12,5 százalékuk (1 millió fő) tájékozódik.
Kormánykritikus médiafelületeken a felnőtt magyarok 71, míg kormánybarát médiafelületeken 64 százaléka találkozik hírekkel vagy hírműsorokkal, saját bevallása szerint, ami nagyjából a közel nyolcmillió felnőtt magyarral számolva 5,6, illetve 5,1 millió hírfogyasztónak felel meg, azaz félmillióval többen követik a kormánykritikus médiumokat. A mindenkori kormánnyal szemben inkább baráti közmédia különböző felületeiről a felnőtt magyarok 23,2 százaléka tájékozódik (mintegy 1,8 millióan).
