Nagy gáz van Európában, mert nem megy a gáz az oroszok miatt

Az orosz elnök utasításának dacára nem kezdte el növelni az Európába irányuló földgázszállítást a Gazprom orosz gázipari vállalat hétfőn, így tovább mélyültek a szűkös kínálat, a magas árak és az Oroszországtól való energiafüggőség miatti aggodalmak.

A félelmeket jól tükrözi, hogy

Nem érkezik orosz földgáz Németországba a Jamal-Európa vezetéken, hétfőn teljesen leállt a szállítás a Lengyelország és Fehéroroszországon áthaladó, kétezer kilométer hosszú gázvezetéken, miután a németországi szakaszt üzemeltető Gascade vállalat három napra megfordította az áramlást nyugatról keleti irányba.

Október vége óta másodjára fordul elő, hogy meg kellett fordítani az áramlást a gázvezetéken. A reverz szállítás hátterében az áll, hogy a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül Lengyelországba is érkezik földgáz, de nemcsak Oroszországból, hanem Németországból is. Általában, normális körülmények között a német féltől vásárolt földgázt Lengyelország kiemeli a Németországba irányuló, tranzitként áthaladó orosz földgázból. Ha azonban Oroszországból kevesebb földgáz érkezik, mint amennyit Lengyelország vásárolt Németországtól, a Gascade megfordítja az áramlást, és az Északi Áramlat vezetéken érkező orosz földgáz táplálja be és küldi tovább Lengyelországba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén arra utasította Alekszej Miller Gazprom-elnököt, hogy miután a vállalat november 7-ig vagy 8-ig befejezi a gáz szivattyúzását az orosz földalatti tárolókba, kezdje meg a tervezett munkálatokat a saját európai - ausztriai és németországi - földalatti tárolóiba irányuló gázmennyiség növelésére. Elemzők azonban rámutattak, hogy a Gazprom nem kötött le többlekapacitást a Jamal-Európa vezeték lengyel határon fekvő Mallnow német mérési pontján, sem pedig az orosz-ukrán határon lévő Szudzsa és Szokhranovka belépési pontokon, tovább csökkentve azokat a reményeket, hogy növeli gázexportját hétfőtől.

Több európai politikus szerint Oroszország többet tehetne annak érdekében, hogy csökkenjenek a gázárak és ezáltal a fogyasztók rezsiköltségei.

A gázárak ugrásszerű emelkedésében több tényező is szerepet játszott, kezdve az alacsony gázkészletektől a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés hatására megnövekedett keresleten át a szokásosnál kisebb oroszországi szállításokig. Az enyhe széljárást és hűvösebb időjárást ígérő előrejelzések is növelik a keresletet a szűkös kínálati feltételek közepette. Elemzők szerint emellett az okok között klímavédelmi intézkedéseket, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő árát, valamint piaci spekulációkat is keresni kell.

Ausztriában és Németországban már arra készítik fel a lakosságot, hogy tartós energiahiány lehet; vagyis átmenetileg - akár két hétig - nem lesz fűtés és áram. Ez Magyarországgal nem fordulhat elő egy korábban megkötött, 10+5 éves szerződésnek köszönhetően - közölték. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk: