Szomorúság: Szeged az utolsó városok egyike

Szinte minden magyarországi nagyváros jobban pörög, mint Szeged; sokkal több pénzből gazdálkodhatnak és több a bevételük is. Összehasonlítás!

A szegedi közgyűlés az év elején 57 milliárd forintos főösszeggel fogadta el a költségvetést. Debrecenben viszont az idei tervezett költségvetés főösszegét több mint 115 milliárd forintban határozták meg, Kecskeméten pedig egy évvel ezelőtt 44,7 milliárd forintos főösszeget terveztek a 2018-as évre, amit év közben 62 milliárd forintra módosítottak. Pécsen a 2017-es évre a költségvetésben eredetileg előirányzott bevétel 48,6 milliárd forint, melyhez képest 64,8 milliárd forintra alakult a tényleges bevétel, míg a tervezett 48,6 milliárdos kiadás helyett 34,2 milliárd volt tavaly. Székesfehérváron a tavalyi év költségvetési kiadási főösszege 38,4 milliárd forintra jött ki.

A Pick Szeged Zrt. Szeged második legnagyobb munkáltatója.

Szegeden kétszer módosították a költségvetést. Először a nyáron 59 milliárd forintnál, szeptemberben pedig 64 milliárd forintnál állt meg a büdzsé főösszege. Szentgyörgyi Pál alpolgármester az utóbbi módosítás bizottsági ülésén azt mondta, hogy megnövekedtek a beruházások költségei, de például a belvárosi temetőben a nyári vihar okozta károk helyreállítása szintén indokolta a költségvetés módosítását.

Mindemellett Szegeden találtak forrást arra 2018-ban, hogy az önkormányzati cégek alkalmazottainak jövedelméért 500 millió forintos béremelési alapot hozzanak létre.

2018-ban a költségvetésben 9,3 milliárd forint iparűzési adóbevétellel számoltak a szegedi költségvetés összeírásakor, ami körülbelül a teljes, 13,4 milliárdos tervezett adóbevétel 75 százaléka.

Győrben ugyanez az adat a tavalyi évben a 23 milliárd forintot is meghaladta – a Rába-menti város 80 milliárdos 2017-es bevételének több mint negyede, ezen kívül építményadóból és idegenforgalmi adóból származó bevétel is folyt be Győrnek, ahol 22 067 vállalkozást jegyeznek. Itt a 2017-es kiadások meghaladták a 66 milliárd forintot.

Pécsen 2017-ben az összes adóbevétel 11,3 milliárd forint volt, melyből 7,3 milliárd forint az iparűzési adóból befolyt összeg. Ugyanott a 2018-as költségvetésben szereplő tervezett iparűzési adóbevétel 7,4 milliárd forint. Debrecenben tavaly 12,2 milliárdra rúgott az iparűzési adó, melyet 300 millió forint híján 2018-ban szeptember végéig sikerült elérni. Kecskeméten 9 milliárd forint iparűzési adóbevétellel számoltak a 18-as költségvetésben a város 11 milliárd forintos adóbevételéből. Megkeresésünkre egyelőre nem reagált a szegedi önkormányzat, így a legfrissebb adatokhoz nem tudtunk hozzáférni, azonban 2016-ban a szegedi önkormányzat adóirodáján 12 300 jogi személyiségű céget, valamint 8 300 egyéni vállalkozót tartottak nyilván. Debrecenben, ugyanebben az évben 29471 vállalkozást jegyeztek. Székesfehérváron 12 132 helyi iparűzési adóalanyt tartanak számon jelenleg – 2016-ban több mint 15 milliárd forint iparűzési adó folyt be a város kasszájába, ami abban az évben a város összes adóbevételének majdnem a 89 százalékát tette ki. Pécsen 19 767 vállalkozást jegyez a helyi önkormányzat jelenleg. Kecskeméten tavaly év végéig 17 747 vállalkozást tartottak számon.

Élen jár az egyetem

A város legnagyobb foglalkoztatója a Szegedi Tudományegyetem. Az egyetem honlapján megtalálható 2015-ös adatok alapján 8770 főt alkalmaztak. Ez toronymagasan a legnagyobb szám, a szegedi székhelyi munkáltatók sorában a Pick Szeged Zrt. követi az iparkamara 2017-es Top 100 kiadványa szerint. A Pick 2016-ban 2956 főt foglalkoztatott.

A húsgyár után a Sole-Mizo következik a lista szerint 950 fővel, utána pedig 925-tel Szegedi SZEFO Zrt. Az IKV Zrt. volt az ötödik legnagyobb szegedi székhelyű foglalkoztató 2016-ban: az ingatlankezelőnél 654 főt alkalmaztak.