120 éves lett a szegedi Új Zsinagóga

1903. május 19-én adták át Szegeden az Új Zsinagógát. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi elnöke azt nyilatkozta ünnepi beszédében, hogy a zsinagógáknak lelke van, őseink üzenetét hordozzák magukban.

Heisler András úgy fogalmazgatott, hogy a zsinagógák emlékhelyek is szakrális terek is a közösség számára. Kiemelte, hogy a zsinagógák mindenütt közösségi adományokból épültek, a 20. század vészkorszakában, a második világháború során azonban sokat leromboltak, több alig sérült épületet pedig lebontottak a kommunista rendszerben - a rendszerváltást követően került előtérbe a zsinagógák, mint építészeti emlékek megőrzése.

Heisler András több zsinagóga rekonstrukciójának folyamatát felidézve hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Európa egyik legszebb zsinagógája, a szegedi belül is meg fog újulni. Azt, hogy ennek mikor jön el az ideje, nem lehet tudni, erre azonban mind a műemléki koncepcióval, mind a fenntartás, a turisztikai hasznosítás terveivel fel kell készülni - mondta.

A szegedi új zsinagóga Löw Immánuel rabbi iránymutatásával, Baumhorn Lipót tervei alapján készült el. A monumentális, 48,5 méter magas épület az eklektikus, mór-szecessziós stílus irányzatát követi, míg kupolája kívül barokk stílusjegyeket, belül pedig a bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák.