Áttörés előtt az elektromos autózás

Az elektromos autózás elterjedésének nagy lökést adhat az állami támogatási rendszer fenntartása mellett, hogy jövőre a töltőállomásokat üzemeltető cégek áttérhetnek a piaci árazásra. Ezzel egy kiszámítható üzleti modell alakulhat ki, amely újabb beruházásokhoz vezet majd. - olvasható a hirado.hu-n.

A kormány 2016-ban hirdette meg az elektromos autók támogatására az első pályázatot, kétmilliárd forintos kerettel. A vételár 21 százalékáig, legfeljebb 1,5 millió forintig lehetett igénybe venni az állami forrást tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszon gépjárművek beszerzésére. Miután 2017-ben meglódult a piac, a kormány 300 millió forinttal megemelte a keretet. Október végén jelentették be a program folytatását. A támogatható gépjárművek vételára a korábbi bruttó 15 millió forintról 20 millió forintra nőtt, de hibrid változatokra továbbra sem lehet igényelni állami forrásokat. A támogatás kiterjesztése mellett változatlanul életben maradnak a Jedlik Ányos-terv keretében bevezetett korábbi ösztönzők, tehát a zöld rendszámos járművek üzembentartói nem fizetnek regisztrációs adót és forgalomba helyezési illetéket, cégautóadót és helyi gépjárműadót, valamint mentesek a visszterhes vagyonszerzési illeték alól is. A 2,3 milliárdos forrás 1500 zöldjármű beszerzését tette eddig lehetővé, és a becslések szerint az újabb állami programmal kétezerrel nőhet a zéró kibocsátású autók száma.

Két év alatt felpörgött a piac

A zöld rendszám program bevezetésekor 2015-ben még csak 300 tisztán elektromos autó volt Magyarországon. A Fővárosi Közgyűlés az év decemberében fogadta el azt a javaslatot, hogy a környezetkímélő gépkocsik Budapest teljes területén ingyen parkolhatnak. Ez fontos ösztönzőnek bizonyult, majd ehhez jött az állami támogatás, ami további lökést adott a piacnak. A vevők nagy része céges vásárló, akik a gazdasági szempontok mellett a társadalmi felelősségvállalás jegyében vásárolnak ilyen járműveket, vagy éppen bérlik flottájukat az erre szakosodott cégektől. A vevői kör Budapestre és környező településekre koncentrálódik. Kedvező fejlemény, hogy újraindult az állami támogatási program, amelyet folytatni kell – fogalmazott a hirado.hu-nak Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség vezetője. Norvégia példáját hozta fel, ahol hosszú évekig tartott, amire a piaci penetráció elérte az 5 százalékot. Ez egy kritikus szintnek bizonyult, innentől exponenciálisan növekedni kezdtek az eladások, és mára minden második eladott autó tisztán elektromos hajtású. Úgy vélte, hogy a támogatási rendszernek, az üzleti környezetnek ezt a kezdeti felívelő szakaszt kell ösztönözni, hogy minél rövidebb idő alatt érje el a piac a kritikus szintet.

Szabályozói döntések

A keresleti oldal mellett a kínálati oldalt a szabályozási döntések erősíthetik. Az Európai Unióban egy kompromisszumos határozat értelmében 2030-ra 35 százalékkal szorítanák az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es értékekhez képest. Ez a döntés pedig olyan piaci folyamatokat indíthat el, amelynek hatására a kínálat oldal is erősödik. Ungár János szerint ezek a tagállamok számára kötelező irányelvek tiszta és világos irányt szabnak, amelyekhez a jövőben gazdaságpolitikai és beruházásösztönző stratégiát lehetne igazítani. „Egyelőre azok a hangok erősebbek, amelyek a döntés várható veszteségeivel számolnak, de arra kellene törekedni, hogy Magyarország, hogyan tudna ebből a helyzetből nyertesként kikerülni” – fogalmazott. A nagy európai autógyártók 2020-ra számos elektromos modell piacra dobását tervezik. A Magyarországon 25 éve működő Audi idén nyáron kezdte el az elektromos motorok gyártását, de a jövőben elektromos autók gyártását is tervezi a német prémiumgyártó, ezek mind a kínálati oldal erősödését vonják maguk után.

Gyorsuló ütemben épül ki az infrastruktúra

Az elektromos autózás előtti legfőbb akadálynak a töltőhálózat hiányát szokták felhozni, de ez is változóban van, és folyamatosan épül ki az új infrastruktúra az országban. Jelenleg Budapest és az agglomerációban van a legtöbb töltő, csaknem száz. Pontos listát

Openchargemap.org

oldalon találhatnak az autósok. Érdemes a PlugShare mobilapplikáción keresztül tájékozódni az elérhető töltőállomásokról. A kormány az autóvásárlás mellett támogatási programot indított a töltőállomások infrastruktúrájának fejlesztésére is, melynek körében az önkormányzatok és állami tulajdonú intézmények normális és nagykapacitású töltőállomások létesítésére pályázhatnak. Ungár János elmondta a következő egy évben 600 új töltőállomás készülhet el majd országszerte. A rendszer kiépülése, az engedélyek beszerzése időigényes folyamat, ezért óvatosan kell kezelni a határidőket. Sürgető feladatnak nevezte, hogy a töltőállomásokhoz kapcsolódó szolgáltatói infrastruktúra kiépüljön.

Az egyik legnagyobb töltőhálózattal rendelkező üzemeltető az Elektromobilitás Nonprofit Kft., amely jelenleg 133 töltővel várja az üresedő e-autókat az egész ország területén.Az autósok találkozhatnak még az E.ON, az MVM Partner Zrt. és a Nemzeti Közművek Zrt. által telepített gyorstöltőkkel is az országban. A töltők többség 2×22 kWh-s teljesítményű. A Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Mobilitás Mobiliti név alatt januárban helyezte üzembe első nyilvános elektromos autó töltőállomását Békéscsabán. A tervek szerint helyi önkormányzatokkal együttműködve a közeljövőben az országot lefedve száz villámtöltőt építenek ki. Elsősorban a fő közlekedési útvonalak, autópályák mentén. Egy éve adták át Tesla két villámtöltő állomását Magyarországon. Az egyik Győr közelében az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán helyezkedik el, a másik pedig a Zala megyei Sormás melletti egy étterem parkolójában. A villanyautózás úttörőjeként ismert kaliforniai autógyártó egész Európát átszelő töltőhálózat kiépítésén dolgozik. Jelenleg több mint 400 ilyen állomás létesült a kontinensen 3200 töltővel. A Mol a NEXT-E projekt keretében stratégiai partnereivel (E.ON, HEP, Petrol, BMW, Nissan) a régióban 252 darab gyors és ultragyors elektromos töltőből álló regionális hálózatot hoz létre 2020-ig. A cél, hogy biztosítják a teljes átjárhatóságot a cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig a főbb európai közlekedési folyosók mentén 2020-tól. A tervek szerint 54 villám- és öt ultratöltő kerülne Magyarországra. Az első, 50 kW-os villámtöltőket már az idén üzembe helyezhetik, míg az ultragyors, 150–350 kW-os állomások csak a következő évben jelenhetnek meg.

Hamarosan vége az ingyen töltésnek

A legtöbb töltőállomáson még ingyenes a villanyautók töltése, ám ez nem marad így sokáig, egy 2017-es kormányrendelet ugyanis megteremtette a fizetős töltés jogi feltételeit. Korábban volt rá példa, hogy egy-egy szolgáltató parkolási díjba vagy más szolgáltatás mögé próbálta rejteni az elektromos autótöltést, de erre már nincs szükség, és várhatóan 2019-ben általánossá válik az a gyakorlat, amelyet a Mol vezetett be. A Mol augusztusban jelentette be, hogy piaci alapon működteti a jövőben töltőhálózatát. A cég a Franciaországban, Hollandiában és Németországban bevett fix tarifás megoldást választotta.