A magyar születési ráta az EU élmezőnyében van

Az európai unióban a 2021-es 1,53-ról 2022-re 1,46-ra csökkent a teljes termékenységi arányszám. A borús európai trendek ellenére azonban a magyar adat lett a hatodik legkedvezőbb, ugyanis az 1,56-os mutató meghaladja az EU-s átlagot – hívja fel rá a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya. 

Az Eurostat 2024 márciusában publikálta azt a 2022-re vonatkozó ún. teljes termékenységi rátát, amely a szülőképes korú (15 és 49 éves) nőkre jutó születések számát mutatja meg. A ráta alapján 2022-ben Magyarországon volt a hatodik legmagasabb a születések aránya az Európai Unióban.

2022-ben Franciaországban volt a legnagyobb a teljes termékenység az EU-ban (1,79 élveszületés/nő), ezt követi Románia (1,71), Bulgária (1,65) és Csehország (1,64), Szlovákia (1,57) és Magyarország (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi ráta Máltán (1,08 születés/nő), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24) volt tapasztalható.

A számok azt mutatják, hogy az elmúlt évek válságai Európa-szerte rányomták bélyegüket a születések arányára. A hazai adatok az évtized elején még lényegesen elmaradtak az európai uniós átlagtól. 

Az elmúlt évtizedben az európai átlag stagnált, illetve kisebb mértékű visszaesést mutatott. Eközben a magyarországi adatok esetében kedvező fordulat következett be 2012 után. 2018-ban sikerült először meghaladni az uniós átlagot. A növekvő tendencia ezután is folytatódott, 2021-ben a magyar adat már elérte az 1,61-es arányt, miközben az Unióban ez az érték 1,53 volt. Az elmúlt évek válságai azonban 2022-ben mindkét adatban tükröződtek, a mutató az EU-ban 1,46-ra, és Magyarországon 1,56-ra mérséklődött. A magyar termékenységi szám így is lényegesen az uniós átlag felett maradt.

Összességében térségünk, a közép- és kelet európai országok esetében figyelhető meg a legnagyobb gyermekvállalási kedv. Érdemes kiemelni, hogy a gazdasági teljesítmény évek óta tartó stagnálása és a kedvezőtlen demográfiai trendek elsődlegesen Nyugat-Európát jellemzik, míg a közép- és kelet-európai térség – hazánkkal együtt – rendre felül teljesít.