Hírzóna

„Remény”-teli ügy? – eldőlhet a sasmérgezők sorsa

„Remény”-teli ügy? – eldőlhet a sasmérgezők sorsa

2018. február 4., vasárnap
„Remény”-teli ügy? – eldőlhet a sasmérgezők sorsa

A „Remény” nevű parlagi sas folytatásos történetének újabb fejezetéhez értünk. A madár pusztulását okozó feltételezett elkövetők természetkárosítás és állatkínzás, valamint méreggel való visszaélés miatt állnak bíróság előtt. Az elhúzódó tárgyalássorozat végére kerülhet pont február 5-én, Kecskeméten.

A „Remény” nevű parlagi sas még tojás korában került a természetvédők és sasbarátok érdeklődésének középpontjába, amikor a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a Bükki és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy zavarás miatt elhagyott sasfészekből mentették ki a tojást 2013-ban, ahonnan az a dévaványai Túzokmentő Állomás keltetőgépébe került.

Fotó:Horváth Márton A fióka az internetes szavazáson a „Remény” nevet kapta. A szakemberek hamarosan egy gondoskodó hevesi saspár fészkébe helyezték ki a cseperedő fiókát, hogy mostohatestvére mellett madár szülőktől sajátíthassa el a saslét alapjait. Kirepülése előtt még egy műholdas nyomkövető eszköz is kapott, hogy értékes adatokat szolgáltasson a fiatal sasok viselkedéséről. „Remény” az ezt követő két és fél évben bejárta a Kárpát-medencét, kisebb kitérőket téve hazánkból Szerbia, Románia, Szlovákia, sőt Lengyelország határain belülre is. 2015 elején azonban nem mozdult többé, így az MME és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei rögtön a helyszínre siettek. Tetemét egy másik elpusztult parlagi sas és két rókatetem mellett találták meg „Falco”, az MME méreg- és tetemkereső kutyája segítségével. A maradványok laboratóriumi vizsgálata egyértelművé tette, hogy az állatok elhullását mérgezés okozta. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a forró nyomon elindulva két gyanúsított ellen emelt vádat 2016 nyarán. A vád szerint Sz. Z. 54 éves kecskeméti, és Sz. J. 38 éves városföldi lakosok egy tiltott hatóanyagú, rendkívül mérgező növényvédőszert fecskendeztek tojásokba és dúvadgyérítés céljából helyezték ki a csalikat, nem törődve annak természetvédelmi és humán egészségügyi kockázataival. A parlagi sas fokozottan védett természeti értékünk, természetvédelmi értéke tojásonként és példányonként egyaránt egymillió forint. A természetvédő állampolgárok, a törvénytisztelő vadászok és a sasrajongók most feszülten várják, hogy vajon születik-e precedens értékű ítélet az ügyben, mely visszatartó erő lenne a hasonló bűncselekmények elkövetőinek.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.