Szegedi közgazdász: A magyar gazdaságnak szüksége van az euróra

Szinte az euró bevezetése óta ígéret a magyar csatlakozás, mégsem váltottunk fizetőeszközt. Varga Mihály gazdasági miniszter szerint már teljesítjük a feltételeket, viszont korai még azt mondani, hogy azonnal csatlakoznunk kell. Kiss Gábor Dávid közgazdásszal, az SZTE Gazdaságtudományi Kar oktatójával beszélgettünk arról, hogy alátámaszthatóak-e a miniszter kijelentései a magyar gazdaság állapotáról, érdemes-e bevezetni az eurót, milyen kockázatai vannak a saját valuta megtartásának.

Ha a gazdasági folyamatok tartósak maradnak, és az európai uniós fejlettségi átlaghoz közelebb kerülünk, valamint a termelékenységünk tovább javul, nem tartom alaptalannak az évtized végi csatlakozást – állította

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter a

Magyar Hírlapnak adott interjújában

. A politikus azonban

azt is hangsúlyozta,

Magyarország „könnyen úgy járhat, mint egyes mediterrán országok, amelyek a gyengébb versenyképesség miatt nem voltak képesek kihasználni az euróövezet lehetőségeit”. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusát,

Kiss Gábor Dávidot

kérdeztük arról, hogy valósak-e a miniszter gazdasági érvei, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az euró bevezetése, vagy a forint megtartása. „A költségvetési hiánnyal és az államadóssággal kapcsolatos követelményeket teljesítjük évek óta. Probléma, hogy 2006 óta nem nő eléggé a GDP, a magánberuházások csapnivalóak. Az infláció szempontjából megfelelünk, ennek külső okai vannak, a nyersanyagárak alacsonyak, Kína fejlődése pedig elért a zenitjére. Ezzel párhuzamosan szerencsés, hogy a kamatlábaink is alacsonyak. Az a kérdés, hogy ez mennyi ideig tartható fent” – nyilatkozta az egyetemi oktató.

A saját valuta okozhat más problémákat is, ezzel elsősorban olyan államoknak kell megküzdeniük, amelyek devizáját a befektetők kedvelik. A svájci frank, a dán korona, sőt a cseh korona is ide sorolható. „Ezeket a piac folyamatosan felértékeli, deflációs nyomásnak vannak kitéve, negatív kamatlábakat kellett életbe léptetni. A gyenge fundamentumok miatt ettől nem szenvedett a magyar gazdaság, de a folyamatos kamatcsökkenés ebbe az irányba mutat” – magyarázta Kiss Gábor Dávid. A magyar gazdaságpolitika elsősorban a forint gyengülésére épít, amely a kivitelt segíti elő, így a külkereskedelmi mérlegünkben exporttöbblet figyelhető meg. A közgazdász szerint az a kérdés, hogy feladják-e ezt a viszonylag ortodox gazdaságélénkítő tevékenységet, mert foglalkoztatásban és GDP-ben az eredmények nem jelentősek. Ebben szerepet játszhat az, hogy nem stabil a forint árfolyama, lehet 300 forint egy euró, s lehet 330 egy éven belül, ami a vállalatok számára megnehezíti az előretervezést. A kutató szerint nem is várható előrelépés, amíg ezt meg nem oldják, azaz nem vezetik be az eurót. Exportunk több mint 70 százaléka, importunk valamivel kevesebb mint 70 százaléka irányul az Európai Unióba. Ha a magyar gazdaság egy esetleges válság miatt bajba kerülne, szintén jól jöhet az euró megléte, ugyanis Görögországhoz hasonlóan valószínűleg Magyarország is kapna hiteleket. Fordított esetben valószínűleg nem kellene eurókötegeket adnunk a nehéz helyzetbe jutott tagállamnak. „Adófizetők pénzét nem kellene átcsoportosítanunk, hanem egy uniós pénzalapból vehetne fel pénzt az érintett ország, amely hitel visszafizetésére kormányzati garanciavállalást adnánk más államok mellett mi is” – mondta az adjunktus. Nagyobb problémának tartja azt a kérdést, hogy mi lesz a bankokkal. Ha rendelkeznek a helyi bankok tőkeerős anyabankokkal, azok fizethetik a veszteséget, más esetben viszont, ha nem elég erős a tulajdonos, akkor az államnak kell ezt megtennie, de valószínűleg erre is kapnánk uniós segítséget.

Egy esetleg euróövezetbe csatlakozás esetén kérdés az, hogy milyen árfolyamon, avagy mikor váltják át a forintot. Ha korábbi években megteszik ezt, felesleges lett volna a devizahitelek forintosítása, azonban akkor még nem feleltünk meg a belépés feltételeinek. A jelenlegi állapotok megmaradása esetében jól járnának a cégek, de rosszul a megtakarítók, a kisemberek. Azonban az utóbbiak előtérbe helyezése sem feltétlenül optimális, a német egyesítés példája intő példa, a polgárok számára kedvező nyugat-német márkára váltás következményeként az egykori NDK ipara, akkora „pofont kapott”, hogy napjainkig ható nyoma maradt a gazdaságban. A szomszédos Szlovákiában – ahol talán még a magyarnál is jelentősebb szerepet játszik a gépkocsigyártás – 2009-ben vezették be az eurót. Az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az autóipari konszernek továbbra is szívesen fektetnek be Felvidéken, s az előzetes rémhírekkel ellentétben az euróövezetben tapasztaltnál nagyobb mértékű drágulás nem mutatkozott a boltokban.