Erdély legjei: az Ezeréves határ Gyimesbükkön (Galéria)

A Székelyföldre látogatók közül sokan felkeresik a történelmi Magyarország határát, az úgynevezett „ezeréves határt” jelző egykori határátkelő maradványait Gyimesbükk keleti végében: a korabeli MÁV legkeletibb vasúti őrházát, valamint a mellette látható egykori határkövet, a Szentkorona elferdült keresztjével.

Az őrházat 2008-ban újították fel, és egy vasúttörténeti kiállítást rendeztek be a 19. század végén létesített, Magyarországot Romániával a Gyimesi-szoroson keresztül összekötő vasútvonalról. A vasúti őrház alatt tábla jelzi a vasúti sínek alatti átjárót a Bethlen Gábor által épített Rákóczi-vár (1626) romjai felé, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Gyimesek vidékére.

A Gyimesi-szorosban az első és a második világháborúban is harcok folytak. Az őrház alatti bunkerben a két háború katonai relikviáit gyűjtötték össze, az őrház közelében pedig a második világháború idején a Keleti-Kárpátok vonalát biztosító Árpád-vonal két tankakasztó betongúláját tekinthetjük meg. A második világháború magyar emlékei közé tartoznak egyébként a Gyimesfelsőlok végén, az országút két oldalán látható kaszárnyaépületek és tiszti lakások is, amelyeket még a magyar kormány építtetett az 1940-es években.

Ha a gyimesbükki országútról a vasúti felüljáró előtt balra fordulunk, a 18. század végén épült, 2009-ben felújított Kontumáci-kápolnához juthatunk fel. A kápolna környéke a sok ezer zarándok részvételével megtartott gyimesbükki pünkösdi ünnepségek helyszíne, ahová többek között magyarországi zarándokvonatok szállítják a résztvevőket. A közelben lévő egykori vesztegzár és vámház romjai között alakították ki a szoros védelméért életüket vesztett magyar hősök emlékhelyét.