Migránsok halála: a büntetés enyhítését kérte az elsőrendű vádlott védője Szegeden

Védencének az emberölés vádja alóli felmentését és a büntetés enyhítését kérte az elsőrendű vádlott ügyvédje a 71 halálos áldozattal járó 2015-ös embercsempészési ügy másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán.

Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék négy vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében és bűnszervezet tagjaként elkövetett embercsempészés bűntettében mondott ki bűnösnek, ezért őket 25 év fegyházbüntetéssel sújtotta, azzal, hogy nem bocsáthatók feltételes szabadságra. A parndorfi ügyként ismertté vált esetben tíz vádlottat társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettéért marasztalt el a bíróság, őket három és tizenkét év közötti szabadságvesztésre ítélve. Az elsőfokú ítélet szerint az elsőrendű vádlott hazájából, Afganisztánból embercsempészek segítségével jutott el Európába. A magyar-szerb határt 2013 márciusában illegálisan lépte át, és hamarosan bekapcsolódott az embercsempészetbe. Előbb pénzek beszedésével, továbbításával foglalkozott, majd 2015-ben már részben önálló szervezetet irányított. Egy szerbiai csempészcsoporthoz kapcsolódva a zöldhatáron mások által átjuttatott emberek Nyugat-Európába szállítását szervezte meg, ezzel legalább 300 ezer eurót keresve. A csoport 2015. február 7-től augusztus 27-ig szállított migránsokat Nyugat-Európába. Kezdetben naponta 20-40, augusztus közepén már száz embert szállítottak Ausztriába vagy Németországba az erre alkalmatlan járművekben, ezzel jelentős testi-lelki gyötrelmet okozva nekik.

Az elsőfokú ítéletben összesen 26 vádpont szerepel, ezek közül a huszonötödik az, amikor a vádlottak augusztus 16-án hajnalban Mórahalom térségéből elindultak egy hűtőkamionnal, amely rakterébe 59 férfit, nyolc nőt és négy gyereket zsúfoltak. A bezárt emberek rövidesen kiabálással és dörömböléssel jelezték, hogy nem kapnak levegőt. A szakértői vélemény szerint a raktérbe zsúfolt 71 ember az indulástól számított három órán belül - még magyar területen - gyötrelmes körülmények között megfulladt.

Doma István, az elsőrendű vádlott védője azt kérte a táblabíróságtól, hogy védencét mentse föl az emberölés vádja alól. Az ügyvéd szerint a lehallgatott telefonbeszélgetések alátámasztják, hogy védence többször arra utasította a kamiont vezető negyedrendű vádlottat, álljon meg, vegyen vizet és győződjön meg arról, minden rendben van-e a raktérben lévő emberekkel. Ezeknek a felszólításoknak a bolgár férfi azonban nem tett eleget, mert félt attól, hogy ha a teherautó ajtaját kinyitják, lelepleződik. Az emberölés miatt elmarasztalt többi vádlott védője szintén e vádpont alóli felmentésre tett indítványt. Álláspontjuk szerint a kamiont vezető bolgár férfi csak halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti veszélyeztetés bűntette miatt mondható ki bűnösnek, mivel arra alkalmatlan járművel szállította a migránsokat. Több ügyvéd szerint nem állapítható meg, hogy az embercsempészés bűncselekményét a csoport tagjai bűnszervezetben követték el, így a törvényszék eltúlzottan súlyos büntetéseket szabott ki, ezért azok enyhítését indítványozták.

Az ügyészség korábban a büntetések súlyosbítását indítványozta, az emberölés miatt elmarasztalt vádlottakra életfogytig tartó büntetés kiszabását kérve azzal, hogy csak a másodrendű vádlott bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőrendű vádlott - és hozzá hasonlóan az emberölésért elmarasztalt három társa - az utolsó szó jogán elismerte az embercsempészés elkövetését, de többször is tagadta, hogy gyilkos lenne. Az afgán férfi azt mondta, nagyon sajnálja a történteket, sem ő, sem társai nem akarták a szállított emberek halálát. Hozzátette: ha tehetné, sok mindent másképp csinálna. A sofőr azzal védekezett, ha tudja, hogy a kamionnal nem lehet embereket szállítani, el sem indult volna, és eszébe sem jutott, hogy a migránsok azért dörömbölnek, mert nem kapnak levegőt. A per pénteken a többi vádlott felszólalásával folytatódik. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban előreláthatólag június 20-án hirdet határozatot.

(MTI)